„A prémium liszt nem csak hangzatos PR-szlogen: mi a szabvány fölé gyártunk” – A Czelli Malommal tényleg egy malomban őrlünk

Aki először találkozik a Czelli Malom lisztjeivel, ösztönösen is kíváncsivá válik e lisztek eredetére. Mit lehet tudni a malom korai történetéről?

Dorogi Melinda: A levéltári források szerint egy országgyűlési képviselő a 19. században épített egy malmot a Cinca patak partjára – akkoriban jó üzlet volt malmot építeni –, ez volt a Celldömölki Malom, amelynek a mai irodaépülete a képviselő korabeli lakása volt. A tárgyalónkban látható csillár eredetileg is itt lógott, és a rajta látható madármotívum került bele a Czelli Malom logójába, amikor megújítottuk az arculatot, a lisztek csomagolását. Ez a régi és az új ötvözése jól szimbolizálja a malom hagyományainak, múltjának a tiszteletét és a mai kornak megfelelő megújulás összefonódását.

A Czelli Malom madara a tradíciók tiszteletére int – Fotó: Krisztics Barbara

Ugorjunk egyet a malom történetében a közelebbi múltig: hogy került a ti irányításotok alá a Celldömölki Malom?

Dorogi Melinda: A családom mezőgazdasággal, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik – Sopronhorpács és Mezőfalva térségében –, és a gabonatermesztéshez jól illeszkedett egy feldolgozóüzem: a malom. Így született a szlogenünk is: kalásztól a kovászig tudjuk biztosítani a minőséget és garantálni az élelmiszerbiztonságot, hiszen 80 százalékban saját búzát dolgozunk fel. Vannak évek óta rendszeresen hazai szállító partnereink is, akik ugyanazokat a minőségi elveket követik, amelyeket mi is vallunk. 

Elég férfias szakma a malomipar, ehhez képest a Czelli Malom élén egy fiatal nő áll. Ez akkor is meglepő, ha mellette a technológiai vezetésért egy ugyancsak fiatal férfit találunk. 

Dorogi Melinda: Közgazdász vagyok, egy darabig Budapesten éltem, de úgy éreztem, hogy nekem is dolgom van a családi vállalkozásban, hiszen nincs rendben, hogy én a fővárosban másoknak dolgozom, miközben az itthoni feladatok  egyre csak szaporodnak. Ezért hazajöttem, és bejelentettem, hogy én is a családi vállalkozásban szeretnék dolgozni, amit a család örömmel fogadott. A malom ekkor került a cégcsoportba. A testvérek közül én voltam a legidősebb és az egyetlen, aki már végzett a felsőoktatásban, így átvehettem a malom irányítását. Kemény tanulási folyamat volt, hiszen akkor ez a cég egy gazdaságilag nagyon rossz állapotban lévő vállalkozás volt.

Újra bizalmat kellett építeni a Celldömölki Malom felé a gazdák részéről, a piac részéről és a bank részéről egyaránt. Legalább öt évünkbe került elérni, hogy hozzánk kössék a malmot, és megforduljon a cég története.

Budai Gábor: Amikor idekerültem, csak azt láttam, hogy egy friss, új és jó irányt képvisel az, amibe Melinda belevágott, és szívesen csatlakoztam hozzá. Nem sok mindent tudtam a Czelli Malomról, de éreztem, hogy az új branddel, az új arculattal és persze a stabil termékportfólióval el tudunk jutni oda, hogy a nagyobb áruházláncokban is bennünket keressenek a vásárlók. Ha valaki meghallja a nevünket, az jusson eszébe, hogy ez olyan liszt, amely minőségi különbséget képvisel.

Együtt jártuk be a Czelli Malom területét Melindával és Gáborral – Fotó: Krisztics Barbara 

Mekkora stábbal működik a malom?

Budai Gábor: 33-an vagyunk itt, Celldömölkön – az irodát is beleszámítva. Egy fő molnárunk van, aki több kollégát is kiképzett már. Régóta itt dolgozó, stabil törzsgárdánk van, a molnársegédeink fiatalok, viszont a molnárképzésre mind a hárman jelentkeztek, ami azt mutatja, érdekli őket a szakma, szeretik csinálni. 

Dorogi Melinda: Ez köszönhető egyébként egy olyan munkahelyi légkörnek is, amit Gáborral fontosnak tartunk megteremteni.

Mindketten elérhetőek vagyunk, közvetlen kapcsolatunk van az emberekkel, mindenkit ismerünk. 

Gábor és az üzemvezetőnk tényleg napi szinten törődik az emberekkel. 

A malom különböző szintjein más-más munkafolyamatok zajlanak – Fotó: Krisztics Barbara  

Mennyi búzát őröltök naponta?

Dorogi Melinda: Közepes kapacitású malom vagyunk, napi 90 tonna búzát tudunk feldolgozni – hétköznapi nyelven ez négy kamionnyi gabonát jelent. Mi ezt a mennyiséget az őrléstől a csomagoláson át a szállításig tudjuk biztosítani minden nap: minden nap szállítunk, hiszen mi nemcsak az áruházláncokban vagyunk jelen, hanem a termelésünk jelentős részével pékségeket, nagykereskedőket szolgálunk ki. Ha kapacitás szerint kell megítélnünk, hogy milyen kategóriába soroljuk magunkat, akkor a dinamikusan működő közepes malmok közé tartozunk: vannak a kézműves kicsik, akik megtermesztik a saját búzájukat, azt megőrlik és eladják, de nem vásárolnak alapanyagot más gazdálkodótól – számukra a terméshozamhoz való igazodás a kihívás –, vannak az ipari mennyiségre szakosodott, egészen nagy malomgyárak, és vagyunk középen mi, akik egyrészt folyamatosan tudunk stabil mennyiséget szállítani, másrészt még speciális igényeket is ki tudunk elégíteni. 

Milyen egyedi igények szoktak felmerülni ebben a szakmában?

Dorogi Melinda: A pékségeknek lehetnek extra igényeik is a lisztek minőségére vonatkozóan, például szoktak kérni speciálisan magas fehérjetartalmú lisztet vagy az 55-ösnél világosabbat is – attól függ, hogy a saját receptjük vagy technológiai lehetőségeik mit kívánnak.

Budai Gábor: Előfordul például, hogy egy pékségnek olyan gépsora van, amely a sztenderd lisztekhez képest más szemcseméretű liszttel tudja jól nyújthatóvá tenni a croissan-t, ezért azt kéri, hogy pontosan olyan lisztet őröljünk neki, ami arra a speciális gépsorra tökéletes lesz. Mi szívesen és könnyedén tudunk eleget tenni ilyen igényeknek is, hiszen méretarányainknál és technikai felszereltségünknél fogja nem okoz problémát. Viszont a nálunk kisebb és nagyobb üzemek már nem feltétlenül tudnak ennyire rugalmasan működni. 

Ahol a búzából liszt lesz – Fotó: Krisztics Barbara   

Laikusok számára nem biztos, hogy egyértelmű, hogy a különböző lisztek elkészítéséhez milyen búzára van szükség. Gyermekkoromban egyfajta búzánk volt, azt vittük a malomba, és abból készült az a kétféle liszt, amiből aztán mindenfélét sütöttünk. Milyen búzákat dolgoz fel a Czelli Malom?

Dorogi Melinda: Malmi búzának hívják azt a magasabb minőségű búzát, amelyet nem az állatok takarmányozására használnak, hanem fogyasztásra alkalmas malomipari termékek előállítására. Ez a minőségi különbség több tényezőtől is függ: egyrészt a termelőnek meg kell hoznia a döntést, hogy mennyiségi vagy inkább minőségi termést szeretne, hiszen ennek függvénye, hogy milyen tápanyagokat juttat a talajba, másrészt nyilván az időjárástól is, hiszen egy rossz évben lehet, hogy csak takarmánybúzát fog tudni termeszteni. A hagyományos gazdálkodásban, amikor mindenki a saját búzáját termesztette, nem volt probléma a minőségi ingadozás, hiszen mindenki elfogadta, hogy egyik évben jobb volt a termés, és a búza, a liszt, következésképpen a kenyér is jobb minőségű volt, a másik évben kevesebb vagy alacsonyabb minőségű. Ma viszont, amikor bemegyünk a pékségbe vagy a szupermarketbe, elvárjuk, hogy minden nap csodálatosan szép és egyforma kenyeret kapjunk.

Többféle lakossági terméket találunk a Czelli Malom kínálatában: a klasszikus finomliszt, fehér kenyérliszt, teljes kiőrlésű liszt, rétesliszt és búzadara mellett Czelli vidéki kenyér lisztkeverék, Czelli magos kenyér lisztkeverék, Czelli foszlós kalács lisztkeverék és pizzaliszt is készül a malomban. Ez bőven több, mint amennyit egy átlagos fogyasztó ismer. Ez a széles szortiment viszont azt sejteti, hogy ti jól ismeritek a fogyasztóitokat.

Dorogi Melinda: Szerencsére egyre több a tudatos fogyasztó, aki megnézi, mit vásárol és hajlandó tanulni is. Több kenyérsütéssel foglalkozó csoportban is jelen vagyunk a közösségi médiában, és azt érzékeljük, hogy a fogyasztók már nemcsak ártudatosak, hanem igazságtudatosak is: egyre fontosabb számukra a hitelesség. Az ilyen csoportokban sokat írnak a mi lisztjeinkről, értékelik, tanácsokat adnak egymásnak, ajánlják, elmondják, melyik boltokban kapható, recepteket osztanak meg – a Czelli lisztek törzsvásárlói ezek a tudatos fogyasztók. Arányaiban nagyobb a törzsvásárlói közönségünk, és erre nagyon büszkék vagyunk, hiszen éppen ez igazolja, hogy sikeres volt a bizalomépítés. Egyébként meglepően sok férfi is süt otthon, és ők az egyik leghálásabb vásárlói csoportunk.

A Czelli Malom vezérlőjében – Fotó: Krisztics Barbara  

Recepteket is találunk a Czelli Malom oldalán. Ezek is saját fejlesztésű receptek?

Dorogi Melinda: A gasztronómia egy nagyon dinamikusan fejlődő terület, ezt mi is érzékeljük, éppen ezért kezdeményeztünk együttműködéseket influenszerekkel, akik elkészítenek különböző recepteket a lisztjeinkből. Így készült el például a legújabb lisztkeverékeinkből a magos kenyér és a foszlós kalács YouTube-csatornánkon megtekinthető receptje is.

Mi kell ahhoz, hogy jobban megismerjenek benneteket a fogyasztók?

Dorogi Melinda: Minden nap bele kell tenni a szükséges munkát a minőségi liszt gyártásába. Emellett figyelnünk kell a fogyasztói igényeket is. Ebben is dinamikusak tudunk lenni, hiszen ha látunk valami újat, kipróbáljuk, reagálunk rá. Így született meg a pizzaliszt és a legújabb termékcsoportunk, a lisztkeverékeink. Természetesen van a hagyományos liszteket kedvelők csoportja, akik tudják, hogyan kell egy kalácsot elkészíteni, egy kovászos tésztát elkészíteni – nekik a hagyományos termékcsaládunk való azzal a pontosítással, hogy ők is prémium lisztet választanak, ha a Czelli liszteket veszik le a polcról, tehát már magasabb minőségben tudnak otthon sütni.

Melinda és Gábor együtt vezetik a malmot – Fotó: Krisztics Barbara 

Egyre több olyan nő van, akik a feladataik miatt kevesebb időt töltenek a konyhában, de mégis fontos nekik, hogy minőségi és saját alkotást rakjanak a családi asztalra. Hozzájuk tartozom például én is, aki este viszonylag később ér haza, de azért a családnak, a gyereknek szeretne valami finomat készíteni, esetleg egy kalácsot sütni – nekik tökéletes választás a foszlós kalács lisztkeverékünk, amihez csak vizet, vajat kell adni, és a kelesztési idő után megsütni. Ennyire egyszerű. Szeretem még, hogy például a kalácskeverékünk teret enged a kreativitásnak: szempillantás alatt babkát, túrós táskát vagy épp kakaós csigát lehet belőle készíteni.

Minden héten kétszer-háromszor sütök kalácsot a kisfiamnak a mi kalács lisztkeverékünkből.

Ezzel a termékfejlesztéssel életmódbeli jellemzőkre is reagáltunk, hiszen többek között éppen azokat az édesanyákat támogatjuk, akik munka mellett sem szeretnének minőségi kompromisszumokat kötni a konyhában. Ami pedig ennyire egyszerűen elkészíthető, azt remélhetőleg mások is szívesen kipróbálják.

Jó példa még a pizzalisztünk, ami felveszi a versenyt az olasz termékekkel, jönnek sorban a visszajelzések a pizzériáktól, hogy lecserélték az olasz lisztet a mi termékünkre. A mi lisztünkből az olasz pizzákkal bátran versenybe állítható pizzatésztákat lehet sütni, csak tudni kell a módját: minimum 24 órát pihentetni kell a tésztát.

Töltődnek a kamionok a liszttel – Fotó: Krisztics Barbara 

Kiváló termékek, nagyszerű design, stabil logisztika – az FMCG-szektorban ez még nem feltétlenül garancia a sikerre. Hogy érzitek, mi számotokra a legnagyobb kihívás?

Dorogi Melinda: Azt gondolom, hogy a szakmában jól ismernek bennünket, most az a feladatunk, hogy a fogyasztók szélesebb körében is megismerjék a nevünket, felismerjék a Czelli Malom termékeit a polcon, és ezeket keressék. Prémium lisztjeink vannak, és ezt a törzsvevőink már tudják, de szeretnénk, ha minél több magyar család asztalán lenne Czelli lisztekből készült kenyér, kelt tészta, sütemény. A prémium liszt nem csak hangzatos PR-szlogen: mi a szabvány fölé gyártunk. Ez van a specifikációnkban előírva:

a magyar szabvány 28%-os sikérküszöböt állapít meg, mi viszont előírtuk magunknak a legalább a 30%-os sikérküszöböt. Ez a 2% szemmel látható minőségi különbséget jelent. 

Az arculattal is azt szeretnénk közvetíteni, hogy nem mindenáron és mindenhol szeretnénk megjelenni, hiszen nem akarunk versenyezni az ipari kapacitású malmokkal – mi nem akarunk engedni a minőségi elveinkből.

Helyszíni látogatásunk fotóit képgalériába rendeztük:

A cikk megjelenését a Czelli Malom támogatta.