Így aszalhatunk otthon, ha majd kisüt a nap – csak a végén nehogy túl sok legyen a jóból!

ZónánTúl

Így aszalhatunk otthon, ha majd kisüt a nap – csak a végén nehogy túl sok legyen a jóból!

Az aszalás az egyik legősibb és legtermészetesebb tartósítási eljárás, amit már az ókorban is alkalmaztak. A folyamat során a gyümölcsök víztartalmának jelentős része elpárolog, viszont megőrzik eredeti ízüket, valamint vitamin- és ásványianyag-tartalmuknak nagy részét. Nem is gondolnánk, mennyire jótékony hatású lehet az aszalt gyümölcsök fogyasztása.

A férjem és a testvére néhány éve építettek egy napkollektoros aszalót. Igazából egy állványra szerelt négyrekeszes szekrény ez, amiben a levegő közel hatvan fokra képes felmelegedni. A fiókok alja erős szúnyoghálóból készült, ezen kell szétteríteni az aszalni kívánt, vékonyra vágott zöldségeket és gyümölcsöket. A forró levegő fekete fémcsöveken áramlik a kis szekrénybe. Mivel elég nagy hőség van nyaranta, az aszalónk képes akár hat kiló almát egy nap alatt készre aszalni. Almán kívül készítettünk már benne szilvát, sárgabarackot, banánt, répát, fehérrépát és zellert is. A végeredmény mindig nagyon finom lett.

Saját aszalás – Fotó: Markolt Nina 

Aszalt gyümölcsöket enni jó és ráadásul még egészséges is, fogyaszthatjuk édességként, főétkezések utáni desszertként, és számos egyéb felhasználási módjuk is van. Belekeverhetjük a reggeli müzlinkbe, vagy egy pohár natúr joghurttal is nagyon jó lesz az ízhatás. Én szeretek vékonyra klopfolt húst aszalt sárgabarackkal vagy szilvával tölteni. Az aszalványnak alacsony a zsírtartalma, főleg szénhidrát-forrás, így nagyszerű csemege sportolók számára is. 

Talán sokan nem is tudják, hogy az aszalt gyümölcsök sokféle egészségügyi probléma kezelésére is alkalmasak. A mazsola, a sárgabarack és a szilva magas vastartalma hozzájárul a vérszegénység megelőzéséhez. Ráadásul a mazsola remek gyulladáscsökkentő hatással is bír. Az aszalt áfonya különösen magas antioxidáns-tartalma és immunerősítő hatása miatt alkalmas a legyengült szervezet megtámogatására. Magas rosttartalmuk miatt jót tesznek az emésztésnek és székrekedés ellen aligha van természetesebb gyógymód, mint néhány szem aszalt szilva.

Saját aszalás – Fotó: Markolt Nina

Édesanyaként tudom, mekkora segítséget nyújthat egy szorulásos kisgyereknek az ilyen módszer, és így nem is kell gyógyszerekhez folyamodni. A szárított datolya erősíti az immunrendszert és tisztítja a vért, a szárított füge serkenti az emésztést, méregtelenít és jó hatással van az emésztőszervi gyulladásos megbetegedésekre. Az aszalt banán enyhíti a hasmenéses tüneteket. A gyümölcsökben található ásványi anyagok lassítják a sejtek öregedését, hatékonyan lépnek fel a rák kialakulása ellen és támogatják a szívünket, érrendszerünket. Kiváló édes ízük miatt tökéletesen helytállnak akkor is, ha épp egy kis nassolásra vágyunk. De a mondás, miszerint jóból is megárt a sok, az aszalt gyümölcsökre is érvényes.

Mivel az aszalási eljárás során a térfogatából is rengeteget veszít a gyümölcs, szinte fel sem tűnik, ha nagy mennyiséget fogyasztunk belőle, ezáltal észrevétlenül jelentősen túllépve a napi cukorbevitel ajánlott mennyiségét.

Cukorbetegeknek és fogyni vágyóknak különösen érdemes csínján bánniuk az aszalványok fogyasztásával. Nagy előnyük viszont, hogy egész évben idényük van, hiszen aszalás után sokáig eltarthatóak. Egy formás befőttesüvegben még a látványuk is szemet gyönyörködtető. Főleg, ha nem is egyféle hanem két-háromféle gyümölcsöt rétegzünk.

Fotó: Unsplash / Fati Mohebbi

Nemcsak a boltok polcairól juthatunk ezekhez a finomságokhoz, hanem mi magunk is készíthetünk odahaza, aszalhatunk.

Azért is érdemes a saját aszalt csemegénket enni, mert a bolti termékekben sokszor adalékanyagokat is használnak a feldolgozás során, például szorbinsavat és kén-dioxidot. 

Ennek következtében a gyümölcs élénk színe ugyan megmarad, sőt, még tovább eltarthatóvá válik, viszont sokunkból allergiás reakciót váltanak ki ezek az adalékanyagok, a gyümölcsben lévő B-vitamint pedig lebontják. 

Ha valaki nem szeretne otthon aszaló építésével bajlódni, kompakt kis aszalógépeket lehet már kapni az üzletekben. De a régieknek sem volt gépük, természetesen mi is tudunk anélkül is aszalni. 

Saját aszalás – Fotó: Unsplash / K8 

A felszeletelt gyümölcsöket nagyjából hatvan fokra felfűtött sütőben is könnyen el lehet készíteni, vagy akár kiteríthetjük a darabokat a napra is. Ebben az esetben a gyümölcsöket érdemes többször átforgatni. Fontos, hogy a szeleteket sokáig hagyjuk aszalódni. Körülbelül addig, amíg víztartalmuk nyolcvan százalékát elveszítik.

Manapság elképesztő a boltok édességkínálata. Könnyen eshetünk abba a hibába, hogy minden vásárlás alkalmával veszünk egy kis csokit, cukorkát, sütit, kekszet, csak azért, „hogy legyen otthon”, és folyton eszegetünk is belőlük. A legtöbb termék nem természetes összetevőket és aromákat tartalmaz, hizlal és emeli a koleszterinszintet is. Ha egy kis édességre vágyunk, inkább forduljunk az aszalt gyümölcsök széles választéka felé. A testünk mindenképp meg fogja hálálni.

Nyitókép: Unsplash / Fati Mohebbi

Ajánljuk még:

Mitől csendes a Csendes-óceán?

A véletlennek köszönhető felfedezések, triviálisnak tűnő elnevezések és apróságnak látszó dolgok világrengető hatásait ma is érezzük. Ezek közül az egyik a Föld legnagyobb kiterjedésű vizes élőhelyéhez, a Csendes Óceánhoz kapcsolódik.