Élelmi rostoknak a táplálékban lévő enzimes bontással emészthetetlen összetett szénhidrátokat nevezzük. A természetes almarost 66 százalék élelmi rostot tartalmaz, pektin tartalma 25 százalék.
A pektin egy vízben oldható rost, azok közül is az egyik legértékesebb, mert 100 százalékban fermentálódik.
De a folyamat nem ennyire egyszerű. Az egyes élelmi rostok vizsgálatakor számításba kell vennünk hemicellulóz, cellulóz és lignin (a vízben nem oldódó rostok) tartalmukat is, hiszen ezek mennyiségétől függően az azonos mennyiségű élelmi rostot tartalmazó élelmiszerek eltérő élettani hatásokkal rendelkezhetnek.
Fotó: Unsplash / Maria Petersson
Egy példa a jobb érthetőség kedvéért: a bél és a máj megfelelő működéséhez szükséges butirátmennyiség napi 15 gramm pektin elfogyasztásával biztosítható. A 15 gramm pektin beviteléhez naponta több mint két kilogramm búzakorpát kellene megennünk. Azonban ugyanezt a mennyiséget mindösszesen 60 gramm almarosttal is elérhetjük.
Nem mindegy tehát, hogy milyen rostforrást választunk.
Egyszerűbben megközelítve: az élelmi rostok csoportjába tartozik minden olyan növényi alkotórész, amit az emésztőrendszerünk nem, vagy csak részben tud feldolgozni.
Fotó: Unsplash / Fumiaki Hayashi
Hogy működnek az élelmi rostok?
Az élelmi rostok végighaladnak a tápcsatornánkon, a vastagbélbe jutva pedig fermentálódnak a bélbaktériumok segítségével. Két csoportjuk van: a vízben oldódó és vízben nem oldódó élelmi rostok. A vízben oldódó rostok a szénhidrát- és zsíranyagcsere működésében játszanak fontos szerepet, ezért rendszeres fogyasztásukkal normalizálható a vércukorszint, és optimalizálható a vérzsírszint.
Nagy mennyiségű vizet képesek megkötni, és hozzájárulnak a tápanyagok felszívódásának lassításához, vagy egyes tápanyagok megkötéséhez.
Fontos kiemelni prebiotikus hatásukat is, hiszen a vastagbélben található jótékony baktériumtörzsek számára táplálékul szolgálnak, így közvetetten segítik a megfelelő bélflóra fenntartását és immunrendszerünk zökkenőmentes működését.
Fotó: Pixabay / Mihail Hukuna
Az almarost az egyik leginkább elismert rostfajta. A szervezetbe kerülve kiegyensúlyozza a széklet víztartalmát, ezért mind székrekedés, mind hasmenés kezelésére alkalmazható. Befolyásolja a zsíranyagcserét, és csökkenti az epekő kockázatát is. A legújabb kutatások szerint csökkenti a vér koleszterinszintjét, és egyes étel-intoleranciákat, ételallergiás reakciókat is sikeresen lehet mérsékelni fogyasztásával. Sőt: a pektin segíti a külső antigén terhelésre adott immunválaszt, a kórokozó baktériumok komperatív elnyomására és kiszorítására irányuló négyes védelmi rendszer (mikrobiális, humorális, anatómiai és celluláris) védekezését.
Az almarost tulajdonképpen egy melléktermék, ami az almalé készítésekor keletkezik:
az almát megdarálják, az almalevet kipréselik és centrifugálják, a visszamaradó törkölyt megszárítják, majd darálják. Ebből a szempontból az alma legértékesebb része az almahús sejtfala és az almahéj. Ezek adják a vízben kiválóan oldódó élelmi rostot, a pektint. De nem mehetünk el egy másik pozitívum mellett sem: az almarost az almamagházat és az almamagot is tartalmazza, ezért számos probléma esetén hasznos lehet fogyasztása.
Fotó: Pixabay / Jalyn Brice
Az almamag természetes jódtartalmának köszönhetően bizonyos pajzsmirigy-betegségek esetén eredményesen alkalmazható. Nagy mennyiségű B17-vitamint tartalmaz, amely laetril néven is ismert, és a rákgyógyításban betöltött szerepe állandó tudományos viták tárgya. Egyes szakemberek szerint megvédhet a ráktól, és segíthet a daganatos sejtek növekedésének lassításában. Mások viszont óva intenek tőle – vannak államok, ahol forgalmazását be is tiltották.
Népi megfigyelések szerint a korral járó memóriavesztés hatásos ellenszere lehet a rendszeres almarostfogyasztás, emellett az almamag az egyik legjobb bórforrás, ami a csontok egészségéhez fontos ásványi anyagunk
– ha ez a téma érdekel, ennek egy külön cikket is szenteltünk korábban.
Fotó: Pixabay / Leopictures
És ha ez még nem lenne elég: nagy arányban tartalmaz kvercetint, ami a természet egyik leghatékonyabb gyulladásgátlója. Nagy előnye, hogy igen alacsony a cukortartalma, ezért olyanok is fogyaszthatják, akik más, almából készült termékeket nem, például a cukorbetegségben szenvedők. A természetgyógyászok szerint napi 20-30 gramm almarost hatékony betegségmegelőző „szerként” működhet.
Nyitókép: Pixabay / Ri Butov
Ajánljuk még: