Az Adriai-tenger csodái – lenyűgöző nemzeti parkok a vízen

Brijuni Nemzeti Park – a halacska alakú szigetével

A Brijuni-szigetek az Isztriai-félsziget nyugati partjainál találhatók, 14 szigetből és sziklazátonyból áll. A park területe 33,9 négyzetkilométer, amelyet 1983-ban nyilvánítottak nemzeti parkká. Velikit és Mali Brijunt is érdemes meglátogatni,

az egész szigetvilág védjegye pedig a hal alakú Gaz-sziget.

Gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, ahol számos endemikus növényfaj található. Sétánk alatt találkozhatunk itt dámszarvassal, mókussal, nyúllal, vagy a Brijuni Nemzeti Park gazdag madárvilághoz tartozó számos madárral is, mint a szendvics csér, a északi búvár, a barna rétihéja vagy a szürke gém. A Veliki Brijun és Mali Brijun szigeteken több helyen is találhatók jellegzetes kocsányos tölgyerdők, ahol babérfa és mirtuszfa is előfordul.

Gaz sziget, Brijuni Nemzeti Park – Fotó: Renco Kosinožić

A Brijuni Nemzeti Park őrzi a Mediterráneum egyik legrégebbi olajfáját, amely már több mint 1600 éves.

A brijuni famatuzsálem göcsörtös ágaival és buja lombkoronájával egyedülálló karaktert ad a park zöldjének. Az olajfa mellett más őskori lelet is található itt: a kutatók több mint 200, 100 millió évnél is idősebb dinoszaurusz-lábnyomot azonosítottak.

A szigetek ókori és modern kori történelmi emlékekben is bővelkednek. A római villák, a bizánci erődítmények és a középkori templomok maradványait mind megcsodálhatjuk itt, de Brijuni adott otthont Josip Broz Tito rezidenciájának is, ahol számos politikust, diplomatát és hírességet látott vendégül, úgy mint II. Erzsébet királynőt, Sofia Loren és Elizabeth Taylor színésznőket. A történelem e fejezetét fényképeken is megnézetik az idelátogatók a Josip Broz Tito Emlékgyűjteményben.

A nemzeti park egy egynapos kirándulás során is bejárható, különösen, ha az Isztrián vagy a Kvarner-öbölben nyaralunk. A parkban lehet sétálni, kerékpározni, de golfautókkal és kisvonattal is lehet közlekedni: a 13 kilométeres úton szarvas- és mufloncsordákkal találkozhatunk, a kék tenger melletti sziklás parton pedig fenyőfák szegélyezte festő táj kísér minket végig az úton.

Telašćica Natúrpark

Telašćica a hely, ahol a legmeredekebb fehér adriai sziklák 162 méter magasról merülnek el a kék tengerben, és amit

az Adria utolsó tengeri emlősei, a közönséges palackorrú delfinek kedvenc gyülekezőhelyüknek választották.

A Telašćica-öböl Dugi Otok sziget déli részén található, és 1988-ban nyilvánították természeti parkká. Az öböl sziklás partjai a belső oldalról alacsonyak, míg a tenger felőli külső oldalon tekintélyes sziklacsúcsok emelkednek. Az öböl és a sziklacsúcsok között egy különleges kincs, az apró és igen sós vizű Mir-tó helyezkedik el, mely fürdőzésre is alkalmas. A tó körülbelül 900 méter hosszú és 300 méter széles, maximális mélysége 86 méter.

Telašćica Natúrpark – Fotó: Zoran Jelaca

A tenger alatti sziklákon korallok  élnek, beleértve egy manapság meglehetősen ritka példányt: a vörös korallt. A mediterrán növényzet pedig rendkívül gazdag, több mint 500 növényfaj otthona ez a vidék.

Tíz szigorúan védett orchideafaj szintén kivételes értéke a park flórájának.

Itt fészkel a vándorsólyom, de kis szerencsével Eleonóra sólyom is látható. A Telašćica (Sali kikötő) komppal vagy hajóval közelíthető meg Zadarból.

Kornati Nemzeti Park

A Kornati-szigetcsoport a Földközi-tenger lenyűgöző, 89 szigetből és sziklából álló labirintusát alkotja, ahol hajóval megközelítve láthatjuk a park leglátványosabb jelenségeit, a koronákat, vagyis a sziget nyílt tengerre néző függőleges szikláit. A Kornati-szigetek a dalmát tengerpart közelében helyezkednek el Zadar és Šibenik között. A parkot 1980-ban nyilvánították nemzeti parkká.

A szigetcsoport lenyűgöző tengeri élővilágáról és korallzátonyairól híres, kopár, karsztos tája pedig olyan különleges szépséget nyújt, akár az Indonéz szigetvilág egyes szigetei, és olyan kék itt a víz, mint a trópusokon.

A legnépszerűbb öböl a Levrnaka-szigeten található Lojena, ahol a Kornati Nemzeti Park egyetlen homokos partszakasza vár, de érdemes ellátogatni Opat, Ravni Žaka és Vruje strandokra is.

Kornati Nemzeti Park – Fotó: Julien Duval

A Kornati-szigeteket legendák övezik: köztük az egyik szerint Isten a világ teremtése után megmaradt fehér sziklákból teremtette őket.

Ezek a szigetek a természeti szépség és a történelmi gazdagság keverékét kínálják, vadregényes tájakkal vonzva a látogatókat. A Kornati-szigetek – köztük a Kornat- és a Piškera-lánc – drámai sziklákkal rendelkeznek: a legmagasabb a Klobučar-sziget 80 méteres sziklája. A szigetek körüli vizek kivételesen tiszták, halakban és korallokban gazdagok – ez a hely igazi búvárparadicsom. A szigetek zord környezetük ellenére ugyanakkor a vitorlázók kedvelt menedékei.

Lojena: Kornati Nemzeti Park – Fotó: Aleksandar Gospic

A szigetcsoport jellegzetes, 330 kilométer hosszú száraz kőfalai a dalmát gazdák kemény munkájáról tanúskodnak, akik azért kerítették be birtokaikat, hogy megakadályozzák a juhok elkóborlását.

Az egykor erdős, kopár, sziklás táj ma több mint 650 növényfajnak ad otthont, és ritka madárfajoknak, valamint a nyestnek hazája.

A kristálytiszta vízbe merülve felfedezhetjük a tengeri élet gazdagságát. A park ideális helyszín a snorkeling, abúvárkodás és a vitorlázás, valamint a hajózás szerelmeseinek. A Kornati Nemzeti Parkot kizárólag tengeri úton lehet megközelíteni, saját vagy bérelt hajóval, valamint szervezett kirándulás keretében, ami számos dalmát városban foglalható.

Lastovo Természeti Park

Lastovo szigetén olyan kristálytiszta a tenger, hogy 50 méter mélyen is látni a tengerfeneket, a lakosok ragaszkodnak hagyományaikhoz, hiedelmeikhez.

Ezen a helyen sokáig tilos volt diót ültetni, nehogy a boszorkányok jöjjenek a szigetre.

Lastovo-sziget és a hozzá tartozó kisebb szigetek, zátonyok csoportja – összesen 46 sziget – a dalmát partvidék déli részén található: 2006-ban nyilvánították természeti parkká.

Lastovo gazdag növény- és állatvilággal büszkélkedhet, több endemikus faj is megtalálható itt, a szigetek erdőségei és sziklás partvidékei kiváló élőhelyet biztosítanak számos madárfaj számára.

A Lastovo-szigetek Natúrpark legnyugatibb szigete, Sušac valóságos botanikai kincs, több mint 250 fajjal, köztük az endemikus Sušac mustárral.

A park 145 madárfajnak is otthont ad, mint például a vörös vércse, az Eleonóra-sólyom és a jellegzetes éjszakai hangjáról ismert bukdosó vészmadár.

Skrivena Luka, Lastovo – Fotó: Aleksandar Gospić

A geológiai képződményeiről nevezetes Rača-barlangban ősi emberi nyomok találhatók, míg

a Medjedina-barlangban egykor a veszélyeztetett mediterrán szerzetesfóka élt.

Lastovo barlangjai legalább 16 denevérfajnak adnak otthont. A park hetven százaléka tengeri terület, változatos korallfajokkal, köztük arany-, vörös- és endemikus csillagkorallokkal. Vizeiben 150 halfaj, szivacsok, puhatestűek és sok más, víz alatti ökoszisztémát támogató faj található. Elszigeteltsége és nyílt tengeri elhelyezkedése miatt Lastovo gyakorlatilag egy külön kis kontinens, amely számos rendhagyó szokást ápol. A fő kulturális esemény a „Poklad” karnevál, az évente megrendezett farsangi ünnepség különleges kulturális élményt nyújt a látogatóknak.

Lastovo magánya és távolsága sok jót tett a szigetnek: biológiai szempontból a Földközi-tenger egyik legjobban megőrzött területe.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) a szigetet a Földközi-tenger biológiai sokféleségének megőrzése szempontjából különösen fontos területté nyilvánította. A sziget szinte minden strandja és öble ideális úticél a nyugodt, természetközeli nyaralás kedvelőinek, valamint a hajózás, a hajótúrák és a szörfözés szerelmeseinek. A Zaklopatica-öböl az egyik legszebb, legérintetlenebb és legbékésebb hely a környéken, amit mindenképp érdemes felfedezni. A Natúrpark több mint 200 kilométernyi túraútvonalat kínál.

Mljet Nemzeti Park – a legzöldebb sziget

Mljet-sziget a dalmát partvidék déli részén található, és Horvátország egyik legzöldebb és talán egyik legszebb szigete. A park 1960-ban vált nemzeti parkká.

Mljet különlegessége a két sós vizű tó, a Veliko és Malo jezero, amelyek a sziget belsejében találhatók

– benne egy apró szigeten álló, 12. században épített templommal és bencés kolostorral, amely a keskeny Szent-Pál csatornán keresztül áramoltatja a tengervizet, az árapály változásának megfelelően.

Mljet szigete a biológiai sokféleség igazi kincsesbányája: a szárazföldön orchideák és különféle endemikus fajok találhatók, a szigetet körülvevő tenger alatti világ pedig a neptunfű otthona, amelyek tenger alatti réteket hoznak létre. Mljet vize a ma már kihalásban levő mediterrán barátfókák kedvelt tartózkodási helye, míg a tenger felett körözve látható az audouin-sirály, az Adria legveszélyeztetettebb sirályfaja, valamint a vándorsólyom és az üstökös kárókatona figyelhető meg.

Mljet Nemzeti Park – Fotó: Julien Duval

Mljet egyik sajátossága a sziget déli oldalán található Odüsszeusz-barlang, amelyről úgy tartják, hogy megmentette az őshőst a hajótörés után.

Sok illír korszakból származó erődítményt őriztek meg – városok és sírok mutatják a hajdani illír kultúra nyomait.

A nemzeti park szépen fejlett, dús, őshonos fenyőerdő-takaróval büszkélkedhet. Az eredeti, magyaltölgyekből álló mediterrán őserdő azonban csak foltokban maradt fenn. Régen a Földközi-tenger partjait mindenütt ilyen erdő fedte, de mára már kevés helyen maradt meg eredeti formájában.

Ma a szigeten öt különféle erdő található, ami a bencés szerzetesek érdeme, akik Mljet földesuraiként nagyon sokat tettek a szigetért – a 18. század végéig szigorúan megtiltották a sziget nyugati részén való bármilyen letelepülést.

Mljet egészen a huszadik századig mérges kígyóiról is ismert volt, ezért 1910-ben Indiából mongúzokat telepítettek a szigetre. A kígyók természetes ellenségének számító emlősöknek köszönhetően már nincsenek veszélyes hüllők, viszont a két-három ezer tagúra becsült mongúzpopuláció egy egyedének megpillantásához is nagy szerencse kell.

A Saplunara homokos strandon igazi Robinson-élményben lehet részünk, a strandon se szálloda, se vendéglő, mindössze néhány jellegzetes helyi ételeket kínáló, fenyőerdővel körülvett kis bódé található.

A Mljet Nemzeti Park Dubrovnikból menetrend szerinti hajójárattal, Korčuláról, Hvarról és Splitből pedig a sok-sok turistahajó egyikével közelíthető meg. Polače és Pomena falut gyalogutak kötik össze a tavakkal.

A park területén tilos a halászat, a horgászat és a hajózás, kizárólag a természetvédelmi terület fenntartóinak kirándulóhajói közlekedhetnek, a kerékpáros és gyalogtúrázók számára ugyanakkor kedvelt a part menti terület.

Vis Szigetcsoport Geopark

Vis-sziget és a hozzá tartozó kis szigetek – Biševo, Sveti Andrija, Brusnik, Jabuka és Palagruža – egyedülálló édeni helyeivel és tájaival varázsolják el az ide látogatókat. Vis-sziget a dalmát partvidék középső részén található, és 2020-ban nyilvánította geoparkká az UNESCO.

A Visi szigetvilág geológiai szempontból rendkívül érdekes, különleges földtani eredetű sziklaalakzataival. A sziget belseje vulkáni sziklákból áll, amelyek mintegy 220 millió évvel ezelőtt keletkeztek, ezek az Adriai-tenger legrégebbi sziklái, szemben a többi adriai szigettel, amelyek üledékes sziklákból épülnek fel.

Itt található az Adria fekete piramisa, Jabuka.

Az Adriai-tenger leghosszabb, félig elárasztott barlangja a Szerzetesfóka-barlang (Medvidina špilja) Biševo-szigeten található, míg a leglátogatottabb a Kék-barlang (Modra špilja). A sziget környékén vitorlázni nem túl biztonságos, mert a sziklákban található magnetit megzavarja az iránytűt, és a horgonyzás nehézkes, mivel nincsenek öblök, a tenger pedig nagyon mély ezen a részen. Ennek ellenére itt található az endemikus fekete gyík és néhány endemikus növényfaj is. Brusnik szintén magmatikus sziklákból áll, és különlegessége földönkívülinek ható kinézetében rejlik.

Stiniva-öböl, Vis – Fotó: Aleksandar Gospić

Vis-sziget Stiniva-öble sokak szerint a legszebb strand Horvátországban: keskeny, hosszú, és kősziklák ölelik körül. Védett terület, akárcsak Ravnik-sziget a csodálatos Zöld-barlangjával (Zelena špilja). Vis különleges tengeri élővilággal rendelkezik, delfineket és a különféle halak otthona. Vis szigete gazdag történelmi örökséggel rendelkezik, beleértve a görög és római kori maradványokat. A szigeten található középkori erődítmények és templomok további kulturális látnivalókat nyújtanak.

Az Adriai-tenger mentén található nemzeti- és természeti parkok különleges élményt nyújtanak kicsik és nagyok, természetkedvelők, és a történelem iránt érdeklődők számára. A parkok változatos élővilága, lenyűgöző tájai és gazdag kulturális öröksége biztosítja, hogy minden látogató találjon valami érdekeset és felejthetetlen élményekkel térjen haza ebből a földi Paradicsomból.