Valóban árt a mikró? A kérdés, amiről talán senki sem tudja az igazságot

Tech

Valóban árt a mikró? A kérdés, amiről talán senki sem tudja az igazságot

Használjuk, szeretjük, hasznos, mégis félünk tőle. De van ennek alapja? Valóban ártalmas a mikró?

Percy LeBaron Spencer amerikai mérnök a második világháború lezárása után egy radaralkatrész kifejlesztésén dolgozott, amikor a puszta véletlennek köszönhetően felfedezte, hogy a mikrohullámú sugárzás az ételek felmelegítésére is alkalmas.

Az egyik nap egy szelet csokoládét vitt magával a laboratóriumba, amit letett az asztalra az egyik mikrohullámokat kibocsátó készülék mellé. A csoki helyén hamarosan csak az olvadt massza folydogált, ez az olvadt csoki pedig nem máshoz, mint magának a mikrohullámú sütőnek a feltalálásához vezetett. Az első prototípus a Radarange névre hallgatott, és a feljegyzések szerint közel 1,8 méter magas és 340 kilogramm volt, ára pedig meghaladta az 5000 dollárt.

Bár a felfedezés fontosságát senki sem vonja kétségbe, azt meg kell említenünk, hogy a történészek szerint a mikrohullámok melegítő hatása már a harmincas években ismert volt, sőt 1937-ben a Bell Telephone Laboratories szabadalmat is nyújtott be egy olyan eszközre, amely alacsony frekvenciájú rádióhullámokkal érte el a melegítő hatást.

Magyarországon az 1980-as évek első felében jelent meg a kereskedelmi forgalomban is kapható mikró, alig két évtizeddel később pedig már másfélmillió készülék gazdagította a háztartásokat. Népszerűsége vitathatatlan. Ennek ellenére a mai napig sokan félnek tőle, és betegségek, illetve egészségügyi panaszok kialakulásáért teszik felelőssé. Minket is régóta érdekel a mikrómítosz valós oldala, ezért megpróbáltuk a legátfogóbban körbejárni a témát, és számos szempontból megközelíteni a kérdést. És hogy mire jutottunk? Haladjunk sorjában…

Hogyan működik a mikró?

A Fizikai szemle 2005/3-as lapszámában egy laikusok számára is könnyen megérthető leírást olvashatunk a mikró működéséről: „A mikrohullámok, amelyek láthatatlanul melegítik fel ételeinket, ugyanolyan »közönséges« elektromágneses hullámok, mint a látható fény, vagy a láthatatlan rádióhullámok, a különbség a hullámhosszban rejlik. A bekapcsolás után, a melegítőtérben 2,45 GHz frekvenciájú elektromágneses hullám hatására jön létre a melegedés. Melegedni azonban csak azok az anyagok fognak, amelyek molekulái polárosak, és egymással kapcsolatban vannak”. 

A mikrohullámú készülékek szerkezeti felépítését tekintve nagyon szigorú biztonsági előírásokkal találkozhatunk, ugyanis tény, hogy a nagy intenzitású mikrohullámú sugárzó energia az emberi szervezetre veszélyes. Nem alaptalanok tehát azok a feltételezések, hogy a mikró használatának adott esetben lehetnek nem kívánt egészségügyi következményei.

Az előírások viszont kivétel nélkül azt célozzák, hogy a sugárzó energia semmilyen körülmények között se juthasson ki a készülékből. Az üzembe helyezett készülékeknél 50 mm-es körzetben nem lehet nagyobb a sugárzás intenzitása, mint 5 mW/cm2. Hogy miként érik ezt el? Csukott ajtó esetében az ajtónyílás keretében egy λ/4 méretű (λ a hullámhossz), ferrittömítéssel kombinált hullámcsapda, míg nyitott ajtó esetében egy kettős biztonságú reteszelő kapcsoló akadályozza meg a sugárzó energia kilépését.

A hivatalos álláspont szerint tehát mindent megtesznek a gyártás során annak érdekében, hogy semmilyen negatív hatást ne érzékeljünk se rövid, se hosszú távon a mikrohullámú sütő használata közben.

Ha csak ennyire egyszerű lenne, meg is nyugodhatnánk, de természetesen a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. 

 

mikró

Akik szerint káros a mikró

A mikróellenes mozgalom alapjainak letételét egy Hans Hertel nevű svájci élelmiszerkutatóhoz kötik, aki állítólag nyolc héten át nyolc embert táplált mikróban főzött nyers tejjel és hüvelyesekkel. A mikróban főtt ételek elfogyasztása előtt és utána is vért vettek a kísérleti személyektől, és állítólag számos nem kívánt eltérést találtak a vérminták összehasonlításakor. Hertel magyarázata szerint maga a mikrohullámú sugárzás az, ami kiváltotta ezeket az elváltozásokat, méghozzá úgy, hogy egy az egyben tönkreteszi a főzött élelmianyag szerkezetét.

Egy másik, laikusok számára is könnyen fogyasztható, mikróellenes írás a The Journal of Natural Science Offprint Form 2002-ben kiadott lapszámában olvasható, amely hosszú oldalakon keresztül tárgyalja a mikróhasználat vélt és lehetséges káros hatásait 

A tanulmányban megjelenő érvek fő irányvonala az, hogy a mikró használata hosszú távon rákot okozhat.

A cikkben nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy habár a mikró használatával kezdetben időt spórolunk a reggeli kávé felmelegítésekor, de amit ezzel megtakarítunk, annak sokszorosát vágjuk le életünk fonalából.  

A tanulmány részletesen foglalkozik az előzőekben már említett herteli kísérletekkel, és leírja a tudós kísérletének teljes történetét, amely ebből a másik szemszögből olvasva teljesen másnak tűnik, mint ahogyan azt a mikrópárti tanulmányokban olvashatjuk. (Akit részletesebben érdekel a történet, az elérheti a tanulmányt a Natural Science oldalán.)

Tények a mikróhasználatról

Minden mikróellenes kutatásnak megvan a maga cáfolata. Szakirodalmak, bejegyzések százai érvelnek mindkettő oldal állításai mellett. 

Hertel eredményeit egy későbbi vizsgálatban sikerrel cáfolták: tizenhárom héten át etettek patkányokat mikróban főzött ételekkel, de semmiféle káros hatást nem mutattak ki. Még akkor sem, amikor ismételten melegítették az ételeket (pedig egy patkány életében tizenhárom hét annyi, mint az embernél hat év, tehát ez a vizsgálat messze meghaladta a Hertel-féle nyolchetes vizsgálat idejét). 

Más kutatás a tartósított húsok sütése közben keletkező rákkeltő nitrozaminok szintjét mérte, és meglepő megállapításra jutott:

a mikróban még a túlsütött bacon esetében is feleannyi káros anyag keletkezett, mint hagyományos sütéskor.

Ugyanezt az eredményt kapták a sütéskor keletkező, rákkeltő heterociklikus aminosavak és policiklikus aromás szénhidrogének (legismertebb közülük a benzopirén) esetén is: marhahúst ehetetlenségig sütöttek mikróban, de nem volt kimutatható benne a károsanyagtartalom-növekedés. Emellett a rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint a mikró fehérjékre gyakorolt hatása sem rosszabb, mint a hagyományos főzésnek.

Az ásványianyag-tartalom megőrzésében a két főzési módszer közt nincs különbség, bár meglepő módon olvashatunk olyan vizsgálatról is, amely a mikró előnyét adta eredményül. Cáfolták azt is, hogy a mikrózás fokozná a transzzsírok keletkezését, ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a húsok zsírtartalma mikróban jobban csökken. A mikró csökkenti a zsíroxidációt, vagyis kevesebb szabadgyök keletkezik. Egy másik vizsgálat szerint pedig a húsok foszfor- és káliumtartalmukat jobban megőrzik akkor, ha mikróban melegítjük újra őket. Sőt: állítólag a vitaminok esetében is jó a helyzet, mivel a mikróban rövidebb a főzési idő, ezért kisebb a vitaminveszteség is.   

 

Hol az igazság?

A mikróhasználatot ellenzők azt mondják, hogy az egész egy jól megrendezett gazdasági színjáték: az okos reklámkampányok, az ipar és a kereskedelem gondoskodott arról, hogy a fogyasztók jól tájékozódjanak a mikrohullámú sütő előnyeiről – csak előnyeiről –, és ne tudjanak mást róla, mint annyit, hogy a mikró időtakarékos, kényelmes, egyszerű, gyors és energiatakarékos. Az ellenzők szerint azonban testünk olyan fontos egységeire van rendkívül káros hatással a mikró használata, mint a pajzsmirigy, a hormonrendszer, az ereinkben keringő vér, a kromoszómák és testünk minden sejtje.

És hogy melyik oldalnak hihetünk? Jószerivel annak, amelyiknek szeretnénk. Jelen helyzetben nem arról van szó, hogy tudományos és áltudományos oldalak állnak szemben egymással. Valójában mindkét oldalnak van igazsága, és nem tudjuk, melyiké nagyobb, érvényesebb, pláne hosszú távon. Felnőtt, lassanként megöregszik egy generáció, amelyik mikrózott ételeken (is) nőtt fel. Látható problémáik nincsenek, s a rejtett összefüggések felfedezése még előttünk áll. 

A magam részéről: minél többet tanulok akadémiai keretek között az élelmiszerekről, annál bizonytalanabb vagyok a mikró kérdésében. Kutatásom kezdetén még az erősen szkeptikus oldalhoz tartoztam. Bár van a háztartásunkban mikró, használatát igyekszünk minimalizálni, mert logikusnak és hihetőnek vélem (véltem) az ellene felhozott vádakat. Ám ahogy egyre mélyebben elmerültem a szakirodalmak és kutatási eredmények feldolgozásában, meginogtam. Jelenleg senkit nem beszélek rá a használatára, de tudományos alapon lebeszélni sem tudok róla senkit. 

 

Ajánljuk még:

Konyhai matek: felnőttnek hasznos, gyereknek játékos tanulás

Mennyi egy pohár tejföl, mit jelent az egy tojásnyi zsír? A 4 centiliter pálinka miért feles, és hogyan értelmezzük azt, ami kétdekás? Hány gramm kukoricából lesz két liter pattogatott? Fogós és ravasz kérdések a konyhában, amelyek olykor képesek megakasztani a sütés-főzés folyamatát. Pedig ezek remek gyakorlatok ahhoz is, hogy a csemeténkkel megszerettessük és megértessük a mértékegységek tudományát.

 

Már követem az oldalt

X