Kő kövön nem marad! Vagy mégis? Bemutatkoznak Nógrád megye híres kövei

Hollókő

Hollókő nevét szerintem nem kell senkinek sem bemutatni. A Cserhát ölelésében fekvő település leginkább a palóc hagyományok őrzője szerepéről vált híressé. Na meg arról is, hogy ez hazánk egyetlen települése, amely világörökségi státuszt kapott. Hollókő bűbájos ófalujánál, ahogy egymást érik a kontyolt tetős házak, kóstolóhelyek, múzeumok, már csak a története érdekesebb.

Hollókő egyik legemlematikusabb épülete a zsindelytetős templom, amely húsvétkor a hagyományőrző locsolkodás egyik kiemelt színhelye (Szombati Orsolya, traveladdict.hu)

A legenda szerint élt egykor egy szép leány, akibe a vár ura, bizonyos Kacsics András teljesen belehabarodott. Nem akart osztozkodni rajta senkivel, ezért egyik nap a lányt a dajkájával együtt elrabolta és bezáratta a vár egyik szobájába. A lány szerencséjére a dajka boszorkány volt, akinek a fiai holló formájában minden éjszaka a várhoz repültek és elkezdték elhordani annak építőköveit. Így történt, hogy a lány kiszabadult a fogságból, a Szár-hegyen pedig felépült Hollókő vára.

 

Szilvás-kő

A túrázók számára valószínűleg ismerősen csenghet Szilvás-kő neve, amely a Karancs-Medves fennsík egyik eldugott gyöngyszeme. Nem mellesleg pedig a geológia iránt érdeklődők egyik paradicsoma. A húszmillió évvel ezelőtt lezajlott vulkáni aktivitásoknak köszönhetően az erdő mélyén különleges természeti képződmények alakultak ki, amelyek egy 2 kilométer hosszú tanösvényen könnyű sétával bárki számára megtekinthetők. Utunk során elhaladunk a kettéhasadt hegy mellett, ahol szinte beleláthatunk annak gyomrába. Érintünk olyan hasadékot, amelynek a mélyéről folyamatos hideg szél fúj, és elhagyatott bányák mentén megismerhetjük a szénfejtés folymatát is. A legimpozánsabb része a túrának azonban kétségtelenül az erdő mélyén lapuló bazalthegy, amely

40 méteres magasságával, négy-öt és hatszögletű bazaltorgonáival leginkább az erdő katedrálisára emlékeztet.

A hegyre szigorúan tilos felmászni, és ha panorámás kilátásra vágyunk, inkább sétáljunk tovább következő köves helyünkre.

Somoskő

A kettészakadt falut, amelynek egyik része Magyarországon, másik része Szlovákiában van, több okból is érdemes felkeresni. A somoskői várból lélegzetelállító kilátás nyílik a Karancs-Medves fennsíkra és Salgó várára, amelyet kár lenne kihagyni. Viszont, ha már ott vagyunk, feltétlen keressük fel a vár oldalában megbúvó bazaltvízesést, amely

olyannyira ritka geológiai képződmény, hogy mindössze négy helyen látható ehhez hasonló a világon.

A 9 méteres bazaltzuhatag és organsípok láttan értelmet nyer a falu elnevezése is, hiszen a somosodik, azaz hasadozik arra a vulkáni tevékenységre utal, amelynek eredményeként a bazalt előtört a föld mélyéből. Érdekesség, hogy a Budapest utcáit borító macskakövek is erről a környékről, a macskalyuki bányából származnak.

Boszorkánykő

Salgó-várának közelében található ez az ég felé meredező szikla, amit Kis-Salgónak is neveznek, ám köznapibb neve Boszorkánykő. A hiedelem szerint a magas bazaltkúp arról kapta a nevét, hogy régen boszorkányok gyülekeztek itt, és táncukkal rontást küldtek a környékbeli települések lakóira. Más elbeszélések szerint ezen a szirten szabadultak meg azoktól az asszonyoktól, akikre a boszorkányság bélyegét sütötték rá. Hogy igaz-e bármelyik elbeszélés, nem tudom, mindenesetre a lapos tetejű sziklákról rendkívüli kilátás nyílik Salgótarjánra és Nógrád-megye völgyeire.