Ezek Budapest legszebb kilátóhelyei: lásd a fővárost madártávlatból!

ZónánTúl

Ezek Budapest legszebb kilátóhelyei: lásd a fővárost madártávlatból!

Ha belföldi kirándulásról van szó, sokan automatikusan a lakhelyüktől távol eső úticélokban gondolkodnak. Pedig nem kell feltétlen elutaznunk ahhoz, hogy szépet lássunk; elég, ha egy napra turisták vagyunk a saját városunkban. Jó ideje élek már Budapesten, de még mindig nem tudtam betelni a Duna-parti panorámájával, sem pedig ikonikus épületeivel, amelyeken minden alkalommal találok valami újdonságot. Ezekről lenézni pedig különösen izgalmas...

Szent István Bazilika

Budapest egyik legszebb terén található az ország harmadik legmagasabb épülete, a Szent István Bazilika. A gyönyörű, hófehér épület 65 méter magas teraszáról látogatóként jól szemügyre vehetjük a várost egy új nézőpontból is. A 360 fokban körbesétálható kupolakilátó 2003-ban nyílt meg a nagyközönség számára, ahová két lift visz fel.

A sportosabb kedvűek választhatják a 364 lépcsőfok megmászását is,

ám a kettő végeredménye egy és ugyanaz: elképesztő panoráma és igazi wow-élmény. A pesti házak rengetegéből hol az óriáskerék, hol a Parlament, hol pedig más templomtorony bukkan elő, míg az átellenes oldalon a Gellért-hegy, a Budai Vár és a Hármashatár-hegy vonulatait fedezhetjük fel. A kilátó felkeresése már önmagában is klassz program, ám ha igazi különlegességre vágyunk, időzítsük a látogatást délre. Az apostolok szobrai által közrefogott tornyokból felcsendülő harangszó garantáltan libabőrös élmény.

Halászbástya

A Halászbástya a főváros egyik legikonikusabb és számomra legszebb műemléke, amely nem véletlenül válik egy szempillantás alatt minden látogató kedvencévé. A 140 méter hosszú főhomlokzat csúcsos kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják, folyosóiról pedig elsőrangú kilátás nyílik a Dunára, annak hídjaira, valamint a Parlament épületére is. A neoromán épület és a kilátóterasz 1987 óta a Budai Vár részeként a világörökség részét képezi. Az ingyenes kilátóélményt megspékelhetjük azzal, ha siklóval érkezünk a helyszínre. A Gellért és Margit névre keresztelt kocsik mozgását nézni önmagában is megunhatatlan program. És ha már a Halászbástya és a Budavári Sikló környékén vagyunk, keressük meg a Kockásfülű nyúl apró szobrát is, ami távcsövével folyamatosan a Duna vizét pásztázza!

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict

Nagyboldogasszony-templom kilátó

Idén tavasszal a Ferenciek terén a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban kilátópontok nyíltak, amiről elsők között hírt is adtunk. Az északi és déli toronyban kialakított kilátók egyedülálló látványosságnak számítanak, ugyanis nincs még egy olyan hely a pesti oldalon, ahonnan az egész budai oldalra több mint 180 fokos szögben lehetne rálátni. A déli toronyból az Erzsébet-híd hófehér pilléreit, a Duna hömpölygő folyamát, a Gellért-hegyet és a Citadellát vehetjük szemügyre, míg a Liszt Ferencről elnevezett északi toronyból a Várkert Bazárra, a Budai Várnegyedre, valamint a Március 15. térre és piarista épülettömbre nyílik remek kilátás. A panorámateraszokon túl érdemes a templom belsejét is alaposan megnézni, amelyhez a belépőt a kilátójegy már tartalmazza.

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict 

Citadella

A budapesti látkép elengedhetetlen része a Gellért-hegy a tetején álló Szabadság-szoborral együtt. Ám nemcsak lentről érdemes a hegyet nézni, hanem a hegyről is a várost. A Gellért-hegyet 1987-ben a budai várnegyeddel és Duna parti panorámával együtt szintén az UNESCO világörökségek közé sorolták. A kilátás a hegy minden pontjáról lélegzetelállító, és ami még szuper benne, hogy az egész hely természetvédelmi oltalom alatt áll, így a felszín sok különleges növényfajnak ad otthont, míg a mélyén hőforrások nyugszanak. A Citadella felé menet ejtsük útba a Gellért-tér felőli oldalon a Sziklatemplomot, amely barlangként egykor őseink szent helye volt, ma pedig a pálos rend egyik legfontosabb központja.

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict 

Várkert Bazár

A Budai Vár lábánál, a Duna parton fekszik Budapest egyik különleges gyöngyszeme, a Várkert Bazár. A neoreneszánsz kert, amely egykor Erzsébet királyné kedvence is volt, minden évszakban sétára csábítja a látogatókat. Teraszáról, a buja növények sűrűjéből, pazar kilátás nyílik a Lánchíd és Parlament épületeire, ám maga az épület is megérdemli a figyelmet. A rendkívül gazdagon díszített árkádsorok időszaki kiállításoknak és rendezvényeknek adnak otthont, míg a történelem iránt érdeklődők innen induló városi sétákon vehetnek részt. A Budavári séták során a Várkert Bazár 750 éves története elevenedik meg, miközben olyan pontokon sétál keresztül az ember, ahonnan nem lehet megállni, hogy ne készítsen legalább egy tucat képet gyönyörű fővárosunkról és annak nevezetes épületeiről.

Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict 

 

Ajánljuk még:

Eljön-e még a kender reneszánsza?

A kender (Cannabis sativa) az emberiség egyik legrégebbi és legsokoldalúbb haszonnövénye, amely évezredek óta szerves részét képezi számos kultúra mezőgazdasági és ipari gyakorlatának. Ez a rendkívül ellenálló és gyorsan növő növény nem csupán gazdasági szempontból jelentős, de kulturális és történelmi szempontból is meghatározó szerepet töltött be az emberi civilizáció fejlődésében. De vajon miért szorult háttérbe egy ilyen fontos haszonnövény a modern világban?