Nő, mint a gomba – a szabadban és gombaiskolában

ZónánTúl

Nő, mint a gomba – a szabadban és gombaiskolában

2002 nyara szakadatlan esővel, később óriási árvízzel telt. Augusztus végére kiderült az idő, és az erdő aljában annyi gomba termett, mint még sohasem – idén csak nosztalgiázhatunk erről a bőségről. Mint egy mesekönyv rajzolt képeslapjai, úgy tűnt a fák alja: hatalmas kalapú őzlábgombák, melegbarna vargányák, rókagomba és csiperkék hada várta, hogy kosárba gyűjtsük. Életemben nem láttam addig és azóta sem akkora gomba kínálatot, mint annak a nyárnak az utolsó napjaiban. Később az aprónép kérdezgette: megyünk megint gombászni? Hová lettek a gombák, ha nem látjuk őket az erdőben?

Nagyon kíváncsiak voltak rá, hogyan születik a gomba. Jómagam pedig arra, hogy mennyire egészséges gombát enni akkor, ha nem az erdő mélyén szedjük, hanem kis dobozban vásároljuk meg a fehéren mosolygó csiperkét. Nemrégiben egy gombaüzemben jártam, és meggyőződtem arról, hogy termesztett gombát enni sem kevésbé jó dolog. És megtudtam néhány olyan gombatitkot, amitől még inkább kedvet kaptam az erdőn túli gombászáshoz.

Az ember már a történelem előtti időben is használta saját javára a gombákat.

Ötzi, az Alpokban talált 5300 éves múmia mellett kétféle taplót is találtak. A bükkfataplót talán tűzgyújtásra, a nyírfaltaplót fájdalomcsillapításra használhatta.

A földművelő népek az ősidőktől fogva használták a gombákat, amikor kenyeret kelesztettek, sajtot, sört, vagy bort készítettek, de akkor még nem volt fogalmuk arról, hogy az erjesztési, érlelési folyamatokban milyen szerepet játszanak a gombák.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyh

Van gombák okozta betegség, peronoszpóra, gombával készül a kefir, a camembert, van gyógygomba, pöfeteg gomba, farontó- és mérges gomba – tehát aki a mikológiába, a gombákkal foglalkozó tudományba akar belemélyedni, bizony annak fel kell kötnie rendesen a gatyáját.

De aki csak arra a kérdésre keresi a választ, hogyan születik a gomba, annak is érdemes egy kicsit visszaemlékeznie az általános iskolai tanulmányokra.

„A kalapos gombákat és a penészgombákat valamennyien felismerjük, és könnyen elkülönítjük a többi élőlénytől.

A természettudósok korábban növénynek gondolták a gombákat, ma már tudjuk, hogy közelebbi rokonságban állnak az állatokkal, mint a növényekkel, de mindkettőtől elég távol ahhoz, hogy önálló országot érdemeljenek”

olvashatjuk a tankönyvben.

Gombafonalakkal átszőtt komposzt – Fotó: @msvk / Halmos Monika @rozsakunyho

A gombák nem magokkal, hanem spórákkal szaporodnak, a spórák a nedves talajra hullva gombafonalakat képeznek, számunkra láthatatlanul. Ebből alakulnak ki a termőtestek, amiket mi nemes egyszerűséggel gombának hívunk. A szarvasgombának a termőteste is a föld alatt marad, de a legtöbb gomba kikandikál a föld alól, és „nő, mint a gomba”, hiszen

ideális körülmények között a gombatest növekedése majdhogynem szemmel látható: óránként akár 1-2 mm-t is növekedhetnek.

Gomba születik – Fotó: @msvk / Halmos Monika @rozsakunyho 

Hazánkban több helyen is foglalkoznak nagyüzemi gombatermesztéssel, az üzletekben kapható, csomagolt vagy kimért gombák legtöbbször ezekben a gomba-üzemekben születnek. Egy ilyen üzemben néztem meg, hogy hogyan is megy végbe a folyamat szigorúan vezérelt körülmények között.

A hatalmas csarnokokban egymás feletti polcokon folyik a termesztés, vagyis minden polc egy-egy erdőalja.

Érett, steril komposzt kerül rá, amely már tartalmazza a gabonamagba oltott gombaspórákat. A komposztot a nedvességet megtartó tőzeggel borítják be, hogy biztosítsák a növekedéshez szükséges vizet. A csarnokok hőmérsékletéről, páratartalmáról, a levegő mozgatásáról automata vezérlés gondoskodik, hiszen más körülmények szükségesek ahhoz, hogy a gombafonalak átszőjék a komposztot, és megint más akkor, amikor megjelennek a termőtestek, vagyis a gombák. A gombák gyorsan nőnek, két-három hét alatt megtelnek a polcok gombával, amit folyamatosan kell szedni. Egy hónap múlva kiürül a terem, és a kellő tisztítás után kezdődhet a folyamat az elejéről.

Gombarengeteg – Fotó: @msvk / Halmos Monika @rozsakunyho 

A friss csiperkét nem kell meghámozni, minden része ehető, csak a tönkjéről kell levágni az alsó részét. Finom, roppanós, nyersen is élvezetes, kipróbáltuk a gombasalátát, amibe nyersen, vékonyra szeletelve kerül bele a gomba. Kevés olívaolajjal, balzsamecettel megöntözve, friss zöldfűszerekkel megszórva isteni előételként! A petrezselymen kívül nagyon jól passzol hozzá a snidling, a tárkony és a zsenge kakukkfű is.

Gombás metélt – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A gombás metélthez éppen csak néhány percig szükséges kevés zsiradékon párolni a feldarabolt gombát, majd a kifőtt metélttel összeforgatni. Sóval, frissen őrölt borssal meghintve máris tálalható, de kerülhet erre is az üde zöldfűszerekből, vagy akár némi reszelt sajt a tetejére.

Gombát termeszteni a fentiek ismeretében nem annyira bonyolult, és biztosak lehetünk benne, hogy az így termett gomba jó, tiszta, egészséges.

Sőt, akár odahaza is termeszthetünk zsákos csiperke, vagy laskagombát, amihez az alapanyagot több helyről is beszerezhetjük.

A pincében, a lépcsőházban néhány hét alatt termőre fordul majd a házi gombatelep.

Őzlábgomba saját termőhelyén – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Iskolagomba program is létezik, amelynek keretében az aprónép szeme előtt történik meg a gombák születésének folyamata. „A gyakorlati oktatást segíti egy általunk összeállított, a gombatermesztést képekben, érthető módon bemutató plakátsorozat, egy rövid, elméleti és gyakorlati feladatokat is tartalmazó tanári edukációs kézikönyv, valamint egy hosszabb, játékos munkafüzet, amelyek remekül használhatóak környezetismeret, biológia vagy technikaórákon is.”áll az Iskolagomba program ismertetőjében. 

Ha a gyerek szeme előtt cseperednek fel a gombák, és részese lehet a gomba születésének, biztosan másként fog nézni azután a többi gombafélére is, és szívesen fogyasztja majd ezt a jóízű fehérjeforrást. És persze megérti azt is – hiszen megfigyelte – honnan van a mondás: nő, mint a gomba.

 

Ajánljuk még:

Három szuper kirándulóhely a méltatlanul alábecsült Alföldön

A Dél-Alföld legnagyobb vonzerejét kétségkívül a végtelen nyugalmat árasztó táj, a háborítatlan természet és az ehhez tartozó nagyvárosok látnivalói adják. De ott jártunkkor mindenképp ismerkedjünk meg a vidék országos hatású gasztronómiájával is.