Valóban környezettudatosabbak az e-autók?

Tech

Valóban környezettudatosabbak az e-autók?

Ha valaki most tervezi, hogy autót vesz, már nem csak a márkáján és a színén kell elgondolkodnia. Egyre több szó esik arról, hogy a belsőégésű motorral működő autók helyett meg kellene fontolni az új, környezettudatosabb villanyautók vagy hibridek használatát, pláne, hogy az egyszeri magasabb vételár után olcsóbb felhasználást biztosítanak. Csakhogy felmerül a kérdés: valóban környezettudatosabbak az e-autók? És tényleg nem kerül olyan sokba a fenntartásuk? Egyáltalán mire számíthatunk az autóiparban az elkövetkező években, és mit tehetünk mi a zöldebb autózásért?

1,4 milliárd autó jár nap mint nap az utakon, ezért jó lenne, hogy a személyes preferenciák mellett a lehető legzöldebb autózás minden gépkocsivásárlónak szívügye lenne. Mivel sok ellentmondásos véleménnyel találkoztam a kérdésben, megkértem Várkonyi Gábor autós szakújságírót, autópiaci szakértőt, hogy segítsen tisztázni az alapvető fogalmakat, illetve adjon egy támpontot, hogy milyen felhasználáshoz milyen típusú autó illik – ezúttal kifejezetten a hajtási mód szempontjából.

Milyen autót vegyen, aki a lehető legkisebb környezeti lábnyomot akarja hagyni?

A szakértő felhívja a figyelmemet, hogy a kérdés nagyon átpolitizált,

szakmai szempontból egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi a legzöldebb megoldás, és milyen időtávon vizsgáljuk ezt a kérdést.

„Sok a tévhit, erősen félresiklott, nagyon leegyszerűsítő a médiakommunikáció. A politika egyetlen válasza jelenleg az elektromos átállás, ráadásul egy műszaki jellegű kérdés kap erkölcsi színezetet. Ami elektromos, az jelenleg »jó«, minden más pedig »rossz«. Számos tanulmány próbálja vizsgálni a kérdést, a végeredményt pedig sokszor befolyásolja az, hogy ki a megbízója a dolgozatoknak. Ökológiai szempontból a technika fejlődésével az elektromos autó az előnyeit egyre jobban ki tudja domborítani, ugyanakkor nagyon sok felhasználó számára nem nyújt kielégítő megoldást még ez a technológia. Emellett pedig az ökonómia szempontokat illene sokkal jobban figyelembe venni. A kérdés talán nem is az, hogy mennyire »zöld« az elektromos autó, hanem az, hogy az a pénz, amit erre elköltünk, mennyire van optimálisan kihasználva a környezetvédelmi hatását tekintve. Különböző élethelyzetekre egyelőre különböző megoldások tűnnek környezeti lábnyom szempontjából optimálisnak. Ez változhat, egyes megoldások fejlődésével, de jelenleg ki lehet jelenteni, hogy nincs egy, univerzálisan minden élethelyzetre vonatkoztatható tökéletes megoldás.”

Várkonyi szerint elgondolkodtató, hogy a villannyal megtett km-ek zéró emissziónak számítanak, annak ellenére, hogy a villamosenergiát is elő kell állítani. „Természetesen van megújuló energiával számolható, nagyon kedvező feltételrendszer, ami a fosszilis esetében értelemszerűen nem adott, viszont az akkumulátorok újrafeldolgozása vagy második életciklusa sok kérdést vet még fel.”

Laikusként a hibrid megoldások dicséretére számítottam, azonban a szakértő ennek a típusnak az árnyoldalait is megvilágította. „A külső forrásról tölthető hibrid autók az adózási kedvezmények miatt váltak nagyon népszerűvé, ugyanakkor sok helyzetben kifejezetten többet fogyasztanak, mint a belsőégésű motorral működők. Ha a felhasználó nem tudja otthon tölteni, valószínű, hogy a motort fogja jobban kihasználni, viszont ezeknek az autóknak magasabb a fogyasztásuk, hiszen az akkumulátor súlyával is számolni kell. Emellett pedig az az előny sincs meg, hogy az autók fenntartása olcsó lenne, mint elektromos társaiké. Itt ugyanis a motor hibalehetőségei ugyanolyan jelentősek, mint a hagyományos autók esetén. Ugyanakkor

a második generációs plug-in hibridek jelentős fejlődésen mentek keresztül,

az aktuálisan kapható autók már értékelhető elektromos hatótávokkal és minden körülmények között alacsony fogyasztással remekelnek.”

Nem mehetünk el szó nélkül az elektromos technológia egyik legnagyobb hátránya mellett: a felhasználók hozzászoktak a könnyen tervezhetőséghez, amit a belsőégésű motorok kínálnak. Míg egy tankolás néhány percet vesz igénybe, addig a töltéshez jóval hosszabb idő szükséges. A fejlesztések pedig, amik az erősebben teljesítő akkumulátorokat célozzák, nem mutatnak egyértelműen zöld irányba, hiszen a nagyobb teljesítményhez nagyobb akkumulátor szükséges, ami viszont csak többletenergiával valósulhat meg.

Mi várható a jövőben?

Szemmel láthatóan átalakulóban van az autóipar. Az EU-ban napirendi kérdés, hogy az elkövetkező években betiltsák a belsőégésű motoros autók gyártását. A szakértő nem foglal állást az elektromos átállás mellett, de ellene sem, hiszen – mint mondja – az autó felhasználási módján múlik az, hogy mi számít jónak és rossznak. Szerinte a környezetvédelem szempontjából az lenne a legfontosabb – emellett pedig elvárható is –, hogy a gyártók adjanak meg egy minimális elvárt élettartamot, és tartsák is magukat ahhoz!

„Sajnos a modern autók jellemzően túl vannak bonyolítva, miközben az élettartamuk, pontosabban gazdaságos javíthatóságuk határa sokkal korábban jön el, mint régebbi modellek esetében. Ennek a trendnek meg kellene törnie annak érdekében, hogy rendszerszinten zöldebben autózhassunk. Professzionális felújítással foglalkozó gyári kezdeményezések villany és belsőégésű autókra egyaránt tervekben szerepelnek nagy márkáknál.”

 

Várkonyi emellett hangsúlyozza, hogy van több alternatíva, amik szintén azt szolgálnák, hogy csökkentsük a környezeti terhelést, melyek nem kapnak akkora figyelmet, mint a villanyautózás: 

  • szintetikus üzemanyagok

„Komolyan kellene venni a szintetikus üzemanyaggal működő autókat is. Ennek az a működési elve, hogy annyi széndioxidot vonnak ki, amennyit termelnek, tehát egyfajta körforgás jöhetne létre. Ráadásul a meglévő infrastruktúra mellett tudnánk használni őket, jó kiegészítés lenne, hogy ne csak fosszilis üzemanyagokat használjunk.”

  • hidrogénautók 

„A hidrogén alapú autózás évtizedek óta fejlesztés alatt áll, de az igazi áttörés egyelőre elmaradt. Költség szinten nem versenyképes, és ha csak az autózásra koncentrálunk, vélhetően nem is lesz az soha. Emellett az infrastruktúra kérdése is hatalmas összegeket és időt emésztene fel.

Az ázsiai országokban rendszerszinten gondolkoznak a hidrogén alapú gazdaságban, ahol a hidrogénnel hajtott autó a következménye lenne az átállásnak, nem az eredője.”

Kihez milyen hajtási mód illik?

Ahogy Várkonyi hangsúlyozza, elengedhetetlen az autótulajdonosok önismerete, vagyis, hogy autóvásárláskor helyesen határozzuk meg, mire is fogjuk használni a járművet! Előfordul ugyanis, hogy egy bizonyos felhasználási mód mellett nagyobb a karbonlábnyoma egy olyan alternatívának, ami megfelelő használat mellett viszont sokkal zöldebb.

Benzin: Egy hatékony benzines – főleg kisebb autók esetében – a hibridekkel összevethető fogyasztást tud produkálni. Azoknak, akik nem mennek különösebben sokat, és döntően inkább rövid távokon autóznak, remek választás lehet. A jelenlegi helyzetben a leguniverzálisabb megoldás, a legtöbb szituációban a legkevesebb hátránnyal járó hajtási mód. 

Dízel: Rendszeres autópályás, hosszútávú közlekedéshez, évi 40-50000 km esetén a legideálisabb, hiszen ilyen távolságon az elektromosok használata szinte lehetetlen, a hibridek pedig a megnövekedett súly miatt többet fogyasztanak. Bár az elmúlt években sokáig domináns volt, szerepe a dízelbotrány óta csökken. A 2015-ös környezetvédelmi szabványnak megfelelő járművek kibocsátási értékei már kifejezetten kedvezőek, de ez sem állítja meg a visszaszorulását az új autók között.

Hibrid: Autópályán, magasabb sebességtartományokban többet fogyaszt, mint egy dízel. Külső tápról nem lehet tölteni, ezért annak éri meg, aki otthon a töltést nem tudja megoldani, viszont általában városban, elővárosban vezet. Taxisoknak például kifejezetten jó megoldás.

Plug-in hibrid: Előnyei és hátrányai hasonlóak a sima hibridekéhez, viszont akik tudnak otthon tölteni, még jobban járnak ezzel a típussal mind az anyagiak, mind pedig a környezeti terhek csökkentése szempontjából a városi, elővárosi közlekedésben.

Villanyautó: Elsősorban második autónak éri meg, főleg ha van lehetőség otthon tölteni. Emellett olyan felhasználó igényeit tudja kielégíteni, akinek nagyfokúan tervezhető az élete, és nem aggódik azon, hogy ha mégis messze kell mennie, akkor lassabban, több tervezéssel tudja csak megoldani. Számolni kell azzal is, hogy a gyorstöltők használata olykor még a benzin és dízel áránál is kedvezőtlenebb. Ráadásul a töltés időtartama nagyon változó, és az ára is növekvő tendenciát mutat – amennyiben nincs lehetőség az otthoni töltésre.

Legyél te is hypermiler!

A hypermiler kifejezés azokra a sofőrökre vonatkozik, akik arra törekszenek, hogy egységnyi üzemanyag – vagy villanyautók esetén töltöttség – mellett a lehető leghosszabb utat tegyék meg. Azt hiszem, minden felelős vezetőnek törekednie kellene a helyes vezetési módok használatára, hiszen a lecsökkent környezeti terhelés és a gazdaságosabb utazás mellett nagyobb biztonságot is jelent a hypermilerség. Emellett mindenkit biztatok arra, hogy tervezze meg utazásait, törekedjen rá, hogy a szükséges utakat optimális sorrendben, egy út keretében járja meg. És akármennyire is kényelmes a saját autónk, üljünk csak fel a biciklire, ha a közeli kisboltba megyünk, és használjuk ki a közösségi közlekedés adta lehetőségeket is! A meglévő autónkra pedig úgy vigyázzunk, hogy pótlására minél később kelljen egy újat gyártani – akár elektromosat, akár hagyományosat.

 

Már követem az oldalt

X