Salgótarjántól déli irányba nagyjából húsz kilométerre, Mátraverebély határában kell letérni a főútról, ha a Nemzeti Kegyhely felé tartunk. Az innen vezető öt kilométeres út nem különösebben figyelemre méltó, de amint megérkezünk, máris megérint a hely különös varázsa – engem legalábbis már a parkolóban utolért. Ez itt a béke és a nyugalom völgye, vallják a helyiek.
Szentkút pontos eredettörténetét századok homálya fedi. A legendák szerint több csoda is történt itt, az első akkor, amikor egy néma pásztorfiú erre legeltette nyáját, amikor megjelent neki a Szűzanya egy tölgyfa koronájában. Arra biztatta a fiút, hogy ásson a fa tövénél, és az ott feltörő vízből igyon, hogy beszélni tudjon. A fiú szót fogadott, merített a vízből, és megeredt a nyelve. Ez a víz, a csodatévő forrás, a szent kút vize, azóta a katolikusok hite szerint rengeteg zarándoknak adta vissza egészségét Szűz Mária segítségével, ezért zarándokolnak el ide messze földről is a hívők.
A XVIII. századtól – kisebb megszakítással – ferences szerzetesek állnak az ide érkezők szolgálatában. Aki szeretne, bekapcsolódhat a szerzetesek zsolozsmájába, elvégezheti szentgyónást, részt vehet a szentmisén. Beszélgethetünk a közösség tagjaival, akik szívesen mesélik el a hely kalandos történetét, amelyben megjelenik Szent László király lova is, mert az is lehet, hogy patája nyomán fakadt a forrás. A templom 1970-ben kapott „basilica minor” rangot és Erdő Péter bíboros a 2006. évi Nagyboldogasszony búcsún hirdette ki ünnepélyesen, hogy attól a naptól kezdve Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyünk.
Érdemes bekukkantani a szép barokk templomba, megtekinteni a hegyoldalból kitárulkozó szabadtéri oltárt.
Különösen felemelő, ha éppen szentmise idején érkezünk, és a prédikáló szerzetes hangját visszahangozza az erdő. A templom mellett gyóntatóudvart alakítottak ki, ennek búcsú idején van nagy jelentősége. Kortyolhatunk a szent kút vizéből, gyújthatunk egy-egy mécsest elhunyt szeretteinkért. A templom mögött felgyalogolhatunk a hegyre, odafentről páratlan panoráma nyílik a környező nógrádi dombokra. A hegyoldalba vájt sziklabarlangokban egykor remeték éltek, a homokkőbe vájt üregek alkotják hazánk legnagyobb remetebarlang-együttesét. Az utolsó, számon tartott remete 1767-ben hagyta itt a földi létet, sírját a bazilikában találjuk meg.
Aki nem akar hegyet mászni, a Szentkúti patak völgyében kellemes sétával érheti el a Mária-forrást, és a további három forrás völgyét. A jobbra eső Szent László hasadékban történt a legenda szerint az a bizonyos vízfakasztó lovas ugratás.
Mátraverebélyen átvezet a Mária-út, amelyen eljuthatunk a Mátra közeli helyeire, akár a mátraszentimrei Fallós-kút forrásához. Az ellenkező irányba indulva Kozárd, Ecseg és Buják települések kínálnak csöndes, vidéki látnivalókat. Az országos kék túra útvonala Sámsonházán át a nógrádi bérceket fűzi fel egymás után, illetve Ágasváron keresztül Mátraszentistvánra csábít. Túralehetőségekből tehát nincs hiány, az erdők szép kikapcsolódást ígérnek.
Képeken a környék:
Ha autóval vagy kerékpárral vagyunk úton, érdemes megnézni a Sulyom-tető kilátót és a Trianon-emlékművet. Mátraverebély határában, a Zagyva fölé emelkedő dombon falépcsős út kanyarog fel a mini kilátóhoz. Körben, mint egy térkép, terülnek el a környező erdőkkel és napelemekkel borított dombok, láthatjuk a Karancs, a Medves és a Mátra szelíd hullámait.
A közeli Tar község határában buddhista központ terül el, arany kupolája messziről felhívja magára a figyelmet. A Dalai Láma által felszentelt sztúpa küldetése a világbéke megteremtése, a béke és a boldogság biztosítására való törekvés, tudhatjuk meg a helyszínen. Itt található a nagy utazó, Körösi Csoma Sándor emlékére létrehozott park, ami mindennap szabadon látogatható, az ajándékboltban pedig különleges teákat és a hely szelleméhez szorosan kötődő finomságokat kóstolhatunk,
Jómagam minden évszakban szívesen látogatom meg ezt a vidéket. Tavasszal zsenge zöld és a virágzó gyümölcsfákkal borított hegyoldalak varázsolnak el, ősszel az ezer színbe öltözött erdők hívogatnak. Télen pedig, ha hó nincs is, hosszú, magamba mélyedős túrára invitál a természet. Megérint a csönd, az a misztikus hallgatás, az őserő, ami ide vonzotta egykor a lélek rezdüléseire érzőket. Itt hálát adhatunk a természetnek, az égi és földi teremtőknek, hogy részesei lehetünk ezeknek a csöndes csodáknak. Ha pedig más hazai zarándokhelyeket is felkeresnénk, ebből a listából érdemes szemezgetni:
Csíksomlyó vagy Lourdes helyett: 5 hazai zarándokhely, melyet biztosan szeretni fogsz!
Akik rendszeresen zarándokolnak, azok tudják, hogy egy zarándokhely felkeresése mindig változtat valamit az emberen. Ezekről a helyekről nem tudunk úgy hazajönni, hogy minden ugyanúgy folytatódjon, ahogy előtte volt. Itt van az ideje hát, hogy felfedezzük a hazai zarándokhelyeket, mert itthon is van bőven lehetőség az elcsendesedésre és az imádságra: ezek közül most 5 olyan belföldi kegyhelyet mutatunk be, melyek kiváló lehetőséget nyújtanak a terhek letételére, az elvonulásra és a lelki megújulásra.
Fotó: Halmos Monika
