Ünnep

Nyolcvanéves krakkói hagyományért rajong a világ – riportunk a helyszínről

Egy régi hagyomány szerint december első csütörtökén Krakkóban karácsonyi betlehemes versenyt rendeznek, amelyre már nemcsak Krakkóból, de a környező településekről, akár távoli országokból is érkeznek impozáns alkotások. Idén december 1-jén a Főtérre hozták ki alkotásaikat a betlehemkészítők, december 4-étől pedig a Krzysztofory-palotában csodálhatjuk meg a nyolcvanadik jubileumi verseny győztes alkotásait. A krakkói betlehem világhírű hagyományának idén mi is tanúi voltunk.

Betlehemes hagyományok Krakkóban

A krakkói karácsonyi betlehem a ferencesek karácsonyi történetmesélési hagyományából származik, amelynek keretében az ünnepi időszakban a templomokban és az otthonokban jászolokat állítottak fel. A 18. században azonban betiltották a bábjátékok előadását a templomokban, arra hivatkozva, hogy ez a gyakorlat összeférhetetlen a templomi áhítattal, mert túlzott vidámságot hoz a szent térbe. E tilalom igazi lendületet adott a bábszínház – a karácsonyi vándorszínház – kialakulásának, melynek egyik fő eleme a templom formáját utánzó hordozható betlehemes tárgy volt: ebben helyezték el a Szent családot és a karácsonyi születéstörténet főbb szereplőit, jeleneteit.

A kutatók, a hagyományok és a tények megegyeznek abban, hogy a krakkói karácsonyi betlehem kialakításához a legnagyobb mértékben a Krakkó környéki falvaiban és külvárosaiban – Krowodrza, Czarna Wieś, Grzegórzki, Dębniki, Ludwinów vagy Zakrzówek – élő kőművesek járultak hozzá. Télen, amikor a kinti építkezések leálltak, alternatív bevételi források után néztek. Játékfigurákat faragtak fából, készítettek kis jászolokat, valamint nagy bábszínházi épületeket kreáltak saját használatra és a falusi betlehemezők számára.

A 19. század végén és a 20. század elején Krakkóban elég sok betlehemes társulat működött, és a karácsonyi időszakban a Főtéren látható betlehemek alapján választották ki azt a csoportot, amelyet meghívtak a házba fellépni. A beszámolók szerint a krowodrzai kőműves és burkoló mester, Michal Ezenekier által vezetett csapat volt a legsikeresebb.

„Az öreg Michael veterán betlehemkészítő.

Negyven éve, 1864 óta minden télen egy betlehemmel járja Krakkót,

ősszel pedig betlehemeket készít, szövi és öltözteti a figurákat. Az ő betlehemeit tartják a legszebbnek, az ő öltöztető figuráit a legkitűnőbbnek. Maga találja ki azokat a gazdag tornyokat, kupolákat, kerengőket, amelyek a Wawel-kastély vagy a Mária-kastély mintájára díszítik a krakkói betlehemet” –  írta A krakkói betlehem című füzetben, melyet 1904-ben adott ki Jan Krupski álnéven testvérével, Tadeusz Stanisław Estreicherrel együtt. Ezt a füzetet és a mester által készített betlehemet a Krakkói Néprajzi Múzeum őrzi.

Michal Ezenekier ikonikus betleheme – Fotó: Krakkói Néprajzi Múzeum

Mit látunk a képen?

Az épület szerkezete fadeszkákból és lécekből készült, a betlehem minden elemét kézzel vágták ki, és színes papírokkal borították be. Az ablakokba színes, papírkivágásokkal ellátott üveglapok kerülnek. A két karcsú, koronás gótikus sisakkal fedett oldaltorony a krakkói Szent Mária-bazilika magasabb tornyát utánozza. Ezek és a központi torony között – amelynek tetején két, áttört lámpával összekötött kupola alakú barokk kupola áll – alacsonyabb tornyok állnak, amelyeket kereszt alakú baldachinok fednek. A földszinten egy széles színházi színpad kapott helyet a bábjátékok előadása miatt – botokra szerelt bábok, amelyek a padlóban lévő réseken csúsznak. A színpad fölött, középen egy fülke található, ahol eredetileg papírra nyomtatott jászolfigurák voltak. A csillag, amelyet csak Jézus születése után tettek fel, a tizenhatágú, domború, a karácsonyi csillagokra utaló mintázatban, szintén nem maradt fenn. Azt, amely most látható a betlehemen, 1989-ben készítette az ismert jászolkészítő, Stanisław Paczyński (1923–2002).

A betlehemet belülről gyertyákkal világították meg (később ezt felváltotta az elektromos világítás), még mindig vannak benne fém gyertyatartók, amelyeken száradt viaszmaradványok vannak. A többszöri használattól elkopott, masszív fafogantyúk az oldalán, amelyeket a hordozáshoz kellettek, szintén azt bizonyítják, hogy a betlehemmel előadásokat tartottak. Az 1966-os restaurálási munkálatok során kiderült, hogy a betlehemet belülről újságpapírral fedték le, amelyen az 1898-as évszám volt olvasható. Ez nem feltétlenül az építés éve, mivel a karácsonyi hordozható betlehemek az intenzív használat alatt tönkrementek, és időről időre restaurálni kellett őket.

Az idei krakkói betlehemesverseny résztvevői és csodálói – Fotó: Roggs Fényképészet 

A krakkói betlehemes verseny

A szokás, hogy a krakkóiak „körbesétálnak” egy-egy betlehemmel, a 19. századra nyúlik vissza, de ez a hagyomány az első világháború után lassan eltűnt. Annak érdekében, hogy a következő generációk számára is megőrizzék a betlehemkészítés hagyományait, Jerzy Dobrzycki művészettörténész 1937-ben megszervezte az első krakkói betlehemesversenyt. A háború alatt természetesen nem szervezték meg, ám a világégés után a versenyeket újraindították, és a Krakkói Múzeum szervezte meg, a mai napig ők folytatják ezt a hagyományt. 

A verseny célja a krakkói betlehemes hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése. A jelenség egyediségét hangsúlyozza, hogy 2014-ben felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, emellett 2018 óta a betlehemkészítés hagyománya Lengyelországból elsőként került fel az emberiség szellemi örökségének UNESCO reprezentatív listájára. 

A Krakkói Múzeumban megtalálható (nagyjából 200 darabos) karácsonyi-betlehem gyűjteményt semmiképp sem érdemes kihagyni, ha erre járunk, mert igazi ritkaságokra, 18. századi munkákra is bukkanhatunk az alkotások között!

A versenyen kiállított pályaművek egy része – Fotó: Roggs Fényképészet

A betlehemi hagyomány napjainkban

A krakkói betlehemes „kastélyok” hagyománya jó példa arra, hogyan képes egy népszokás városi környezetben kulturális örökségvédelmi „akciót” teremteni. A verseny ugyan kulturális propaganda-célokat szolgált eredetileg, mára azonban egész betlehemkészítő dinasztiák alakultak ki, vagyis

a benevezett alkotások zöme olyan felnőttektől származik, akik saját szüleiktől tanulták el a betlehemkészítés „mesterségét”. 

Idén több iskolai osztály és sok gyerek is érkezett a versenyre. A betlehemeskészítés már nemcsak otthoni foglalatosság, de különböző szakkörökön és az adventi készülődés kreatív foglalkozásain is ez az egyik fő téma lehet óvodákban, iskolákban.

A családokban a jó példa már kisgyermekkorban is ragadós, ez a kisfiú még csak hétéves, de önállóan készítette el saját betlehemét, és az idei nem is az első, hanem már a harmadik versenye:

A hétéves krakkói kisfiú éppen a betleheme fotózására vár a regisztrációs pultnál – Fotó: Roggs Fényképészet

Minden évben december első csütörtökén zajlik a Krakkói Betlehemek Versenye. Idén december 1-jén nyolcvanadik alkalommal szervezték meg a százas nagyságrendű betlehemet felvonultató megmérettetést.

A betlehemkészítők a Főtérre hozták alkotásaikat, és az Adam Mickiewicz-emlékmű lépcsőjén helyezték el őket, ahol 10.00 és 12.00 óra között lehet megcsodálni a nagyon különböző formájú, anyagú, méretű és tematikus gazdagsággal előállított alkotásokat.

A déli kürtjelszó után egy bronowicei népi zenekar vezetésével elindult a Piactéren a betlehemek felvonulása, ami a színpadhoz vezetett, ahol a betlehemeket készítőikkel együtt egyenként bemutatták a nagyközönségnek. Mindegyiket a saját készítői vitték a színpadhoz, majd a bemutatkozás után a Krzysztofory-palotában lévő múzeumba, ahol a verseny zsűrije elvégezte a bírálatot. Az idén húsztagú zsűri többek között történészekből, néprajzosokból, művészettörténészekből, építészekből és művészekből áll, akik sokféle szempont szerint rangsorolják a legjobbnak ítélt munkákat.

Az idei betlehemek

Az érkező betlehemek többnyire fa alapra kerülnek fa vázzal, papír-, csillámpapír és különböző dekorációs kellékek felhasználásával, de idén láttunk gyurmából készült betlehemet is. Nem kis kihívás úgy összeilleszteni az egyes elemeket, hogy azok a szállítás során ne mozduljanak el. 

Tematikus szempontból is igen változatos a felhozatal: a kötelező karácsonyi születéstörténet mellett megelevenednek a krakkói történelem nagy alakjai, de némelyik betlehemen a krakkói Wavel kastély legendás sárkányával is találkozunk, és olykor az aktuálpolitika is megihleti az alkotókat. A krakkói építészet emlékei közül a krakkói vár, a Wavel, a posztócsarnok és a Mária-templom a legnépszerűbbek, de ritka az olyan betlehem, amelyen valamelyik épület hű rekonstrukcióját láthatnánk.

Az emberi fantázia tartja életben ezt a szokást,

ezért minden betlehemkészítő a maga ízlésére formálja pályaművét. Mivel minden évben új alkotást neveznek be a versenyre, alkotónként is különböző betlehemek készülnek, tehát nem létezik két egyforma krakkói betlehem. A verseny fő szabálya, hogy az elkészített betlehemnek tartalmaznia kell a Szent családot és megformálásában tükröznie kell Krakkó valamely jellegzetes, történelmi jelentőségű épületét, műemlékét.

Fotóválogatásunk az idei művekből: 

A versenyre való nevezés több kategóriában történik: iskolai/óvodai csoportok, 9 éves kor alatti gyermekek, kamaszok, felnőttek és családok nevezhetnek a megmérettetésre. 

A jubileumi pályázat nyerteseit december 4-én 13.00 órakor hirdetik ki a Rynek Główny 35. szám alatt található Krzysztofory-palota Réztermében. A hagyományoknak megfelelően a betlehemeket december 5-től 2023. február 27-ig a verseny utáni kiállításon láthatja a közönség.

Ajánljuk még:

„Életem lényege: nem hasonlítani” – Marton Évával beszélgettünk

Az élet nagyáriájában nem fordulnak elő hamis hangok, hiszen csak az szólalhat meg, ami igaz és örökérvényű. Marton Éva világhírű szoprán élete és művészete a pleine voix a „tisztán éltem, híven szerettem” akkordjaira íródott, és bár befogadhatatlanul gazdag életművet kínál elemzésre kortársai és az utókor számára, sem művészetében, sem hétköznapi jelenlétében nem találunk benne harmóniaidegen hangokat. Különleges hangjával és egyéniségével mindenképpen, de beszélgetés közben még a pillantásával is tanít: koncentrálni, a fontosat látni, méltósággal őrizni a precízen szabott mércét. 

 

Már követem az oldalt

X