Kevesebb is elég lehet, mint hittük: mit tesz értünk napi néhány perc mozgás?

Nemrég azt vizsgálták szakemberek, hogy a „mindennapi élet részeként, eseti jelleggel végzett intenzív fizikai aktivitás” (angol szaknyelven a VILPA rövidítést használják erre) milyen hatással van az általános egészségi állapotra. Arra voltak kíváncsiak, hogy az olyan napi tevékenységek, minthogy felcipeljük a teli bevásárlószatyrot az emeletre, rohanunk a busz után, vagy megpucoljuk az ablakokat, rendelkeznek-e egészségügyi előnyökkel. A jó hír az, hogy igen. 

A Nature Medicine orvostudományi szaklap közelmúltban megjelent tanulmánya szerint ezek az esetenként néhány percig tartó, intenzív fizikai erőkifejtéssel járó tevékenységek már akkor is kifejtik a pozitív hatásukat, ha naponta csak néhány alkalommal következnek be. A kutatók több mint 25 ezer nem sportoló aktivitási szintjét mérték egy csuklón viselt speciális eszköz segítségével. A résztvevők mindegyike úgy nyilatkozott, hogy szabadidejükben nem sportolnak, vagyis tényleg csak a hétköznapok során elvégzett tevékenységekkel vettek részt a vizsgálatban. A vizsgálatvezetők később hét éven keresztül figyelték egészségügyi adataikat.

Az összegyűjtött adatok elemzése során a kutatók azt látták, hogy a résztvevők 89 százaléka végzett valamilyen, a VILPA kritériumainak megfelelő tevékenységet, és ezeknek a tevékenységeknek a 93 százaléka legfeljebb egy percig tartott. A résztvevők átlagosan nyolc, egyenként maximum egyperces erőkifejtést végeztek naponta.

A szakemberek megállapították, hogy a napi három-négy, egyperces „VILPA-aktivitás” akár 40 százalékkal csökkentheti a korai halálozást, ebbe beleértve a daganatos eredetű betegségeket is, és akár 49 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozást.

Ez heti szinten mintegy 30 perc időráfordítást jelent.

Ugyanakkor minél többször mozgunk, annál jobb: napi mintegy tizenegy VILPA-tevékenység már 65 százalékkal csökkentette a szív- és érrendszeri halálozási kockázatot, és 49 százalékkal a rákos megbetegedésekkel összefüggő halálozási kockázatot.

A kísérlet vezetője, dr. Emmanuel Stamatakis professzor elmondta, hogy a kutatás eredménye szerint a nagy intenzitású intervallumos edzéshez (HIIT) hasonló előnyökre tehetünk szert a mindennapi élet részeként végzett tevékenységek intenzitásának növelésével. Azt is hozzátette, hogy minél több ilyen rövid blokkot iktatunk be a napjainkba, annál jobb. A szakember szerint néhány nagyon rövid, összesen három-négy percig tartó napi „edzés” már sokat számít. „Sok olyan napi tevékenység létezik, amelyet kis tudatossággal úgy lehet végezni, hogy egy-két percre megemelje a pulzusszámot. Ezek nem igényelnek sem plusz időt, sem felkészültséget vagy különleges képességeket. Egyszerűen csak fel kell gyorsítani a tempót séta közben, vagy egy kicsit több energiával végezni a házimunkát” – tette hozzá.

A kutatás jelentősége abban rejlik, hogy eddig úgy tudtuk, az erős intenzitású mozgás egészségügyi előnyeit a minimum tíz percig tartó aktív testmozgással, például futással lehet elérni. Ez a tanulmány azonban azt mutatja, hogy a mindennapi feladatok során végzett, rövid ideig tartó intenzív mozgás is jelentős egészségügyi előnyökkel járhat, vagyis

elképzelhető, hogy a most érvényben levő egészségügyi ajánlásokat is felül lehet idővel bírálni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk, és elég, ha nagyobb erőbedobással végezzük a házimunkát, vagy inkább a lépcsőn cipeljük fel a bevásárlószatyrot a liftezés helyett. Sőt, az edzőtermes bérletről sem kell lemondanunk. Dr. Stamatakis professzor hangsúlyozta, hogy a mindössze pár perces erőkifejtések remek kiegészítői lehetnek a hétköznapokba már korábban beépített testmozgásnak, de nem helyettesíthetik azokat teljesen. Szerinte a szabadidős testmozgás még mindig az a mozgásfajta, amelyet az emberek kifejezetten az egészség, a fittség és a kikapcsolódás érdekében végeznek, és erre szükség is van!

Nyitókép: Photo | Gratisography