Ünnep

A harcos nők, a mimózák és a derékméret ünnepe – nemzetközi nőnap kicsit másképp

A nemzetközi nőnap sokkal többet jelent egy egyszerű ünnepnapnál: a történelmet alakító nők napja ez, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, amelyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek.

Honnan ered a nőnap?

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban már 1909-ben egy jelképes ünnepnapot tartottak a nők tiszteletére (február utolsó vasárnapján), az írásos emlékek szerint a nemzetközi nőnap gondolata egy német származású politikustól, Clara Zetkintől származik, aki az 1910. augusztus 27-én Koppenhágában rendezett Nemzetközi Nőkonferencián állt elő ötletével. Ekkor még a következő évi nőnapot március 19-ére tűzték ki, így kívánták felhívni magukra a világ figyelmét: harcoltak a női választójogért, a férfiak fizetésével azonos bérezésért, a nyolcórás munkaidőért és a munkavédelmi törvények nőkre való kiterjesztéséért. 1911. március 19-én számos európai országban, például Németországban, Dániában, Ausztriában és Svájcban is komoly demonstrációk zajlottak a női egyenjogúság eléréséért.

Azzal kapcsolatban, hogy miért március 8-án ünnepeljük a szebbik nemet, igencsak változóak az elképzelések: egyesek szerint a dátum az 1917-es pétervári női munkástüntetéssel, vagy az 1857-es New York-i textiliparban dolgozó asszonyok demonstrációjának brutális leverésével állhat összefüggésben. 

Hazánkban egészen korán, 1914-ben ünnepelték először a nőnapot. Pécsett például az első nőnapi rendezvényen mintegy 4-500 munkásnő jelent meg a Munkás Kaszinó nagytermében megtartott gyűlésen, hogy „kivegye a részét abból a világraszóló tüntetésből, amelyet az elnyomott proletárnők rendeztek március 8-án a nők felszabadítása érdekében.” 

Az 1980-as évektől ezen a napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel a figyelmet a nőknek a társadalomban betöltött kiemelten fontos szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára és védtelenségére is: arra, hogy a jogegyenlőség továbbra sem jelenti feltétlenül az esélyek egyenlőségét is. És bármennyire is hihetetlennek tűnik, az egyenlőség ma sem bontakozott ki még teljesen: Magyarországon az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők 8-11 százalékkal kapnak a férfiakénál kevesebb fizetést. Ez a különbség a gyermekek számával egyre nő: egy kétgyerekes nő már 25 százalékkal kevesebbet keres, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi (2014-es adat). 

Szinte már hagyománnyá vált az is, hogy számos nemzet és állam e napon a nők elleni erőszakkal szemben emeli fel szavát, a civil szervezetek hatékony közreműködésével. Mert a még mindig komoly problémát okozó családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás vagy a prostitúció ma is jelen van. Hogy mennyire komoly témák ezek, és mennyire fontos, hogy aktívan foglalkozzunk vele, azt számos felmérés és kutatás alátámasztotta az elmúlt évtizedekben. Az egyik leginkább elgondolkodtató tanulmány szerint az Európai Unióban élő nők 33 százaléka szenvedett el fizikai vagy szexuális erőszakot 15 éves kora óta…

Nőnap szerte a világon

Ahogy az a legtöbb ünnepnél lenni szokott, a nőnapi szokások is merőben mások a különböző nemzeteknél. Magyarországon nem egészen két évtizeddel ezelőttig a nőnap szorosan összekapcsolódott a hóvirággal, aminek csak a virág 2005-ös védetté nyilvánítása vetett véget. Ezután már inkább a klasszikus rózsacsokrokkal, bonbonokkal vagy kedves versekkel és gyerekrajzokkal lepték meg a nőket, édesanyákat és nagymamákat.

  • Franciaországban ibolyával és gyöngyvirággal köszöntik a szebbik nemet
  • Olaszországban a sárga mimóza vált az ünnepnap jelképévé
  • Kínában március 7-én hajadonnapot is tartanak a fiatal lányok ünneplésére
  • Bulgáriában és Romániában pedig e nap egyben anyák napja is
  • Oroszországban a nőnap egyben munkaszüneti nap is, sőt számos férj átvállalja ilyenkor a házimunkát, hogy a kedvese pihenéssel tölthesse a napot
  • Portugáliában a nők inkább csajos estékkel ünneplik ezt a napot
  • A lengyelek komolyabban veszik e napot: feminista megmozdulásoktól hangos az ország
  • A legérdekesebb szokás mégis Tajvanhoz köthető, ahol állítólag minden évben ezen a napon teszik közzé a női lakosok derékméretével kapcsolatos kutatások eredményeit, és figyelmeztetnek az elhízás veszélyeire. Kedves szokás, ugye?

Nőnap – Női szemmel

Bár maga az ünnepnap, a nemzetközi nőnap egy kedves és jóleső alkalma az évnek, amikor nincs olyan hölgy, aki ne örülne egy apró meglepetésnek, extra figyelemnek vagy kedves szavaknak. De ne felejtsük el a legfontosabbakat: a nőnap egy olyan nap, ami azt szándékozik megmutatni a világnak, hogy milyennek kellene lenni az év többi 364 napjának… Urak, kérem, szánjanak pár percet szívüknek kedves hölgyismerőseik, rokonaik meglepetésére, ünneplésére, és tartsák meg jó szokásukat egész évben! Boldog nőnapot kívánok!

Ajánljuk még:

Az ünnep vasárnapjai: virágvasárnap, húsvétvasárnap és fehérvasárnap

Az ünnep nem pillanatok halmaza, hanem folyamat, áramlás – jó benne lenni és figyelni, ahogy fő tematikáját többféle formában jeleníti meg. Erről szólnak néphagyományaink. Legnagyobb sátoros ünnepünk – a húsvét – a megtisztulás, az újjászületés és a megújulás gesztusait rendezi különféle variációkba – tájegységek szerint. Három fő vasárnapja e témakör feldolgozásának gazdag tárházát vonultatja fel. Idézzük fel a legfontosabbakat!

 

Már követem az oldalt

X