Baktériumok: a legtöbben, ahogy meghallják ezt a szót, valami rosszra, valami kiirtandóra gondolnak, pedig életünket és életben maradásunkat baktériumok milliárdjai segítik a legkülönfélébb formákban és területeken. Parányi, szabad szemmel nem látható segítők, amik nélkül komoly nehézségekkel néznénk szembe.
A különböző baktériumok által nyújtott szolgáltatásokat évezredek óta kihasználja az ember: gondoljunk csak az alkoholos, ecetes vagy tejsavas erjesztésekre. A történelmi feljegyzések között kutatva a legextrémebb baktérium-ember együttműködéseket találhatjuk meg: Szovjet mikrobiológusok például „aranymosást“ végeztek baktériumokkal, azaz aranytartalmú ércekből tiszta aranyat nyertek a baktériumok segítségével. De a hetvenes években már tucatnyi más területen is sikerrel zajlott az együttműködés: a vas, mangán és különböző fémvegyületeket átalakító baktériumokat már hasznosították a fémkohászatban, Lengyelországban pedig különleges baktériumokat alkalmaztak szennyvizek tisztítására. Az egyik legmérgezőbb anyagot, a fenolt ily módon sikerült lebontani a Jadevigo Kokszolóműben.
Köztudott, hogy a termőtalaj minősége is nagymértékben függ attól, hogy milyen baktériumok élnek benne.
„Egyes baktériumok ugyanis olyan biológiai hatóanyagot termelnek, amelyek javítják a talajt. Nemrégiben a rigai mikrobiológiai intézetben kidolgozták a baktériumpor előállításának módszerét. Ezáltal a hasznos baktériumok műtrágyaként alkalmazhatók. A baktériumokat kiszárítják, tehát a víz kivonásával megszüntetik élettevékenységüket, így hosszabb ideig tárolható baktériumporhoz jutnak. A kiszárított baktériumok a nedves talajban ismét felélednek, és kedvező körülmények között zavartalanul folytatják élettevékenységüket. A baktériumtrágyázás során tehát hasznos baktériumokat juttatnak a talajba abból a célból, hogy a haszonnövények terméseredményeit megnöveljék”- olvashatjuk a korabeli lapokban.
De a baktériumokat az olajtermelésnél is hasznosítani lehet: vannak olyan baktériumok, amelyeket az olajba juttatva, azok kis viszkozitású anyagokat és gázokat fejlesztenek. Segítségükkel a nagy viszkozitású, sűrű olajokat hígabbá lehet tenni, egyben az általuk termelt gáz az olajat fúrócsövekbe kényszerítve a felszínre nyomja. A leírások szerint a baktériumokat a fúrólyukakon keresztül, szondák segítségével, melasz táptalajukkal együtt juttatják le az olajrétegbe, ahol azok szaporodásnak indulnak. A hetvenes évek szakemberei szerint a fémbányászatban is nagy lehetőségek rejlenek: "A dél-franciaországi Saint-Bel helység közelében egy elhagyott piritbánya található. A kőzetekben réz is előfordul, de oly kis mennyiségben, hogy kitermelése hagyományos módszerekkel nem lenne kifizetődő. A bánya közelében levő folyó vize viszont kénsavat tartalmaz. A pirít, a vasszulfid és a réz vízben nem oldódik. Ugyanakkor az olyan baktériumok, mint a ferrobacilus (ferroxidans) és a thiobacilus (ferrooxidans), a szulfidok oxidációjával kénsavat termelnek. A kénsav megtámadja a piritet, és oldható szulfáttá alakítja át. Csekély érctartalmú lelőhelyeken hasznosítani lehetne ezeknek a baktériumoknak a tevékenységét, olyan víz átfolyatásával, amely ilyen baktériumokat tartalmazna. A kutatók számos országban és kontinensen, főleg a mangán, az urán, a réz, és újabban az arany vonatkozásában dolgoznak a biológiai bányászat módszerén”- olvashatjuk Endresz István írásában.
Szintén ebben az írásban olvashatunk a vizek tisztításában nagy szerepet játszó baktériumok lehetőségéről: „Szovjet kutatók évekkel ezelőtt a Moszkva folyó vízében olajjal táplálkozó baktériumokat mutattak ki. A jövőben talán sikerül ezek segítségével tisztítani az olajjal szennyezett folyóvizeket”- írja a szerző, aki emellett még számos más területről hoz példákat a baktériumok felhasználására a metángázfaló baktériumoktól kezdve a kőolajszármazékokon tenyésztett mikroorganizmusokon át egészen a fehérjét tartalmazó baktériumok földgázzal történő szaporításáig.
Láthatjuk tehát, hogy az elképzeléseinket bőven felülmúlják azok a lehetőségek, amelyeket a velünk élő baktériumok kínálnak: legyen szó a mindennapokról, iparról, környezetvédelemről vagy tudományról. A joghurtban, kefirben és savanyú káposztában jelenlevő Lactobacillus-ok támogatják az emésztési folyamatokat, erősítik a bélflórát, és ezeken keresztül immunrendszerünket is segítik, miközben a fermentált ételekben és probiotikumokban elérhető Bifidobacterium nemzetség tagjai nélkülözhetetlen szerepet játszanak beleink egészségének megőrzésében. De megemlíthetjük az Escherichia coli Nissle 1917-t is, aminek kifejezetten gyulladácsökkentő hatása is van. 1917-ben Alfred Nissle német kutató izolálta egy német katona székletéből, aki egy olyan E. coli törzset hordozott, amely laboratóriumi vizsgálatokban erős antagonista aktivitást mutatott a patogén bélbaktériumokkal szemben. Felfedezésének köszönhetően egy különleges baktériumtörzs vizsgálatára nyílhatott lehetőség, amely ma is nagy hasznára van a tudománynak és a gyógyításnak egyaránt.
De említhetnénk a Leuconostoc nemzetséget is, ami nélkül nem működne a tartósítás sem, vagy akár a Rhizobium nemzetséget, amelyek nélkül a növényeink szenvednének. Ma már azt is tudjuk, hogy a Bacillus subtilis egyfajta betegség elleni biokontrollként működik, és hogy a Pseudomonas nemzetség tagjai képesek a peszticid-maradványok lebontására. A Pseudomonas putida például egy talajban és vízben élő, rendkívül alkalmazkodó baktérium, ami képes lebontani különféle szerves szennyezőanyagokat, például olajszármazékokat és peszticideket is. Túlél extrém körülmények között is, mert sokféle szénforrást tud hasznosítani, és képes csökkenteni a környezeti toxinok káros hatásait. Természetes módon tisztítja a környezetet, így hatalmas szolgálatot hoz az emberi világ számára is.
A Clostridium acetobutylicum a bioüzemanyagok előállításában játszik fontos szerepet, az Acetobacter nemzetség tagjai pedig az oxidációs folyamatokban. A Clostridium acetobutylicum egy anaerob baktérium, ami ipari fermentációban használatos: szénhidrátokat (például cukrot, keményítőt) alakít át oldószerré, amelyek ipari felhasználásra alkalmasak: az üzemanyag-, a műanyag- és a festékgyártás előszeretettel alkalmazza. Különlegessége, hogy lehetővé teszi a bioüzemanyagok előállítását megújuló forrásokból, így segítségével csökkenthető a fosszilis üzemanyagok iránti igényt, és a jövőben talán a zöld kémiai megoldások egyik főszereplőjévé is válhat.
A sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni, de talán ennyiből is jól láthatóvá válik, hogy a körülöttünk található parányi élő szervezetek mekkora jelentőséggel bírnak mindennapjaink során. Gyakorlatilag behálózzák életünk minden területét, a legkülönfélébb formájú segítséget nyújtva, miközben szinte napról napra bővítik azon lehetőségek körét, amelyek napjainkat egyszerűbbé, jövőnket élhetőbbé tehetik. Érdemes tehát kicsit más szemmel néznünk rájuk, és megismernünk a bennük rejlő lehetőségeket.
Stresszkezelési módszerek, helyek, eszközök - régen és ma
Mentsvárak csendben és zajban
