ZónánTúl

Közeli helyeken: kibelezett kőbányák üregében kirándultunk

A kőfejtők, a részben kibelezett kőbányák még levéltelen fákkal, kevés növénnyel is megkapó látványt nyújtanak. Kellemes sétákat vagy erősítős lépcsőzést tehetünk, és eközben elmélyedhetünk a földtörténet millióinak történetében Diósdon Dió Döme sétálóján.

Régóta nézegettem már a térképen a Diósdi kőbánya és kőfejtő helyét: lakott terület közepén, házak között bújik meg ez a hely. Körülnőtte az ember, de meghagyták ezt az apró területet, mementónak. Könnyű ide eljutni, ha már tudod, hogy a Dió Döme sétálóját kell keresni, akkor egyszerűen idetalálsz akár autóval, akár busszal a honlap részletes információi alapján.

Érdemes gyerekekkel is megmászni a kőfejtőt, jó másfél-két óra alatt bejárható, ez pont az a túraidő, amely egy óvodásnak is élvezetes, a felső részéről pedig gyönyörű kitekintést nyerhetünk a környékre. A kőfejtő geológiai tanösvény is egyben, láthatunk itt lajtamészkő-képződményeket, megfigyelhetjük az egykori bányászat maradványait. Az innen származó kövek a parlament és a Halászbástya falaiban leltek új otthonra. A természet pedig elkezdte szépen magáévá tenni a már mozdulatlan köveket.

Nekünk nagyon tetszettek a tanösvény egyes állomásain elhelyezett, újrahasznosított, raklapokból készült ülőalkalmatosságok, és a szemetesek. Ez utóbbiak fedeles festékes vödrökből újraálmodott Dió Döme kukák.

kobanya-diosdi-kofejto

 A tanösvény megállóinál a QR-kódot leolvasva még egy rövid mesével is gazdagabbak lehetünk, míg a lábak megpihennek. 

kobanya-diosdi-kofejto

 

A kőfejtő mellett a Római-árok ma is működő természetes vízelvezető, az elmúlt hetek nagy esőzéseinek nyomait felfedezhettük rajta. Gyökerek, kövek közt egyensúlyozhatunk végig a vízmosáson.

Az ösvény babakocsival és egyéb kerekes szerkezetekkel nem járható,

mert vannak olyan részek, hogy a sziklaperemre kell felkapaszkodni. A Tétényi fennsík eme kiemelkedő pontjáról Százhalombatta, Tököl felett elláthatunk a Csepel-sziget és a Duna vonalának messzeségébe, a folyó ezüst szalagként tündököl alattunk. A másik irányban a Budai-hegység vonulata állja tekintetünk útját. Mint egy megelevenedett térkép! Jól szemrevételezhetjük a magasodó épített elemeket, mint az erőművek kéményei, a rádióadó-antennák, vagy az újonnan épült MOL-torony. Jól látszik a Lakihegyi adótorony, amely a maga 314 méteres magasságával egykor a világon a legmagasabbnak számított.

A kilátóponttól kellemes, sík út vezet a gerincen, a jellegzetes karsztbokros növényzettel, galagonya, csipkebogyó tarkítja a füves réteket. Az út mellet megpillanthatjuk a Rádiómúzeum szögesdróttal elkerített udvarát, ahol a szabadtéri kiállításon a magyar műsorszórás jeles személyeinek emlékoszlopait láthatjuk, valamint mindenféle antennákat. A múzeum, amely a Postamúzeumhoz tartozik, előzetes bejelentkezéssel látogatható. Ezt nem tudtuk, így csak kívülről szemlélhettük meg, pedig izgalmasnak ígérkezik a belső is. Az egykori rövidhullámú adóállomás épületében a magyar rádiózás és televíziózás, a katonai hírszerzés rádiós történetét ismerhetjük meg.

kobanya-diosdi-kofejto

 

A tanösvény házak között kanyarog tovább, pontosabban befordul a Pincesor-utcára. A nevéből sejteni lehet, mit találunk itt: láthatóan nem elfeledett borospincék ezek, olykor használatban lehetnek, de mi ottjártunkkor egyiket sem találtuk nyitva (sajnos). Pedig szoktak itt nagy eseményeket is tartani, mint a Diósdi Pincemustra. A sétaút körtúra, így bárhonnan is csatlakozunk be, visszavezet a kiindulópontunkra.

Hasonló köves élményeket sok helyen találni szerte kis hazánkban. Ilyen a főváros közelében az ürömi Róka-hegyi kőfejtő. A biatorbágyi és a budaörsi egykori kőfejtőket mára már nagyjából visszafoglalta a természet, de érdemes felfűzni őket egy-egy kirándulás során. Ugyanígy az Érdi Fundoklia völgyet vagy a Sóskúti Kálváriahegyet.

Sopron mellett a Fertőrákosi Kőfejtő igazi élménypark, erről, és a benne foglalt barlangszínházról már írtunk részletesen. Itt a közelünkben, Sóskúton a működő kőbánya mellett van egy felhagyott, régi kőfejtő is. Ezt is nagyrészt magáévá tette az élővilág. Olyan különleges környezet alakult ki, amely már több filmrendező fantáziáját is felkeltette, rendszeresek a cserjésben megbúvó kőformációk közt a filmforgatások. A Pokolfajzat 2-ben, Bergendy Péter Post Mortem című alkotásában is felvillant a sóskúti mészköves, galagonyával benőtt domboldal.

Ajánljuk még: