Hogyan éld túl a síelést? Hét tipp kezdőknek

ZónánTúl

Hogyan éld túl a síelést? Hét tipp kezdőknek

Van valami végtelenül megnyugtató dolog a síelésben. Legalábbis így gondoltam, ameddig csak a TV képernyőjén néztem a műlesiklás-versenyeket. Aztán tíz éve, felnőttként kaptam mindkét lábamra egy-egy lécet, és mindjárt nem volt olyan egyszerű két lábbal a földön állni.

Sokan gyerekként megtanulnak úszni vagy síelni, de nekem ezekhez felnőttként volt szerencsém. Ahogy az ember idősebb lesz, egyre kevésbé mer belevágni új dolgokba, mondván, én már ehhez túl öreg vagyok. Meg ott van a félelem is, hogy felnőttként milyen ciki bénázni a gyerekek között. Én mindenkit arra biztatnék, hogy merjen belevágni az ismeretlen dolgokba, akárhány éves is, és ne legyen frusztrált attól, hogy későn tanul meg valamit. Mint tudjuk, jobb későn, mint soha... Ráadásul, ha én, aki fél a sebességtől és a magasságtól, meg tudtam tanulni síelni, akkor neked is menni fog. És bár nem leszek már a lejtők ördöge, de kacsázva és kis sebességgel már bárhonnan lejövök épségben. A fekete pályát azért elkerülöm, jobb a békesség. 

Szóval, én azt mondom, ha picit is vonz, hogy kipróbáld a síelést, vágj bele! Néhány tanácsot is hoztam a kezdéshez:

1) Válaszd ki a megfelelő helyszínt!

Lehet, ez bagatell módon hangzik, de hidd el, egy jó pálya már önmagában fél siker. Ne a leghosszabb pályarendszerrel rendelkező síparadicsomokban gondolkozz, mert úgysem fogod tudni bejárni. Pláne, ha most lesz először léc a lábadon. Inkább keress olyan helyszínt, ahol van síiskola, sok a kék pálya, hiszen az első napokat úgyis ott fogod tölteni. Én a mai napig jobban szeretem a hosszú, széles lankákat, ahol nem 5 perc alatt érek a pálya aljára, hanem szép lassan tudok kanyarogni, hosszú időn keresztül.

Például az ilyeneket:

 
Fotó: Szombati Orsolya
 

2) Ne vedd meg előre a teljes felszerelést!

Minden új sport magában hordozza az új ruhatár és új kellékek vásárlásának csábító lehetőségét. Mivel előre nem tudhatod, tetszeni fog-e a dolog vagy sem, teljesen felesleges beleölni sok pénzt abba, hogy saját bakanccsal, léccel és bottal vágj neki a hegyek meghódításának. Jobban jársz, ha az első pár alkalommal kölcsönzőből bérelsz magadnak felszerelést, mintsem megveszed azt. A kölcsönzőkben ráadásul szakértőbb emberek ülnek, mint adott esetben egy sportáruházban, ahol az a cél, hogy eladjanak neked valamit.

3) Trendi kinézet helyett válaszd a megfelelő öltözetet!

Senki nem várja el tőled, hogy úgy nézz ki a hegyen, mint aki most jött ki a kifutóról. Felejtsd el a farmert és a divatos kiegészítőket, nézz ki úgy, mint aki épp síelni készül. A megfelelő, réteges aláöltözet, vízhatlan nadrág és dzseki alap. Sokat fogsz eleinte esni, és ha átázik a ruhád, onnantól szenvedés lesz az egész napod. Gondoskodj megfelelő fényvédő krémről, sí- vagy napszemüvegről és meleg kesztyűről. Nem utolsósorban, ne feledkezz meg a bukósisakról sem, hiszen a biztonságnál semmi sem lehet fontosabb.

4) Vegyél leckét egy profitól!

Sokáig körülöttem mindenki tanítgatni akart, hogyan síeljek. Csupán a jószándék vezérelte őket, amikor mutogatták, hogyan rogyasszam be a térdemet, hova tegyem a súlypontomat, hogyan kanyarodjak, vagy hogyan álljak meg. A sok tanács hatására egy idő után már azt sem tudtam, fiú vagyok -e vagy lány, és tele voltam frusztrációval. Szóval, ha jót akarsz magadnak, szerintem jóakarók helyett bízd magad egy profi oktatóra. Ő jobban tudja, melyik lépés mi után következik és nem támaszt irreális elvárásokat sem. Előtte nem szégyen bénázni, hiszen az a dolga, hogy megtanítson téged síelni.

5) Ne félj elesni, gyakorold!

Lehet ez a mondás butaságnak tűnik, de nem az. Emlékszem, mennyire féltem kezdőként begyorsulni, mert attól tartottam végig, hogy elesek. El is estem. Nem egyszer, sokszor. De ezt is meg kell tanulni, hogy ne legyen benned folyamatos félelem attól, hogy úristen, jön egy kanyar, csak el ne essek. Nekem az a taktika jött be, hogy eldőlök valamelyik irányba, ha úgy éreztem, kicsúszik a lábam alól a talaj. Nem kell félni az eséstől, a hó puha. Ha kis sebességgel mész – márpedig az első időszakban úgyis gyök kettővel fogsz menni – a kék-zöld foltokon kívül más bajod nem lesz.

6) Türelem, még több türelem és sok gyakorlás

Senki sem úgy születik, hogy tud síelni. Lehet, te már az első nap után ráérzel a síelés mibenlétére. De lehet, hogy egy hét elteltével is úgy érzed, totál kínai neked az egész. Én gyakran a többiektől elválva egyedül próbálgattam a szárnyaimat egy sík terepen. Persze közben roppant bosszantó volt látni, hogy amíg én felnőttként örülök, hogy nem akad össze a lábam, addig mellettem 5-6 éves gyerekek úgy suhannak el, mint a golyó, de ez már egy ilyen sport. Ne menj bele felesleges kockázatokba, csak mert mások nógatnak, hogy tarts velük. Amíg azt nem érzed, hogy biztos lábakon állsz, maradj a tanulópályán. A kilátás ott is jó lehet:

 
Fotó: Szombati Orsolya

7) Tarts egy kis szünetet!

Ha úgy érzed elfáradtál, eleged van, pihenj egy kicsit. Ha nem sikerül megtanulnod első alkalommal síelni, akkor se csüggedj. A síelésre hatványozottan igaz az a mondás, ha valami nem megy elsőre, akkor majd megy másodikra. Vagy harmadikra. Ha meg végképp nem megy, és már kedved sincs hozzá, akkor meg ott a hütte, ahol isteni finom gőzgombócot lehet enni és forralt bort inni. A szép kilátás, a havas hegyek látványa, a ragyogó napsütés pedig mindenre is (!) gyógyír. És legalább megpróbáltad, nem pedig rávágtad valamire ismeretlenül, hogy neked ez nem való.