5 tipp, hogy mibe fektesd a spórolt pénzed, ha van egymillió forintod

TudatosVegasz

5 tipp, hogy mibe fektesd a spórolt pénzed, ha van egymillió forintod

Megtakarítani és jól fialtatni a pénzt: mindannyian ezt szeretnénk, és legtöbbünknek előbb-utóbb sikerül is összegyűjteni pár százezer forintot, de a java csak itt kezdődik. Nem egyszerű ugyanis eligazodni a pénzpiac gazdag termékskáláján, különösen, ha befektetési szempontból nem túl nagy, de számunkra igen jelentős összeget, a bűvös egymilliót szeretnénk kamatoztatni. A lakossági számára elérhető befektetési formák széles palettájáról összegyűjtöttük a legbiztonságosabb és legjövedelmezőbb megoldásokat.

Méltán népszerű az állampapír 

Állampapírba fektetni relatíve kézenfekvő, és egyben kényelmes megoldás, hiszen a legtöbb esetben névértéken vásárolhatunk kötvényt (kivéve, ha fix futamidő során vesszük meg az állampapírt) ráadásul állami garanciát is kapunk a befektetésünkre. 

Mivel ezzel a megoldással kvázi hitelt adunk az államnak, így a kibocsátó ezt a kölcsönt kamatokkal együtt fizeti vissza számunkra. Többféle állampapír is létezik: rövid vagy hosszú lejáratú, illetve fix vagy változó kamatozásúakat is választhatunk.

  • Rövid távú befektetés (1-2 év) esetén kisebb a kockázat, hiszen belátható időn belül visszakapjuk a megtakarításunkat, ugyanakkor logikusan kevesebb hozammal is számolhatunk.
  • Hosszabb távú befektetés (5-10 év) esetén már nagyobb a kockázat, hiszen senki sem tudja előre megmondani, hogy mi történik 10 év múlva, miképp alakul a gazdasági helyzet.
  • Fix kamatozás esetében beszélhetünk fix-, vagy sávosan fix kamatokról is. A fix kamattal (például 5%-kal) hozzávetőlegesen jól kalkulálhatunk – azonban a fix kamatozással fialtatott pénzünk értékét nagyban befolyásolja az, hogy mekkora az infláció. 
  • Sávosan fix kamatozás esetén például az első évben 2,5%-ot, a második évben 3%-ot a harmadik évben pedig 3,5%-ot kamatozik a kötvényünk – és így tovább.
  • Változó kamatozású állampapír például a Prémium Magyar Állampapír, illetve a szülők körében népszerű Babakötvény is. Változó kamat esetében a hozam egy része nincs előre pontosan meghatározva, így a kamatok mindig függnek valamilyen értéktől, például az inflációtól.

Ha szeretnénk hosszabb távra lekötni a megtakarított pénzünket, akkor mindenképp érdemes diverzifikálni, azaz több típusba is szétosztani a portfóliónkat. Ez azt jelenti, hogy az 1 millió forint 10 százalékából (100 ezer forintból) vásárolhatunk például állampapírt, a maradékot pedig másba fektetjük. Ha ilyesmiben gondolkodunk, akkor érdemes értékpapírszámlát indítani, ahol tárolhatjuk ezeket.

Saját kezelésű értékpapírszámla

Az értékpapírszámla hasonló a bankszámlához, azzal a különbséggel, hogy ezen elektronikus értékpapírokat tárolunk. Saját kezelésű számla lévén azonban minden döntésünknek súlya van, így kizárólag a mi felelősségünk, hogy mibe és hogyan fektetjük a pénzünket. Vásárolhatunk kötvényeket – mint például a feljebb említett államkötvények – ugyanakkor, ha több befektetési formában gondolkodunk, vehetünk például részvényeket is, amelyekkel tulajdonrészt szerzünk egy adott cégben, vásárolhatunk befektetési alapokat is, vagy ennek tőzsdén kereskedett változatát, ETF-eket. Minél több, különböző típusú, iparágú a befektetésünk, annál változatosabb lesz a portfóliónk.

Fotó: Pixabay.com

Tartós Befektetési Számla 

Amennyiben úgy tervezzük, hogy legalább 5 évig tudjuk nélkülözni az 1 millió forintunkat, úgy érdemes Tartós Befektetési Számlát (TBSZ-t) indítani, ami az értékpapírszámla egy speciális változata: egyfajta saját kezelésű értékpapírszámla, mely rövid távú befektetés, hiszen a gyűjtőéven kívül 5 éves futamidőre szól. A Tartós Befektetési Számla egyik legnagyobb előnye, hogy a futamidő letelte után kamatadó-mentesen vehetjük ki megtakarításunkat. Már akár 25 ezer forintos befizetéssel is indíthatunk számlát, azonban arra érdemes odafigyelni, hogy kizárólag a gyűjtőévben – számlanyitástól a naptári év végéig – fizethetünk be megtakarított pénzünket a számlára, ezt követően már csak kereskedhetünk a pénzünkkel a futamidő végéig. Mielőtt azonban értékpapírszámlát vagy akár tartós befektetési számlát nyitnánk, érdemes tájékozódni a költségekről. 

Nyugdíj előtakarékossági számla

Amennyiben nyugdíjas éveinket akarjuk biztonságban tudni, úgy érdemes valamilyen nyugdíjcélú megtakarításba fektetni a pénzünket. Egyösszegű befizetés esetén jó ötlet lehet egy nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ), ami a tartós befektetési számla egy speciálisabb, nyugdíjcélú változata. Lényeges különbség azonban, hogy kizárólag nyugdíjba vonuláskor férhetünk hozzá a megtakarított pénzünkhöz. Ezenkívül a NYESZ-re nemcsak gyűjtőévben fizethetünk, hanem bármikor az évek során. A másik különbség az, hogy a NYESZ egyike a három államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási módozatnak. Éppen ezért a befizetéseink után évente 20 százalékos adójóváírást kapunk – maximum 100 ezer forint értékben. Mivel ezt az összeget a megtakarítási számlánkon írják jóvá, ezért szabadon befektethető, így később a nyugdíjas éveinkre szánt vagyonunk az adójóváírás hozamaival is gyarapodik majd.

NYESZ-t már egy egyszeri, 5000 forintos befizetéssel is indíthatunk. Mindezektől eltekintve ugyanolyan általános szabályok vonatkoznak a NYESZ-re is, mint a TBSZ-re, vagyis:

  • mi fektetjük be a megtakarított pénzünket 
  • értékpapírt, kötvényt, részvényt, ETF-eket is vásárolhatunk

Fotó: Pixabay.com 

Biztosítói megtakarítások

Amennyiben az 1 millió forintunkat szeretnénk profi pénzügyi szakemberekre bízni, úgy érdemes a biztosítói megtakarítások közül válogatni. Ebben a tekintetben igencsak széles a paletta:

  • gyermekcélú életbiztosítás (gyermek megtakarítás), 
  • nyugdíj megtakarítás (nyugdíjbiztosítás), 
  • illetve más szabadfelhasználású, közép vagy hosszú távú megtakarítás.

Ezek a formák leginkább a rendszeres megtakarításokra épülnek, így érdemes az egyszeri, 1 millió forintos befizetést kiegészíteni – akár 10 ezer forintos – havi megtakarítással. A rendszeres, megszokást is kialakítható befizetésekkel a biztosítói megtakarításba fektetett pénzünk a hozamokkal együtt 10 év után kamatadó-mentesen vehető fel.

Alapszabályok

Amennyiben államilag támogatott megoldások közül választunk – például nyugdíj esetében – úgy ne feledjük, hogy a megtakarításunk mellé állami támogatás is jár. 

Amennyiben nem egészítjük ki havi megtakarítással, és az egyszeri díjas biztosítói befektetések köréből választunk, találhatunk egészen rövid távra, 2-3 évre szóló termékeket is. Ez a megoldás tehát rövid távon nagyobb összegek befektetésére alkalmas igazán.

Érdemes ugyanakkor ezt az egyszeri díjas formát is minimum 5 évig befektetni, megtakarított pénzünk ugyanis ennyi idő után válik teljesen kamatadó-mentessé.

Megnyugtató látni, hogy már 1 millió forintot is befektethetünk úgy, hogy védjen az inflációtól, mindemellett pedig hozamot is termeljen számunkra. Azonban az egyszeri befektetés mellett mindenképpen célszerű rendszeres megtakarításban is gondolkodni, hiszen ezzel nemcsak vagyonunkat gyarapítjuk, de védjük saját és családunk biztonságát is. Valójában a saját jövőnkbe fektetünk be, egyúttal közelebb kerülhetünk az anyagi függetlenség eléréséhez.

A cikk megjelenését a Pénzügyek Másképpen támogatta.

Ajánljuk még:

Takarékoskodási útmutató családos háztartásoknak

Takarékoskodni egyet jelent az egyszerű életvitellel? Ha takarékoskodunk, akkor szegények vagyunk? A válasz: nem. Takarékoskodni nem jelent mást, mint tudatos pénzügyi döntéseket hozni. Kiszűrni a felesleges költéseket, és optimálissá tenni a nehezen megkeresett pénzünk elköltését a hasznosság elve alapján. A hasznosság elve pedig nem más, mint egy adott pénzösszegből a lehető legnagyobb hasznot elérni. Varga Zoltán vendégcikke.

 

Már követem az oldalt

X