A tiszavirág – nevével ellentétben – nem egy növény, hanem a legnagyobb európai kérész: két és fél centitől egészen négy centiig is megnőhet, és a fehér faroksertéivel együtt akár 12 centiméter hosszú is lehet. A kérész a mederfenékre rakja petéit, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek három teljes évig. Több tíz- vagy százezres egyedszámú telepeikből június elején bújnak elő a lárvák, akik a víz felszínére emelkednek, elvarázsolva ezzel a környéken nézelődőket.
A rajzás időpontja sok mindentől függ: a víz hőmérsékletétől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A kikelő kérészek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat: a néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, majd a levegőben párosodnak.
A párzás után a hím elpusztul, a nőstény viszont a vízbe rakja nem kevesebb mint hétezer petéjét.
Fotó: Pixabay / Erik Karits
A természet mindennek tudja a helyét és az okát: a nász után a vízbe hulló hímek jelentős szerepet töltenek be a vizek élővilágában, ugyanis táplálékul szolgálnak nemcsak a halak, hanem a vizek körül élő madarak és békák számára is.
A tiszavirágzás az ipari forradalom előtt még általános jelenségnek számított Európa szerte, a nagyfokú szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhető meg – ezért is olyan különleges. A rajzás több szakaszból áll, a szerényebb mértékű elő- és utórajzásból, valamint az úgynevezett főrajzásból.
A legfrissebb beszámolók szerint a Tisza Szeged alatti, országhatárhoz közeli szakaszán is megkezdődött a rajzás, a napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok. De érdemes felkeresni a Fekete-Körös folyó szakaszait is a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, ahol a napokban lehet számítani a főrajzásra.
Fontos tudnunk, hogy a tiszavirág 1993 óta védett: az élőhelyére és minden alakjára (lárva, szubimágó, imágó, kifejlett rovar, elpusztult kérésztetem) kiterjed a védelem. Komoly büntetés vár arra, aki befogja vagy elpusztítja, de még arra is, aki az elpusztult rovart begyűjti.
Szabálysértést követ el és százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki védett élő szervezet egyedét jogellenesen elpusztítja. Szintén büntetőjogi kategória az is, ha a rajzásba az elkövető kisgéphajóval szándékosan belehajt, és megzavarja, elpusztítja a kérészeket.
Jelentőségének és különlegességének elismeréseként a tiszavirágzást 2020. május 22-én hungarikummá nyilvánították. A jelenségnek saját honlapja is van, ahol naprakész információkat és élménybeszámolókat olvashatunk, továbbá hasznos tippeket kaphatunk arra vonatkozóan, hova és mikor érdemes ellátogatnunk, ha biztosan látni szeretnénk a rajzást.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága szakvezetéssel egybekötött tiszavirág megfigyeléseket is szokott szervezni az érdeklődőknek, ezeknek időpontjáról itt érdemes információt kérni. A Tisza-tó mentén több kikötőben is van lehetőségünk egy hajós megfigyelésre, de a partról történő élményhez is találhatunk biztos tippeket!
Ha pedig olyan szerencsés voltál, hogy személyesen élhetted át az élményt, oszd meg velünk fotóidat vagy élményeidet kommentben az egy.hu Facebook-oldalán!
Ajánljuk még:
Hallépcső és Jóreménység-sziget: szelíd élmények a Tisza-tónál
12 év alatt összesen 367 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a petkalózok – erről is beszélgettünk a PET Kupa csapatával
Természetes vízben, ingyen: erre figyelj a szabadstrandon
Kiránduljunk a Bodrog mentén: kincsek a keleti csücsökből
A Bodrog folyó Sátoraljaújhely alatt lépi át hazánk határát, és félszáz kilométernyi kanyargózás után Tokajnál egyesül a Tiszával. Patinás kisvárosok, dicső történelem, tengerszem és pincesor, ecetmúzeum és ágyúöntőműhely is akad erre – érdemes felkerekedni, hogy felfedezzük hazánk keleti csücskét!
