Párját ritkítóan szép, virágos oázis a kőrengetegben: a Nádor utca ékessége

ZónánTúl

Párját ritkítóan szép, virágos oázis a kőrengetegben: a Nádor utca ékessége

Sok izgalmas ház bújik meg Budapesten, és a Nádor utcában is több akad. Ebben a különös sarokházban lakott például világhírű tudós és kommunizmus ellen küzdő forradalmár is.

A Nádor utcában járunk, a régi Pest egyik elsőnek kiépült, majd a legelsők között leaszfaltozott utcájában. A Dunával párhuzamosan futó út mindig a pesti kereskedelem fő ütőere volt, ahol a város legtehetősebb polgárai építették fel házaikat, nyitották üzleteiket.

A mai Lipótváros 1752-ig a margitszigeti apácák tulajdonában volt, tőlük hosszú pereskedés árán szerezte meg Pest városa. A terület 1790-ben kapta az akkor frissen trónra lépett Habsburg uralkodóról a Lipótváros nevet. A környéken ezidőtájt nemigen volt semmi, a Váci kaputól északra a homok volt az úr, amely szél esetén remek porfelhőt, esőben sártengert okozott. Vámszedő épületek, adóhivatalok, sóhivatalok álltak itt leginkább, a mai Kossuth tér területén egy csörlő, amivel a télire akkor még menetrendszerűen befagyó Dunából ősszel partra segítették a halászhajókat.

A környék legmeghatározóbb épületének felhúzásáról még Lipót bátyja, II. József adott ki rendeletet. Ez a mai Szabadság tér helyét teljes egészében elfoglaló, 1786-ban épült és 1898-ban lebontott, úgynevezett „Újépület” volt. Bő 110 éven át uralta Pest északi részét ez a se nem szép, se nem barátságos kaszárnya.

 

Hatalmas udvarát négy, egyenként négyszintes fal keretezte, a sarkokon egy szinttel magasabb, bástyaszerű hozzáépítésekkel. Eredetileg kaszárnyának épült, majd börtönként használták; az 1848-as forradalmárok is szép számmal raboskodtak itt a szabadságharc leverése után. Ennek, a rossz emlékű monstrumnak az udvarán végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt.

Az idevezető, mai Nádor utca 1790-től „Auf Dem Neu-Bau” vagyis az „Újépülethez vezető” névre hallgatott. Később volt Tigris és Szél utca is a név, utóbbi egy félrefordításnak köszönhetően. 1847-ben halt meg a magyarok kedves József nádora, az ő tiszteletére lett a nagyrészt németajkú polgárság által Palatinus Gasse, vagyis Nádor utca az elnevezés, amely egészen 1968-ig kitartott, ekkor a kommunista rendszer méltatlan névváltoztatás mellett döntött – de erről később részletesebben ejtsünk inkább szót.

Eleinte a Nádor utca a mai Nagykörút vonalában anno létező Tüköry-védgátig tartott, 1911-ben vált le róla a Falk Miksa utca.

A Nádor utca egyik legszebb háza az Arany János utca sarkán magasodik, legutóbbi felújításának köszönhetően napsárga és terrakotta színekben. Arányos ablaksora, finom díszítése, erkélyeinek kecses hullámú korlátjai finom eleganciát sugároznak, belső udvara pedig párját ritkítóan szép, csöndes, virágos oázis a kőrengetegben.

Nádor utca 16

 

A Nádor utca 19. az elsők közt, 1861-ben épült a sok tehetséges építészt nevelő Hild család József nevű mesterének köszönhetően. Hild József apja, János volt az Újépület építésvezetője.

Az építkezésen felnövő ifjú Hild József 1854-ben Pest építésze lett, hosszú élete során 900(!) tervét engedélyezte a város, nagyrészük meg is épült, és szerencsére sok közülük mindmáig megcsodálható Pest és Buda különböző részein. A mester is itt élt a közelben: az Arany János utca ma már nem létező 14-es számú házában volt lakása, ott halt meg 1867-ben.

A szép, fantasztikus belső udvarral bíró sarokház megrendelője a Schossberger család volt.

Nádor utca 16

 

A  Schossbergerek Morvaországból származtak, Pestre a felvidéki Nyitráról költöztek. Sámuel Viktor, ki ezt a házat építtette, eleinte gabonakereskedő volt, 1850-től kereskedett dohánnyal, később a cukoriparban is részesedést szerzett. 1863-ban ő lett a középkor óta első zsidó származású üzletember, aki zsidó hitét megtartva nyert nemesi címet az uralkodótól. A kiegyezés évére Pest leggazdagabb polgárainak egyikévé vált. Sámuel fia, Zsigmond 1890-ben bárói címet nyert.

1873-ban ő vette meg Esterházy Miklós hercegtől a turai birtokot, így már a Schossberger család kérte fel Ybl Miklóst, hogy a különös hangulatú, kastélyt megépítse, ami 1883-ra lett kész. A család koratavasztól késő őszig élt mintagazdaságként tartott, virágzó birtokán. Az idetartozó Harasztpusztán gyűjtött 156 népdalt Bartók Béla 1906-ban, turai cselédektől.

Zsigmond 1900-as halálakor fia, (a nagyapja után elnevezett) Viktor vette át a birtok kezelését. A Schossberger család házasság révén rokoni kapcsolatban állt a szintén nagynevű és tehetős Hatvany-Deutsch, a Bischitz, és a Goldberger családokkal is. Zsigmond lánya, Jenny lett Hevesy-Bischitz Lajos felesége, és

így a világhírű, Nobel-díjas magyar vegyész, Hevesy György édesanyja.

Hevesy György (1885-1966) 1943-ban még magyar állampolgárként kapott Nobel-díjat, igaz, abban az évben családjával már kiköltözött Stockholmba, és hamarosan svéd állampolgárságot szerzett. Hevesy György fizikából doktorált Freiburgban 23 évesen, később, Zürichben fordult a vegyészet felé. Tizenöt különféle tudományos akadémiának volt tagja világszerte, köztük a Royal Societynek. A Nobel-díj mellett a tekintélyes Copley-díj birtokosa is volt, erre volt a legbüszkébb.

A Copley-díjat a Royal Society adja, ez a világ legrégebbi, 1731 óta létező, évente egy-egy kutatónak, tudományos munkájuk elismeréséül adott elismerése. 1925-ben Einstein kapta meg, 1949-ben Hevesy György. Világviszonylatban 50 Nobel-díjas vegyészből 10 külföldi tagja van a Royal Society-nek, és abból csak ketten, Hevesy György és barátja, a dán kutató, Niels Bohr kapták meg a tekintélyes Copley-díjat is.

Élete utolsó évtizedeiben Hevesy György Freiburg egyetemén tanított, 1966-ban magán audencián fogadta VI. Pál pápa. Még ebben az évben elhunyt a professzor, hamvait a család 2001 áprilisában hazahozatta, végleges nyughelye a Kerepesi úti temetőben található. Nevét egy kisbolygó és egy kráter őrzi a Holdon, egy előadóterem a SOTE-n, az ELTE TTK Kémiai Doktori Iskolája, Tura Általános Iskolája és a Hevesy-emlékérem.

Méltatlan elnevezés, méltó váltás

A Nádor utca 19. másik érdekes lakója az 1932-ben itt, a második emeleten született Krassó György volt, a kommunizmus keserves éveinek egyik legmeghatározóbb ellenzéki értelmiségije. A kezdetben párttag közgazdásznak, ’56-os szerepvállalásáért hét évet kellett leülnie a rámért tízéves börtönbüntetésből. 1963-as szabadulásától 1985-ig vegzálta folyamatosan a hatóság. 1985-89-ig Londonban élt, Nagy Imre újratemetésére jött haza.

Ekkor alapította meg a Magyar Október Pártot, aminek szándéka ’56 örökségének ápolása, céljainak elérése volt eredetileg. „Az utca pártja” azonban valójában a Nádor utca pártja lett. 1968-ban ugyanis az előző évben meghalt keményvonalas kommunista politikus, Kádár jobbkeze, Münnich Ferenc nevét nyerte el az addig 120 éven át Nádor utca néven ismert belvárosi utca. Krassó és követői 1989 nyarán kitartó, civil összefogással, a polgári engedetlenség bátor fellépésével, a Münnich táblák módszeres és rendszeres lefestésével érték el, hogy a kerületi tanács végül engedjen, és a munkásőrség létrehozója, valamint az 1956-ban a fegyveres beavatkozást pártoló, Lenin-renddel kitüntetett szovjet állampolgár méltatlan módon, 30 éven át szereplő neve helyett ismét József nádorra emlékezhessen a Nádor utca.

A létrán Krassó György. A felvétel a Münnich Ferenc utca visszanevezésekor, 1989. július 14-én készült.Forrás: Fortepan / Philipp Tibor

Az Arany János és a Nádor utcák sarkán magasodó, klasszicista-romantikus ház őrzi a fénykor finom eleganciáját. A Budapesti Lakczímjegyzék szerint 1880-as években ebben e házban volt „Észak-amerika consulátusa” bizonyos Sterne Heinrich úr jóvoltából, továbbá itt lakott Ehler Izidor hajóskapitány, Ébenstein Dávid fűszerkereskedő és Birkholz, Vajda és Presburger kőnyomdája. 1900-ban a Bürcher és Rausitz egyenruhakereskedők, Illés Gyula építőmester, Hamburger és Birkholz könyvkötő mesterek, Büchler Fülöp szűcs és sapkás, Dubsky Alfréd királyi mérnök, dr. Kohner Adolf és br. Schossberger Zsigmond földbirtokosok laktak itt többek között. 1916-ban a lakcímjegyzék szerint itt élt az első világháborúban szolgálatot teljesítő dr. Hevesy György is.

Nádor utca 16

 

A ház ma is szép, őrzi a békebeli hangulatot, földszintjén a város egyik utolsó órásmestere mellett barátságos kávéházak várják az erre dolgukat intéző pestieket. Akinek van szerencséje a belső kertet látni, igazi csodában részesül. Hortenziatenger közepén klasszicista kút áll, rajta kis szobor, körben az oszlopos gangok őrzik a napfényes udvart, és a csöndet, ami a forgalmas fővárosban a legnagyobb csoda.

Forrás: itt, itt és itt
Helyszínbejárás 2021 augusztus

Ajánljuk még: