A ti esküvőtökön sem ment minden flottul? – 5+1 lagzi, ahol homokszem került a gépezetbe

Kata és Gábor, 2 éve házasok

„A mi esküvőnkön a szertartások alatt még minden flottul ment, leszámítva, hogy a férjemnek pittyegett a telefonja a polgári szertartás közben – elvileg senki nem tudta meg, hogy pont az ő instájára érkeztek a kommentek. Aztán a lagziban jött a legjobb epizód: ahogy beléptünk a terembe, mindenki felénk fordult, és egy pici rokonkislány odafutott hozzánk. A férjem lehajolt hozzá, mire a nadrágja nemhogy elszakadt, hanem konkrétan kishíján leszakadt róla. Igyekeztünk úgy csinálni, mintha mi sem történt volna. Én próbáltam odamenni a lehető legtöbb emberhez, elterelni a figyelmet arról, hogy ő kihátrál a teremből, elvonul az öltözködős szobába. Aztán egy adott pillanatban persze utánaosontam. Sosem fogom elfelejteni a látványt, ami fogadott: a férjem ült egyszál gatyában, és az anyám, a friss anyós varrogatta a fenékvarrásnál a vőlegényi öltönyt.”

Éva és Zoli, 21 éve házasok

„Minden megszervezve, tanúk letárgyalva: vőlegény egyik legjobb barátja, menyasszonynak az öccse. Elérkezik a nagy nap. Hogy mikor? Hát persze, hogy a Forma1 magyar nagydíja alatt, szóval egész Budapest tömve, mi pedig – a menyasszony jó szokásához híven – késésben voltunk. Persze a Parlamenttel szemben volt a házasságkötőterem, annál belvárosabb nem is lehetne. Nagyjából félúton a gondos vőlegény átüvöltött a menyasszony tanújának: »személyid megvan, ugye?« Mire érkezik a válasz: »miért, az kell? Direkt otthon hagytam, hogy el ne veszítsem!« Teljes a kétségbeesés, érkezéskor reménytelenül próbálunk keresni bárkit a vendégek közül, aki be tudna ugrani tanúként. Létezik, hogy egy 30 fős társaságból senkinél nincs személyi??? Végül a menyasszony öccsének a barátnőjéről kiderül, hogy nála van. Hála Istennek, akkor hát így… minden fotón ott a szőke kis hölgy. Slusszpoén? Aznap este szakítottak, mert a menyasszony öccse beleszeretett az egyik vendég leányába.”

Tündi, mint friss sógornő

„A nővérem egy kis listát adott ide nekem, hogy mit ne hagyjak a vendégeknek, hogy megcsináljanak. Például megkért, hogy beszéljem le az embereket arról a szokásról, hogy kocogtassák a pohár oldalát villával, ami után az ifjú párnak fel kell állni, és megcsókolniuk egymást. Ezt kötötte ki a legszigorúbban, én pedig megígértem, hogy mindent elkövetek, hogy ezt megakadályozzam. Az unokatesómmal már a vacsora elején koccintottunk egyet az asztalnál, amit a körülöttünk lévők rögtön összekötöttek eme szent hagyománnyal, és eszeveszett kocogtatásba kezdtek, amit aztán mindenki követett. A nővérem, amikor jött lefokozni a szerepemből, az asztalnál lévők mit sem sejtve az egyezségről megjegyezték: »Na köszönd meg Tündinek, ő kezdeményezte!«” 

Ákos, a fotós

„Barátaim kérésére egy időben vállaltam esküvők és lakodalmak fotózását. A jól sikerült képek láttán később teljesen ismeretlen emberek is megkerestek, hogy vállalnám-e az ő nagy napjuk megörökítését. Bár az ilyen ismeretlen családok esetében még az esküvő előtt igyekeztem a lehető leggondosabban feltérképezni a családi viszonyokat, akaratomon kívül egyszer mégis homokszem került a gépezetbe. Az esküvő és a lakodalom is rendben lezajlott, a képek is jól sikerültek, azonban miután az ifjú pár megkapta a fényképeket, kínos bakira derült fény: a menyasszony nagymamájának gondolt idős hölgy valójában a nem meghívott, de mindenhol mégis megjelenő szomszédasszony volt… A számos képen megörökített hívatlan vendég mellett szerencsére véletlenül a valódi nagymamáról is készült felvétel…” 

Andris, aki örül, hogy nem az ő esküvőjén történt…

„Egy barátom esküvői vacsoráján történt a következő eset: a menyasszony apja mondta az első köszöntőbeszédet, és rögtön úgy indított, hogy elfelejtette az újdonsült veje nevét. Egy ideig azért gondolkodott, a násznép eközben feszülten várt. De az örömapának végül ennyi sikerült: Kedves Dóri és kedves … kedves… és kedves mindenki. Szerencsére állítólag azóta már megtanulta, hogy is hívják.”

+1 nászutas kaland, nagykorúaknak… Ildikó és Zsolt, 16 éve házasok

„Nálunk az esküvő rendben ment, de a nászutunk rögtön egy kis érdekességgel kezdődött. Épp vacsorázni indultunk, amikor a feleségemmel olyan dolog történt, ami se előtte, se utána soha. Egyet ásított, mire kiakadt az állkapcsa. Egyáltalán nem tudta becsukni a száját, akárhogy próbálkozott. Rohantam le, kétségbeesve mondtam a recepciósnak: kérem hívjon orvost, a feleségemnek kiakadt az állkapcsa. A pasas – aki persze pontosan tudta, hogy nászutasok vagyunk – először hitetlenkedve nézett rám, majd elismerően csettintett egyet, ahogy tárcsázta a 104-et.”

Ha nálatok is történtek emlékezetes bakik, írjátok meg nekünk kommentben!