ZónánTúl

Három szuper kirándulóhely a méltatlanul alábecsült Alföldön

A Dél-Alföld legnagyobb vonzerejét kétségkívül a végtelen nyugalmat árasztó táj, a háborítatlan természet és az ehhez tartozó nagyvárosok látnivalói adják. De ott jártunkkor mindenképp ismerkedjünk meg a vidék országos hatású gasztronómiájával is. 

A dél-alföldi régió három megyéje közül Csongrád-Csanádban akad olyan kirándulóhely, ahol a csípősebb levegő és a simogató napsugarak találkozása szuper felüdülést biztosíthat kicsiknek és nagyoknak egyaránt az alábbi helyszíneken.

Makón, ahol a Lombkorona Sétány egy új világba kalauzol bennünket

A 10 méter magas, és 191 méter hosszú sétány a rendszeres természetjáróknak talán nem jelent túl nagy újdonságot, ám az erdő látványa, hangja és illata most nekik is, úgy mint a természetet ritkábban járóknak is, újszerű élményt nyújthat. Hiszen testközelből ismerkedni a fák koronáinak világával mindenképp különleges és egyáltalán nem hétköznapi élményeket hozhat. 

 
Fotó: Szabó Dávid
 

Minél feljebb jutunk ugyanis a sétány szintjein, annál inkább megváltozik a minket körülvevő világ. Nemcsak másfajta madarak jelennek itt meg, de még ugyanaz a faóriás is képes új arcát mutatni odafenn a szellős, napfényes ágak között.

Utunk során átmehetünk egy függőhídon, megpihenhetünk a Hagymaterasz árnyas részein és felmehetünk a 18 méter magas kilátótoronyba, ahol az év minden szakaszában pazar panoráma fogad majd bennünket. Emellett a vállalkozó kedvűek kipróbálhatjuk a csőcsúszdát is, ami minden bizonnyal a leggyorsabb módja a lombkoronaszintről való lejutásnak. 

 

Mártélyon végigsétálhatunk a nyugalom szigetén

A képzőművészek kedvelt alkotóhelye, a tájképileg is megkapó mártélyi Tisza-part 1971-óta védett. A Tisza egykori árterét ugyanis az 1846-ban megkezdett folyószabályozás a töredékére zsugorította, így a körtvélyesi és az ányási kanyar átmetszésével két holtág keletkezett. A morotvákkal bezárt szigetek mély fekvésű árterei, az erdők és rétek buja növényzete így azóta gazdag állatvilágnak nyújt menedéket, a kirándulóknak pedig igazi kincs. Télen, illetve áradás esetén a több tízezernyi vadlúd és vadréce csodás látványt nyújt a folyószakaszon, a nyár végi és őszi időszakban pedig a fekete gólyák és a kócsagok vonulása gyönyörködteti a szemet.

 
Fotó: Szabó Dávid
 

A mártélyi holtág jó idő esetén kedvelt üdülőterületként üzemel, ahol strandolni és kempingezni is lehet, emellett csónakkölcsönzésre is, sőt még lovaglásra is akad lehetőség. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet legújabb létesítménye a nyolc állomással rendelkező tanösvény, ahol visszautazhatunk az időben a holtág kialakulásáig, megismerkedhetünk az árvízi védekezés fontosabb elemeivel, és nem utolsósorban alaposan szemügyre vehetjük az ártér élővilágát is. A 2, 6 kilométer hosszú ösvény az év minden napján szabadon bejárható, hogy egy képzavarral éljek: igazi nyugalom szigete. 

 
Fotó: Szabó Dávid
 

Mórahalom Bivalyrezervátuma, amit mindenkinek látnia kell

A Mórahalom határában található Bivalyrezervátumot 2008-ban nyitották meg. Eleinte 45 állat: 15 anyaállat és 30 növendék alkotta a teljes állományt. Fő feladatuk a Nagyszéksós-tó megtisztítása volt: be kellett takarítaniuk az ottani nád jó részét. 

 
Fotó: Szabó Dávid
 

A bivalyok jól végzett munkájának meglett az eredménye, hiszen a náddal borított területek nagy mértékben lecsökkentek. Ez segítette elő az újra megjelenő vízfelületet, amely visszavonzotta a madárvilágot, és elősegítette a növényzet – főként a tavirózsa – újraszaporodását.

A 2012-es év azonban igazán nagy változást hozott a területen. A rezervátumban elindultak a fejlesztések és egy tájrendezés, aminek köszönhetően megépült egy a tájba maradéktalanul illeszkedő náddal fedett bivalybeálló, egy bemutató- és oktatóház, egy eszköztároló szín és egy mérőközpont.

Ezek az épületek elősegítették a bivalyok megfelelő és szakszerű tenyésztését, melynek köszönhetően ma már 143 bivaly él a rezervátum területén, ami most is jól körbejárható, a kerítésen keresztül a bivalyok is jól megfigyelhetők. Az elmúlt években egy magasles is kialakításra került a helyszínen, ahonnan immár a magyar Alföld egy része is megcsodálható.

 Felhasznált irodalom: ITT, ITT és ITT.

Nyitókép: Szabó Dávid

Ajánljuk még:

A legendás pesti mulatók világát idézik meg a Cziffra Fesztivál programjai

Hamisítatlan bárzenében és a 20-as 30-as évek hangulatában lehet része annak, aki a következő hónapokban ellátogat a Hegyvidéki Kulturális Szalonba, illetve a MOMkult Színháztermébe. A négy alkalmas bárzongorista sorozat és az egykori lokálok hangulatát megidéző Bárest Cziffra György zongoraművész bárzongorista korszakát idézi meg.