ZónánTúl

Sárkány lakta, vulkánból lett, és szeretjük a borait – ez a Szent György-hegy

A tanúhegy, amely épp virágkorát éli. Hasonlíthatjuk Toszkánához, vagy bármi máshoz, de nem érdemes. Ilyen mindentudó és mégis csöndes, múltról mesélő és a jövőbe tekintő hely kevés akad a mai világban. Nem csoda, hogy aki felfedezi titkát, rajongójává válik. Bazaltoszlopok, túraútvonalak, balatoni panoráma, szőlőskertek és borospincék, hagyományos és újkeletű gasztronómia ötvözete. Akár a világ közepe is lehetne.

„Ott áll Szent György hegye. Néma méltósággal, fenséges nyugalommal. Ez is kúp. Ez is tűzhányó volt millió év előtt. Hatalmas vállain duzzadnak az izmok. Minden izomduzzadás óriási sziklagombolyag. Az egész hegy mégis kerek, valami csodálatos szerszámmal simára, gömbölyűre faragta az alkotás. Nem is hegy ez, hanem dombormű” – írta Eötvös Károly földöntúli áhítattal az Utazás a Balaton körül című művében. Ennél szebben nem is lehetne elmondani mindazt, amit földi halandónak feltétlenül tudnia kellene a Szent György-hegyről. Ott magasodik a Badacsony árnyékában, ám hiába koptatja bazaltoszlopait az idő, egyre csak közelíti tanúhegy-társát népszerűségben – hamarosan talán le is pipálja.

A Szent György-hegy alapkőzete a Pannon-tenger üledékéből származik, a három-négymillió évvel ezelőtti vulkánkitörések bazalt-és bazalttufa maradványai erre rakódtak rá. Ma is különleges bazaltoszlop rendszerre bukkanhatunk a Szent György-hegyen, a Bazaltorgonák-tanösvényt végigjárni nem megerőltető, és közben szép a kilátás minden égtáj felé, a Csobáncra, a Gulácsra, a Badacsonyra, a Balatonra, jó időben megcsillan a távolban a Zala és kirajzolódik a Somló. A raposkai bányaudvartól a piros jelzés meredeken kaptat fel a hegyoldalba, de odafent a látvány magért beszél.

szent-gyorgy-hegy

 Bazaltorgonák 

Megismerhetjük a vulkanikus kőzet kialakulását, megcsodálhatjuk évezredek geológiai képződményeit. Az út során bekukkanthatunk a Sárkány-likba avagy Sárkány-barlangba, ami valójában egy igen nagy üreg, a nyári melegben is kellemesen hűvös levegőt áraszt magából. Több legenda is kapcsolódik hozzá, az egyik szerint a barlangot

egykor sárkány lakta, amelyet Szent György hányt kardélre.

A másik legenda kedvesebb, abban úgy tartják, a barlangot lakó sárkány lányokat rabolt el a faluból, de egy napon megbetegedett, és a jószívű falusiak a korábbi sanyargatás dacára is segítettek neki. Ezen tettükkel kezesbáránnyá tették a sárkányt, aki békében élt velük tovább. Halálakor utolsó lehelete változtatta jégbarlanggá az üreget.

### ZONE-1 ###

A táj csodás, de ha itt járunk, az épített örökséget is érdemes alaposan megszemlélni. Az egykori Ify kápolna sajnos, már az enyészeté lett, de a szőlőskertek közt könnyen rálelhetünk a gyönyörű, 1775-ben épült, barokk stílusú Lengyel-kápolnára. A Balaton-felvidéki barokk egyházi építészet kivételes emlékének gazdagon faragott az oltára és a szószéke, a kőfülkékbe rejtett szobrai legendákról mesélnek. Közelében áll a Tarányi présház, a régió jelképe. Parasztbarokk műemlék, törtvonalas oromzatát szintén szobrok díszítik, többek közt a hordón lovagló Bacchus alakja.

szent-gyorgy-hegy

 Fotó: JuniorCalogero / Wikimédia

Az Oroszlánfejű kút nevét a foglalat kőoszlopának faragott oroszlánfejéről kapta. Az 1901-ben épített bővizű kút vize sajnos nem iható, pedig egykor életmentő volt az erre járók számára. A kissé lejjebb található Libás-kút vizébe sem érdemes belekortyolni, így fel kell vérteznünk magunkat szomjoltókkal is, ha túrázni indulunk a Szent György-hegyre! Vagy el kell fogadni, hogy víz helyett a helyi bort kortyolgatjuk – és bátran állíthatjuk: ezzel sem járunk rosszul!

A térség szubmediterrán klímája, vulkanikus-üledékes talaja és napos fekvése kedvez a bortermelőknek, így bár egyre kevesebb olyan hely van hazánkban, ahol szépen futó szőlősorok mintázzák a hegyoldalt, a Szent György-hegy még ilyen! A Balatoni borrégió Badacsonyi borvidékének része a terület, ahol jellemzően olaszrizlinget, rajnai rizlinget, hárslevelűt telepítettek a gazdák. Ezek mellett találunk olyan különlegességeket, mint a kék bakator vagy a Toszkánában kedvelt sangiovese grosso. Ha itt járunk, vétek volna kihagyni a pincelátogatást, már csak azért is, mert 

a kóstoláshoz feledhetetlen panoráma jár.

Az elmúlt tíz évben vállalkozó szellemű gazdák – kihasználva a táj különleges mikroklímáját, a szubmediterrán éghajlatot –, meghonosították magyar földben az olajbogyót. A több mint tíz éve ültetett fák néhány éve termőre fordultak, így a Szent György-hegyről ma már helyi, ott sajtolt olívaolajat is hazavihetünk, vagy ha résen vagyunk, akkor akár egy olívaszüretbe is belecsöppenhetünk.

A levendulakedvelők is szívükbe zárhatják a Szent György-hegyet, mert levendula is akad itt bőven! Júliusban, amikor ontják illatukat a lila virágok, mehetünk levendulát szedni, mert több mint 3000 tő levendula vár Kisapáti határában arra, hogy elbódítson illatával.

„A badacsonyi olyan, mint a világhírű művész, a szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek.”
- Hamvas Béla

Június elején már hagyományos a Szent György-hegy hajnalig elnevezésű programsorozat, amely egyszerre szól a családoknak, a kirándulóknak, a borbarátoknak – valójában mindenkinek. Ilyenkor nem csak nyitott pincék várják a látogatókat, de kiállítások, zenei programok, csak ekkor és csak itt kapható finom falatokkal, fűbenüléssel, csillaglessel, mediterrán bájjal és magával ragadó hangulattal várják a környék szerelmeseit.

Aki pedig a csöndesebb, igazi arcát szeretné élvezni ennek a csuda tanúhegynek, annak ott van az év másik 364 napja, hogy meglátogassa, felmássza, végigkóstolja és elkortyolja a maga örömére, örök emléknek.

Nyitókép: Thaler Tamas / Wikimédia

A cikk megjelenését a METRO támogatta.

Ajánljuk még:

Bertényi Miklós füvészkert: egy alig ismert csodahely a Visegrádi-hegység szívében

A Dunakanyarban való kirándulások egyik legnépszerűbb szereplője Visegrád, nem véletlenül. A Fellegvár tetejéről elképesztő panoráma nyílik a Duna kanyargó vonulatára, amit nehéz felülmúlni. Érdemes azonban Visegrádon járva egy másik helyet is felkeresni, a Bertényi Miklós füvészkertet. Kevésbé ismert, ám annál lenyűgözőbb helyről van szó, ami a természetközeli élményeket kedvelők és kisgyerekes családok számára is garantált feltöltődést nyújt.

 

Már követem az oldalt

X