Kinek mit jelent az „álommeló”?

Próbáltam elképzelni magam az ő helyzetében, hogy ülök egy fényes, légkondis irodában és nem kell csinálnom semmit. Engem megenne az unalom, de komolyan. Ám minősítés helyett inkább körjártam kicsit ezt a témát, és elég gyorsan rá kellett jönnöm, hogy az álommeló nem jelenti mindenkinek ugyanazt, mint nekem.

Én szeretek dolgozni, de ma már egyre jobban szeretek ÉLNI is. Ez nálam azt jelenti, hogy egyre több időt szeretnék olyan emberekkel tölteni, akiket szívből szeretek. A családommal meg a barátaimmal múlatnám a hátralévő akárhány évet – és mivel szeretek dolgozni is, olyan egyensúlyi állapot kialakításán vagyok, amibe ez a kettő együtt fér bele a napokba. Az írás számomra megadja ezt a szabadságot; szeretem, amit csinálok, és tudom, amint lecsukom a gépem, máris indulhatok akármelyik unokámhoz. Néha meg eleve ott dolgozom, ahol ők vannak, alvásidőben ugyanis remekül lehet pötyögni. Azokkal lehetek (majdnem eleget), akiket szeretek, van annyi jövedelmem, amiből, ha nem is luxusban, de eléldegélek. Az álommeló számomra tehát megadatott, de tudom: ugyanez az élet nagyon sok embernek nem álma. 

Napokig nem hagyott nyugodtan a téma, így hát ismerősöket kérdeztem, kinek mit is jelent az „álommeló”. Ezeket a válaszokat kaptam:

• „Az álommeló számomra a teljes szabadság megélése. Egy olyan lehetőség, ahol nekem nem parancsolhat senki, ahol nem kell mások utasításait teljesítenem.”
• „Álommeló? Hát utazni, repkedni az egész Földön egyik helyről a másikra – szabadon.”
• „Az álommunka e pillanatban azt jelenti nekem, hogy keressek irgalmatlanul sok pénzt, kevés munkával. Éppen építkezünk.”
• „Egy olyan munkahely, ahol megbecsülnek és ahol a kollégákkal a lehető legjobb a viszony.”
• „A főnök ne baszt@sson állandóan, legyenek tiszták az elvárások, fizessenek meg!”
• „Egy távoli szigeten kelljen laknom, és arról JELENTÉST ÍRNOM hogyan kel meg hogyan nyugszik a Nap”
• „Érdekes munka, céges autó, céges teló, kiszámíthatóság, sok pénz.”
• „Legyen szuperjó a munkakörnyezet, meg tudjam élvezni a munkát, amit végeznem kell.”
• „Egyáltalán nem akarok többet dolgozni, csak utazgatnék a párommal.”
• „Kötetlen munkaidő, jófej főnök.”
• „E pillanatban annak örülnék, ha a lakásomhoz közelebb lenne a munkahely, mert utálok bumlizni napi három órát oda-vissza.”
• „Számomra fontos a fejlődés – legyen egy olyan munkám, ahol az összes tanfolyamot, ami engem érdekel, lazán kifizeti a cég.”
• „Utálom, hogy ott, ahol most vagyok, mindenki, mindenkiről pletykál – nekem most az emberi tényezők számítanak. Legyenek már kedvesek egymáshoz a kollégák.”
• „Sok pénz, biztos megélhetés, ne tudjanak csak úgy kirúgni sehonnan. Ezzel is megelégszem.”
• „Utálok unatkozni – legyen szakmai kihívás a munkában és tudjak előrelépni a ranglétrán.”
• „Éppen álommelót keresek. Egy olyat, ahol értékelik a tudásom és nem legyintenek a véleményemre.”
• „Szeretnék egy olyan munkát, ahol fizikai és mentális feladatok váltakoznak, ahol dolgozhatok olykor a szabadban, és ahol mindezzel a munkával értéket, szépséget teremhetek. Valami olyat, amit csak én tudok, vagy én tudok igazán jól.”

A válaszok után (ismét) megbizonyosodtam róla: teljesen eltérő elvárások mentén tetszik álommunkának egy-egy kihívás az embereknek. Van olyan, akinek eszébe se jutna kilépni a szabályozott keretek közül, és munkahelyi, céges viszonyok mentén lavírozva keresné azt, ami számára megelégedettséget hoz. Más számára az lenne boldogító, ha ebben az életben egyetlen pillanatot se kellene többé pénzkereséssel töltenie. Sehol.

Én magamat úgy középen tudom elképzelni, de nagyon kíváncsiak vagyunk arra, számotokra mit jelentett, mit jelent az álommunka?

Remélem, mindenkinek megadatik az az önismeret, ami ennek felismeréséhez kell, aztán az a bátorság is, hogy a vágyak megfogalmazását tettek, lehetőségek kamatoztatása kövesse.