Pestre álmodott Velence: miért is nem közlekedünk vízibuszokkal a körúton?

ZónánTúl

Pestre álmodott Velence: miért is nem közlekedünk vízibuszokkal a körúton?

A Nagykörút Budapest egyik hosszú és pompás főútvonala, ám eredetileg hajózócsatornát terveztek a helyére. Most röviden bemutatjuk a körút történetét és az itt található, 19. század végén épült paloták stíluskavalkádját.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa szervezte meg a Monarchia-korabeli budapesti városfejlesztést. Ennek a hatóságnak Reitter Ferenc volt a főmérnöke. Az ő nevéhez fűződik a soha meg nem valósult, velencei hangulatot idéző pesti, hajózható csatorna projektjének kidolgozása, amelynek még Széchenyi István vetette fel az ötletét. Nagyrészt a későbbi Nagykörút helyén húzódott volna, pontosabban a Parlament környékén folyt volna bele a Duna vize, és a mai Rákóczi-híd térségében torkollt volna vissza a folyamba.

Akkoriban még létezett a Dunának egy mellékága is, melyet szintén bele kívántak komponálni e hajózható útvonalba. E mellékág egy völgyben volt, amelyen keresztül a környék talajvize a Boráros téri Duna-part felé folyt. A Közmunkák Tanácsa a várható hatalmas költségek miatt mondott le végül a kiépítéséről. Bár Reitter csatornaálma szertefoszlott, de így is alkotott maradandót: ő szervezte meg a pest-budai Duna-szabályozást, a rakpartépítést, valamint a szennyvíz-csatornarendszer kiépítését.

Továbbgondolták azonban Reitter elképzeléseit, és körutat építettek: 1871-ben elfogadták az erről szóló XLII. törvénycikket. Korábban Pest sugárirányokban terjeszkedett, de a harántirányú közlekedés megoldatlan volt, ez tette szükségessé a Nagykörút megépítését.

A bontások és építkezések 1872-ben kezdődtek meg, hasonlóan a másik nagyszabású útvonalhoz, az Andrássy sugárúthoz. A körút tervezett nyomvonalán 251 házat „dózeroltak” el. Az építkezés azonban csigalassúsággal haladt, főleg az 1873-ban kezdődő gazdasági világválság miatt. A Közmunkák Tanácsának vezetője, az érdemei miatt Budapest vőlegényeként is emlegetett Podmaniczky Frigyes báró ekkor előtérbe helyezte az Andrássy út megépítését, a többi városfejlesztési akció végrehajtásától ideiglenesen eltekintett. De nem adta fel: 1884-ben újabb, adómentességet biztosító törvényt fogadtak el a Nagykörút kapcsán. Ekkora már az Andrássy út is majdnem elkészült, így a reprezentatív építkezést kereső tőke újabb helyszíneket keresett.

nagykorut-tortenete-epiteszetbudapest

Jeney András fotója, 2022  

A Millenniumi ünnepségek alkalmából 1896-ban átadták a forgalomnak az új körutat, de még sok beépítetlen házhely maradt. 1906-ra már csak egyetlen telek maradt beépítetlen: a József körút és az Üllői út sarka, ahol csak a két világháború között valósultak meg a Corvin-házak.

A körút az Andrássy út hosszának kétszerese. 253 épület áll az útvonalon, amely főleg lakóút lett, tehát kevés középülete van, bár áll itt néhány színház. Az utat akkoriban bazaltkockákkal burkolták. 

Szemben az egységes utcaképet mutató, érett olasz reneszánsz stílust idéző Andrássy úttal, a nagyrészt később épülő Nagykörúton főleg későbbi stílusok jelentkeznek. Az itt jellemző német és francia reneszánsz, valamint az olasz manierizmus, továbbá a barokk stílus megidézése változatos utcaképet eredményezett. Mindegyik szóban forgó stílus aszimmetrikus homlokzatokkal, zárterkélyekkel, saroktornyokkal és tetőfelépítményekkel jellemezhető, mintha minden építtető a szomszéd palotájánál feltűnőbb külsejű házat akart volna magának. 

A körút építése előtti időkből mindössze egyetlen épület maradt fenn: a Hild József tervezte egykori Üllői úti laktanya (1845-1848). Ez az útvonal egyetlen romantikus stílusú épülete, eredetileg lőréseket idéző pártázat is volt a tetején. Korai épületnek számít az Oktogon négy, nem teljesen ugyanolyan megjelenésű sarokháza (1872-1874), melyet a fájdalmasan rövid életű, de ennek ellenére nagyon kiemelkedő művész, Szkalnitzky Antal tervezett. Ez a négy korai ház a hellén és olasz neoreneszánsz jegyeit mutatja. 

nagykorut-tortenete-epiteszetbudapest

Jeney András fotója, 2022  

A nyugati pályaudvar elődje, az úgynevezett Indóház belelógott volna a körút közepébe, elsősorban ez tette indokolttá a lebontását. Az új pályaudvar a francia neoreneszánsz stílusba sorolható többek között a manzárdtetői, tornyai és nyerstégla felületei révén. Építésze, August de Serres is félig francia származású volt, kivitelezője pedig a párizsi Eiffel vállalat lett. 

nagykorut-tortenete-epiteszetbudapest

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei 

 

Az útvonal egyik legtermékenyebb alkotójának Schmahl Henrik számít, aki német származása miatt főleg német neoreneszánsz modorban tervezett a körúton. E stílus ismertetőjegyei a felmagasított oromfalak, a zárterkélyek és a nyerstégla felületek. Erre példa a pénzváltó Politzer család háza (Teréz körút 47.) és szomszédjában a sztárügyvéd, Misner Ignác (Teréz körút 45.) háza. 

nagykorut-tortenete-epiteszetbudapest

Jeney András fotója, 2022  

 

A manierizmust idézi többek között a főrendiházi képviselő Sváb Károly bérpalotája (József körút 30–32., 1891-1893), melyet Freund Vilmos tervezett. E stílus az olasz reneszánszban gyökerezik, de zsúfoltabb és néha lazán értelmezi a logika fogalmát.  

A mozgalmas és erősen díszített neobarokk stílusban épült meg például a Nay Rezső és Strausz Ödön építészpáros saját bérpalotája (Teréz körút 48., 1898.), amelybe ők soha nem költöztek be, bérlőknek adták ki mindegyik lakást. A neobarokk jegyeit mutatja a pazar New York-palota is (1894.), melyet elvileg a királyi palota építője, Hauszmann Alajos tervezett, de ő a munka nagy részét rábízta irodája két fiatal építészére, Korb Flórisra és Giergl Kálmánra. 

nagykorut-tortenete-epiteszetbudapest

Jeney András fotója, 2022  

 

A bent található kávéház a világ egyik legreprezentatívabb vendéglátóhelye. A bécsi építészpáros Fellner és Helmer két színházat is építettek az útvonalon: a Millenniumkor megnyíló Vígszínházat és a később elpusztult, Blaha Lujza téri Népszínházat (1875.), utóbbi már Nemzeti Színházként volt ismert az 1965-ös lebontásakor. A két építész rendszeresen szerette meglepni az ügyfeleket: általában olcsóbban építkeztek, mint amennyi pénzt eredetileg kaptak, így visszafizették a különbözetet.

A kutatók sokáig nem kedvelték a Nagykörúton is jelentkező kései neostílusokat összefoglalóan késő historizmusnak nevezett építészeti mentalitást, főleg a változatos utcakép miatt. Ám az 1980-as évektől erősen felértékelődött e korszak, bár még ma is sok a kutatnivaló.

  

Érdekes, hogy ugyan hajózócsatorna nem épült, de a Nagykörút alatt halad Budapest egyik fő szennyvízgyűjtő csatornája. Az útvonal körútnak minősül a rivális bécsi Ringstrasséhoz hasonlóan. Azonban az utóbbi egyenes útszakaszokból épül fel, míg a mi körutunk ténylegesen íves alaprajzú. A Duna mellékága ma már nem létezik, de a körúthoz közeli Iparművészeti Múzeum kicsit még ma is nedvesedik a talajban futó vízerek miatt. A hajózható csatorna tervének feladásakor még nem a legendás, vasakaratú Podmaniczky báró vezette a Közmunkák Tanácsát. Ha már akkor is ő állt volna e hatóság élén, akkor talán ma vízibuszokkal közlekedhetnénk a Nagykörúton.

nagykorut-tortenete-epiteszetbudapest

Jeney András fotója, 2022  

 

Felhasznált irodalom:

Kelecsényi Kristóf és Torma Ágnes: Schmahl Henrik (1846-1912). In: Építőművészek Ybl és Lechner korában. Szerk.: Rozsnyai József. TERC, Budapest, 2015.

Preisich Gábor: Budapest városépítésének története. TERC, Budapest, 2004.

Ruisz Rezső: A Nagykörút. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1960.

Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Budapest, 1931.

Telek Ágnes: Nay Rezső (1853-1907) és Strausz Ödön. In: Építőművészek Ybl és Lechner korában. Szerk.: Rozsnyai József. TERC, Budapest, 2015.

Ajánljuk még:

Ismered hazánk római kori településneveit? Kvízezz!

Pannónia egykor a Római birodalom egyik provinciája volt, területe a Dunántúlt is magába foglalta, egészen a Duna vonaláig. Ennek emlékét erődök romjai és települések nevei is őrzik. Vajon ismered-e ezeket? Esetleg éppen egy egykori római településen élsz? Kvízezz!

 
X
Már követem az oldalt