Az útszéli gyümölcsfákat ne csak gyermekkori emlékként őrizzük!

Aktív

Az útszéli gyümölcsfákat ne csak gyermekkori emlékként őrizzük!

Te is szívesen kelsz útra, hogy gyönyörködj egy virágzó fasor mulandó szépségében? És akkor is jársz arra, amikor termőre fordul? Valamikor gyümölcsfák sorakoztak az út mellett, hogy az arra járók – akár a vándorok – szedhessenek róluk. Ma már jóval ritkábban kerülnek közterületre gyümölcsfák. Hull róluk a levél, lelopják a gyümölcsöt – mondják legtöbbször azok, akik inkább örökzöldeket, bambuszt telepítenek. A lényeg: gyorsan nőjön, és „gondozásmentes” legyen. Pedig az útszéli gyümölcsfák mindannyiunk számára értékesek.

Aki fát szeretne ültetni a háza elé, jó, ha tudja, hogy a közterületen való faültetésnek szabályai vannak. Az önkormányzatok az erre szóló engedélyt legtöbbször akkor tagadják meg, ha a település tervében tiltólistás növények, például fehér akác, bálványfa, gyalogakác, zöld juhar szerepelnek. Van, ahol a gyümölcsfák ültetését is elutasítják, mert gondozást igényelnek, viszonylag gyorsan nőnek, metszeni, permetezni kell őket, a lelkesedés pedig sokszor csak a látványos ültetésig tart.

„Ültessünk tehát minél több gyümölcsfát, mert a fa ugyszolván nem kér senkitől semmit, ellenben mindenkinek bőségesen juttat”

írta Limbacher Károly kertészeti főfelügyelő 1930-ban az Útmutató a közutak, legelők és rétek, valamint szántóföldek haszonfákkal való befásításához című művében.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A Főkert Budapesten az utóbbi években nagy faültetési projektbe vágott bele, így a főváros területére is kerültek gyümölcsfák! Először a Tabánba telepítettek 5 gyümölcsfát, amelyek már termőre is fordultak. Gazdagrétre cseresznyefák kerültek egy sétány mellé, kicsit visszaidézve azt, hogy egykor, amikor még a mai lakótelep helyén kis családi házak álltak, a cseresznyefák ontották minden nyáron bőséges termésüket.

Az első nagyobb szabású városi gyümölcsös a Pünkösdfürdői gyümölcsöskert, ahová őshonos és rezisztens gyümölcsfákat választottak, amelyeket permetezni nem, csak metszeni kell.

A XIII. kerületi Kubala László parkba cseresznye, meggy, alma, kajszi és diófa került, az urbánus gyümölcsöskertet ribizlibokrokkal határolták. A fák közé biodiverz magkeverék került a földbe, hogy ezzel is biztosítsák a lehető legtermészetesebb élőhelyet, odacsalogassák a beporzó rovarokat. Ráadásul így sokkal kevesebbet kell kaszálni is. Munkájuk nyomán a városok is kézzelfogható, ehető élményhellyé válhatnak.

„Sajnos, sokan vannak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy gyümölcsöt tegyenek a családi asztalra. Bár a gyümölcsöst nem szociális céllal ültettük, de az a gyerek vagy felnőtt, aki itt focizik, játszik, bringázik, nyugodtan téphet magának egy-egy almát vagy körtét. Azt nyilván nem szeretnénk, ha valakik leszüretelnék az egészet, ezért is írtuk ki, hogy szedj, ne szüretelj, de bízunk a környékbeliek bölcsességében, hogy ez nem is fog megtörténni” – mondja Zakar András, a Főkert főigazgatója.

Remélhetőleg ezek a kis városi gyümölcsösök is felkerülnek hamarosan a mundraub.org térképére. Ez a praktikus alkalmazás megmutatja, hol találunk szabadon szedhető gyümölcsfákat, gyümölcsöst.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A mundraub.org a legnagyobb német nyelvű platform az ehető tájak felfedezéséhez és a gyümölcsök felhasználásához. Arra alapoznak, hogy mindenki felelősséggel és tisztelettel bánik a természettel, és tisztában van környezetének kulturális, magánjogi és természetvédelmi szabályaival. Az alapítók szándéka, hogy ne csak egy nyilvános gyümölcskultúra elfogadójaként, hanem őrzőjeként is, tudatosan vegyenek részt a felhasználók a gyümölcsfák felkutatásában. A betakarítás öröme mellett mindig gondoljunk a fenntarthatóságra, a növények védelmére, és akár az állomány gyarapítására is.

A térképre bárki feltöltheti az általa „talált” gyümölcsfát.

A hazai találatok közt olyan érdekességek is vannak, mint a IX. kerület, Tompa utcai „hatalmas, bő fügefa, amelyet egy idős asszony ültetett és gondozott". Budakeszihez közel, a kisvasút mellett számtalan Kornél cseresznye található, és ugyanebből a fajtából hatalmas, bőtermő fa a Hűvösvölgyi végállomásnál. Finom, édes eperfa a szupermarket előtt Taksonyban, a baranyai Hásságyban, „ebben a kis, nyugodt magyarországi faluban tulajdonképpen az egész főutcán szilvafák állnak.” Balatonvilágoson szabadon álló gesztenyefát, Szabadi-Sóstón idősebb bodzafát, Nagybakónak közelében többféle gyümölcsfát is bejelöltek az arra járók.

A szabad „gyümölcsrablás” szabályai:

Tartsd tiszteletben a tulajdonjogokat!
Óvatosan bánj a fákkal, és óvd a természetet!
Oszd meg felfedezéseid gyümölcsét!
Ha csak teheted, vegyél részt a gyümölcsfák gondozásában!

Érdemes eltöprengeni azon, vajon nem jönne-e jól egy gyümölcsfa a kertben nekünk is! És ha igent mondunk, akkor mielőbb cselekedni, nekifogni a gödörásásnak, az ültetésnek, mert a tavasz igencsak sietősen érkezik. De legalább gyönyörködjünk a fák tavaszi pompájában!

Ajánljuk még:

Segítség, függök a telefonomtól! – Tippeket teszteltünk a rövidebb képernyőidőért

„Nem vagyok telefonfüggő, hagyjál már!” – vágtam a férjemhez, amikor hatodjára szólt rám, hogy tegyem el a készüléket legalább ameddig közösen vacsorázunk, hiszen olyan ritkán találunk alkalmat a minőségi, együtt töltött időre. Zavart, hogy minek szól rám, hiszen ő is hallotta, hogy épp kaptam egy üzenetet, amire nyilván válaszolni szeretnék, aztán felmerült a beszélgetés közben egy kérdés, amire nem tudtuk a választ, gondoltam, megnézem. Aztán tényleg azon kaptam magunkat, mint sokszor korábban: mindketten telefonnal a kezünkbe, síri csendben eszegetünk. És még ekkor sem esett le, hogy függő lennék.