Nyolcvanéves krakkói hagyományért rajong a világ – riportunk a helyszínről

Ünnep

Nyolcvanéves krakkói hagyományért rajong a világ – riportunk a helyszínről

Egy régi hagyomány szerint december első csütörtökén Krakkóban karácsonyi betlehemes versenyt rendeznek, amelyre már nemcsak Krakkóból, de a környező településekről, akár távoli országokból is érkeznek impozáns alkotások. Idén december 1-jén a Főtérre hozták ki alkotásaikat a betlehemkészítők, december 4-étől pedig a Krzysztofory-palotában csodálhatjuk meg a nyolcvanadik jubileumi verseny győztes alkotásait. A krakkói betlehem világhírű hagyományának idén mi is tanúi voltunk.

Betlehemes hagyományok Krakkóban

A krakkói karácsonyi betlehem a ferencesek karácsonyi történetmesélési hagyományából származik, amelynek keretében az ünnepi időszakban a templomokban és az otthonokban jászolokat állítottak fel. A 18. században azonban betiltották a bábjátékok előadását a templomokban, arra hivatkozva, hogy ez a gyakorlat összeférhetetlen a templomi áhítattal, mert túlzott vidámságot hoz a szent térbe. E tilalom igazi lendületet adott a bábszínház – a karácsonyi vándorszínház – kialakulásának, melynek egyik fő eleme a templom formáját utánzó hordozható betlehemes tárgy volt: ebben helyezték el a Szent családot és a karácsonyi születéstörténet főbb szereplőit, jeleneteit.

A kutatók, a hagyományok és a tények megegyeznek abban, hogy a krakkói karácsonyi betlehem kialakításához a legnagyobb mértékben a Krakkó környéki falvaiban és külvárosaiban – Krowodrza, Czarna Wieś, Grzegórzki, Dębniki, Ludwinów vagy Zakrzówek – élő kőművesek járultak hozzá. Télen, amikor a kinti építkezések leálltak, alternatív bevételi források után néztek. Játékfigurákat faragtak fából, készítettek kis jászolokat, valamint nagy bábszínházi épületeket kreáltak saját használatra és a falusi betlehemezők számára.

A 19. század végén és a 20. század elején Krakkóban elég sok betlehemes társulat működött, és a karácsonyi időszakban a Főtéren látható betlehemek alapján választották ki azt a csoportot, amelyet meghívtak a házba fellépni. A beszámolók szerint a krowodrzai kőműves és burkoló mester, Michal Ezenekier által vezetett csapat volt a legsikeresebb.

„Az öreg Michael veterán betlehemkészítő.

Negyven éve, 1864 óta minden télen egy betlehemmel járja Krakkót,

ősszel pedig betlehemeket készít, szövi és öltözteti a figurákat. Az ő betlehemeit tartják a legszebbnek, az ő öltöztető figuráit a legkitűnőbbnek. Maga találja ki azokat a gazdag tornyokat, kupolákat, kerengőket, amelyek a Wawel-kastély vagy a Mária-kastély mintájára díszítik a krakkói betlehemet” –  írta A krakkói betlehem című füzetben, melyet 1904-ben adott ki Jan Krupski álnéven testvérével, Tadeusz Stanisław Estreicherrel együtt. Ezt a füzetet és a mester által készített betlehemet a Krakkói Néprajzi Múzeum őrzi.

Michal Ezenekier ikonikus betleheme – Fotó: Krakkói Néprajzi Múzeum

Mit látunk a képen?

Az épület szerkezete fadeszkákból és lécekből készült, a betlehem minden elemét kézzel vágták ki, és színes papírokkal borították be. Az ablakokba színes, papírkivágásokkal ellátott üveglapok kerülnek. A két karcsú, koronás gótikus sisakkal fedett oldaltorony a krakkói Szent Mária-bazilika magasabb tornyát utánozza. Ezek és a központi torony között – amelynek tetején két, áttört lámpával összekötött kupola alakú barokk kupola áll – alacsonyabb tornyok állnak, amelyeket kereszt alakú baldachinok fednek. A földszinten egy széles színházi színpad kapott helyet a bábjátékok előadása miatt – botokra szerelt bábok, amelyek a padlóban lévő réseken csúsznak. A színpad fölött, középen egy fülke található, ahol eredetileg papírra nyomtatott jászolfigurák voltak. A csillag, amelyet csak Jézus születése után tettek fel, a tizenhatágú, domború, a karácsonyi csillagokra utaló mintázatban, szintén nem maradt fenn. Azt, amely most látható a betlehemen, 1989-ben készítette az ismert jászolkészítő, Stanisław Paczyński (1923–2002).

A betlehemet belülről gyertyákkal világították meg (később ezt felváltotta az elektromos világítás), még mindig vannak benne fém gyertyatartók, amelyeken száradt viaszmaradványok vannak. A többszöri használattól elkopott, masszív fafogantyúk az oldalán, amelyeket a hordozáshoz kellettek, szintén azt bizonyítják, hogy a betlehemmel előadásokat tartottak. Az 1966-os restaurálási munkálatok során kiderült, hogy a betlehemet belülről újságpapírral fedték le, amelyen az 1898-as évszám volt olvasható. Ez nem feltétlenül az építés éve, mivel a karácsonyi hordozható betlehemek az intenzív használat alatt tönkrementek, és időről időre restaurálni kellett őket.

Az idei krakkói betlehemesverseny résztvevői és csodálói – Fotó: Roggs Fényképészet 

A krakkói betlehemes verseny

A szokás, hogy a krakkóiak „körbesétálnak” egy-egy betlehemmel, a 19. századra nyúlik vissza, de ez a hagyomány az első világháború után lassan eltűnt. Annak érdekében, hogy a következő generációk számára is megőrizzék a betlehemkészítés hagyományait, Jerzy Dobrzycki művészettörténész 1937-ben megszervezte az első krakkói betlehemesversenyt. A háború alatt természetesen nem szervezték meg, ám a világégés után a versenyeket újraindították, és a Krakkói Múzeum szervezte meg, a mai napig ők folytatják ezt a hagyományt. 

A verseny célja a krakkói betlehemes hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése. A jelenség egyediségét hangsúlyozza, hogy 2014-ben felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, emellett 2018 óta a betlehemkészítés hagyománya Lengyelországból elsőként került fel az emberiség szellemi örökségének UNESCO reprezentatív listájára. 

A Krakkói Múzeumban megtalálható (nagyjából 200 darabos) karácsonyi-betlehem gyűjteményt semmiképp sem érdemes kihagyni, ha erre járunk, mert igazi ritkaságokra, 18. századi munkákra is bukkanhatunk az alkotások között!

A versenyen kiállított pályaművek egy része – Fotó: Roggs Fényképészet

A betlehemi hagyomány napjainkban

A krakkói betlehemes „kastélyok” hagyománya jó példa arra, hogyan képes egy népszokás városi környezetben kulturális örökségvédelmi „akciót” teremteni. A verseny ugyan kulturális propaganda-célokat szolgált eredetileg, mára azonban egész betlehemkészítő dinasztiák alakultak ki, vagyis

a benevezett alkotások zöme olyan felnőttektől származik, akik saját szüleiktől tanulták el a betlehemkészítés „mesterségét”. 

Idén több iskolai osztály és sok gyerek is érkezett a versenyre. A betlehemeskészítés már nemcsak otthoni foglalatosság, de különböző szakkörökön és az adventi készülődés kreatív foglalkozásain is ez az egyik fő téma lehet óvodákban, iskolákban.

A családokban a jó példa már kisgyermekkorban is ragadós, ez a kisfiú még csak hétéves, de önállóan készítette el saját betlehemét, és az idei nem is az első, hanem már a harmadik versenye:

A hétéves krakkói kisfiú éppen a betleheme fotózására vár a regisztrációs pultnál – Fotó: Roggs Fényképészet

Minden évben december első csütörtökén zajlik a Krakkói Betlehemek Versenye. Idén december 1-jén nyolcvanadik alkalommal szervezték meg a százas nagyságrendű betlehemet felvonultató megmérettetést.

A betlehemkészítők a Főtérre hozták alkotásaikat, és az Adam Mickiewicz-emlékmű lépcsőjén helyezték el őket, ahol 10.00 és 12.00 óra között lehet megcsodálni a nagyon különböző formájú, anyagú, méretű és tematikus gazdagsággal előállított alkotásokat.

A déli kürtjelszó után egy bronowicei népi zenekar vezetésével elindult a Piactéren a betlehemek felvonulása, ami a színpadhoz vezetett, ahol a betlehemeket készítőikkel együtt egyenként bemutatták a nagyközönségnek. Mindegyiket a saját készítői vitték a színpadhoz, majd a bemutatkozás után a Krzysztofory-palotában lévő múzeumba, ahol a verseny zsűrije elvégezte a bírálatot. Az idén húsztagú zsűri többek között történészekből, néprajzosokból, művészettörténészekből, építészekből és művészekből áll, akik sokféle szempont szerint rangsorolják a legjobbnak ítélt munkákat.

Az idei betlehemek

Az érkező betlehemek többnyire fa alapra kerülnek fa vázzal, papír-, csillámpapír és különböző dekorációs kellékek felhasználásával, de idén láttunk gyurmából készült betlehemet is. Nem kis kihívás úgy összeilleszteni az egyes elemeket, hogy azok a szállítás során ne mozduljanak el. 

Tematikus szempontból is igen változatos a felhozatal: a kötelező karácsonyi születéstörténet mellett megelevenednek a krakkói történelem nagy alakjai, de némelyik betlehemen a krakkói Wavel kastély legendás sárkányával is találkozunk, és olykor az aktuálpolitika is megihleti az alkotókat. A krakkói építészet emlékei közül a krakkói vár, a Wavel, a posztócsarnok és a Mária-templom a legnépszerűbbek, de ritka az olyan betlehem, amelyen valamelyik épület hű rekonstrukcióját láthatnánk.

Az emberi fantázia tartja életben ezt a szokást,

ezért minden betlehemkészítő a maga ízlésére formálja pályaművét. Mivel minden évben új alkotást neveznek be a versenyre, alkotónként is különböző betlehemek készülnek, tehát nem létezik két egyforma krakkói betlehem. A verseny fő szabálya, hogy az elkészített betlehemnek tartalmaznia kell a Szent családot és megformálásában tükröznie kell Krakkó valamely jellegzetes, történelmi jelentőségű épületét, műemlékét.

Fotóválogatásunk az idei művekből: 

A versenyre való nevezés több kategóriában történik: iskolai/óvodai csoportok, 9 éves kor alatti gyermekek, kamaszok, felnőttek és családok nevezhetnek a megmérettetésre. 

A jubileumi pályázat nyerteseit december 4-én 13.00 órakor hirdetik ki a Rynek Główny 35. szám alatt található Krzysztofory-palota Réztermében. A hagyományoknak megfelelően a betlehemeket december 5-től 2023. február 27-ig a verseny utáni kiállításon láthatja a közönség.

Ajánljuk még:

Szertefoszlott titkok éjszakája – egy szenteste szomorú története

Az adventi koszorú gyertyái közül már csak egy pislákolt. Fél 12 volt. Csizmát húztunk anyámmal és a sűrű hóesésben ketten indultunk a misére. Alig mentünk néhányszáz métert egymásba karolva, mikor megkérdeztem: Flórát mikor láttad? Erre ő elfordította a fejét, hogy ne lássam az arcán legördülő könnycseppet.

 

Már követem az oldalt

X