Mire figyeljünk laptopvásárláskor? – Elbeszélgettem a szakival, hogy aztán értsem a szakit

Annak ellenére, hogy nem vagyok „informatikai analfabéta”, mindig bizonytalansággal telve indulok el otthonról, ha (bármilyen) számítástechnikai eszközt kell vásárolnom. Bár utánaolvasok, utánakérdezek, hagyok időt magamnak, hogy kitaláljam, mire is van pontosan szükségem, az üzletbe lépve rendszerint szinte mindent elfelejtek, és (lévén mást nem tehetek) bízom az eladóban, hogy valóban a számomra legjobb termékkel a kezemben ballaghatok haza.

Mint egy számítástechnikai boltban dolgozó ismerősömtől megtudom, az úgynevezett „átlagos vásárló” hozzám hasonló. A tapasztalatok szerint az „átlagos vásárló” elsősorban irodai munkát végző, időnként valamilyen médiatartalmat fogyasztó személy, aki különösebben nem ért a számítástechnikához, ebből kifolyólag jellemzően nem tudja, hogy mit keres, elvész az információk és a számok tengerében, s kissé összezavarodva lép a boltba abban bízva, hogy ott majd kézenfogja egy segítőkész eladó, és magabiztosan kivezeti a számítástechnikai eszközök végtelenül kuszának tűnő labirintusából.

Ezzel nincs baj, legalábbis abban az esetben, ha van idő és lehetőség a beszélgetésre, illetve az eladó a vásárló igényeit tartja szem előtt, és valóban figyel rá. Ő tudja, a gépek mit tudnak, de azt nem tudja, mi mit (nem) akarunk. Mind ismerjük a helyzetet: tisztában is vagyunk azzal, mire használnánk a gépet, és ezt konyhanyelven el tudjuk mondani, de a szakember válaszként elkezd processzorokról, tárhelyekről beszélni – mi meg azt sem tudjuk, hova nézzünk. A jó hír, hogy ezzel sincs baj – ha nem értjük, mi az a „valamilyen generációjú processzor” vagy hogy miért fontos időt szánni a képernyőfelbontás minőségének a kérdésére,

nyugodtan kérdezzünk addig, amíg valamit valóban felfogunk a válaszból.

Vásárlóként jogunk van hozzá, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk, és tapasztalataim szerint egyre több boltban vannak felkészült, rendes eladók, akik miután felmérték, milyen mélységekig tudjuk őket követni a témában, alkalmazkodnak. Ugyanakkor ha könnyítenénk a vásárlás folyamatán, a kérdéseinket érdemes lehet előzetesen végigvenni egy olyan ismerősünkkel, akinek a számítástechnikai ismereteiben megbízunk és tudjuk, hogy bár ismeri a piacot és a legújabb modelleket, mégsem a legnagyobb és legdrágább laptopra akar rábeszélni bennünket.

Mire figyeljünk, ha laptopot veszünk?

Egy témához értő barátomtól érdeklődtem én is a legutóbbi laptopvásárlás előtt, mit érdemes keresnem, és mit érdemes elkerülnöm. Válaszaiból ez a lista állt össze: 

• a legnagyobb és legerősebb modellek speciális esetben valóban a legjobb választásnak bizonyulhatnak, de egy átlagos felhasználó esetében általában nincs szükség a legújabb csúcsmodell megvásárlására. Egy egyszerű irodai környezetben nem fontos, hogy diszkrét videokártyával felszerelt eszközzel dolgozzon valaki. A processzorba integrált videokártyák megfelelő módon kiszolgálják azt a felbontást, amire egy átlagos felhasználónak szüksége lehet például ahhoz, hogy filmeket nézzen a gépen. (A játék már egy másik kérdés. A játékra alkalmas eszközök a piacnak egy speciális szegmensét képezik, ott már szükség van az eszköz megjelenése, valamint a processzor, a memória és a videokártya specifikus kombinációjára, hogy maradéktalanul kiszolgálják a játékhoz szükséges, magasabb igényeket.)
• A vásárlásnál fontos szempont lehet akár az akkumulátor kapacitása is. Ha valaki sokat használja a gépet, számíthat, hogy az akkumulátor fél vagy egy órával hosszabb üzemidőre képes hálózati csatlakozás nélkül.
• Egyszerű irodai felhasználás esetében, ha választanunk kell, akkor jobb lehet, ha nagyobb a laptop memóriája (RAM), mint a beépített tárhely, mivel ez a legtöbb esetben viszonylag egyszerűen bővíthető, valamint a legtöbb e-mail szolgáltatás mellé már jelentős online tárterületet kapunk.
• Laptopvásárlásnál érdemes a közepes és a magasabb árkategóriás gépek között nézelődni. Ezek jellemzően jobb minőségűek, amikre hosszabb távon számíthatunk. Ha van kedvenc márkánk, természetesen annak a nevét is „ki kell fizetni”.
• Nem mindegy az sem, hogy milyen anyagból készült a laptop. Egy nagyon vékony laptop esetében a gyártó igyekszik spórolni a hellyel és a súllyal, ennek érdekében kisebb és/vagy vékonyabb alkatrészeket szerelnek bele – ezek hamarabb tönkremehetnek. Persze előfordulhat, hogy valakinek a könnyebb és vékonyabb termékre van éppen szüksége, mert mondjuk sokat utazik – e kérdésben tehát ismét mérlegelni kell, a mi használati szokásaink mellett mi a prioritás. 
• Olyan mellékesnek tűnő, de használat közben fontos részletekre is odafigyelni vásárlás közben, mint például hogy van-e a billentyűzetnek háttérvilágítása, vagy ha valaki sokat számol, szüksége lehet a numerikus billentyűzetre. Sok hordozható eszköz éppen ennek elhagyásával spórol a méreten. Tapasztaljuk ki, hogy mekkora képernyőre van szükségünk, melyik az a méret, amelyik már kényelmes a szemünknek. A hétköznapi, irodai jellegű használathoz valószínűleg nincs szükségünk a legnagyobbra.
• Az utóbbi időben egyre inkább szaporodtak azok az eszközök, amiken nincs vezetékes hálózati csatlakozó, vagy már csak USB csatlakozón keresztül egy átalakítóval lehet az ilyen csatlakozást megoldani. Ez ritkán, de kényelmetlenségekhez vezethet.
• Gyakran előforduló probléma még vásárlás közben, hogy például két azonos modell között néhány tízezer forintnyi árdifferencia van, és nincs (elég jól) hangsúlyozva, hogy az olcsóbbikhoz nem tartozik operációs rendszer, illetve nem a legnépszerűbb/legismertebb operációs rendszerrel van ellátva – erre is érdemes rákérdezni.

Laptopot használtan?

Mikor vásároltam, felmerült, hogy másodkézből szerezzem be a gépet. Erről a kérdésről annyit tudtam meg a szakimtól, hogy az üzletekben megvásárolható, használt laptopokat általában ellenőrzik a saját gyártójának diagnosztikai programjaival, illetve adott esetben átesnek egy memória- és/vagy tárhelybővítésen. Vagyis biztatott, hogy nyugodtan vásároljak ilyen gépet – egyrészt azért, mert általában körülbelül fél év garanciát vállalnak rájuk a boltok, másrészt pedig mert egyre bővül a használt termékek piaca, így van miből válogatnom. 

Karbantartás és egyebek

Én végül megtaláltam a nekem való készüléket, és használatához pár tanácsot is kaptam. Megtudtam, hogy mivel a legtöbb „halott” akkumulátor annak köszönhető, hogy sokan csak leteszik az asztalra a gépet, és aztán hálózatra dugva hagyják azt – kis túlzással – az élete végéig, érdemes használni akkuról is. Ugyanakkor azt is javasolják, hogy 20-30 százalék alá ne merítsük, mert bár minden gépben van egy akkumulátort felügyelő elektronika, ami hamarabb lekapcsol, minthogy az alkatrészekben valamilyen kár esne, a totális merítés nem tesz jót a gépnek. A hideget óhatatlanul nem szeretik az akkumulátorok, ez minden technológiára igaz. Nagy hidegben meglehetősen drasztikusan le tud csökkenni annak kapacitása – erre is érdemes figyelni a téli hónapokban.

A mindennapi használatnál fontos azt is észben tartani, hogy ezek az eszközök egy nagyon kis területen tudják a hőt leadni, vagyis ahelyett, hogy az ölünkben dédelgetve dolgoznánk rajta, vagy egy párnára tennénk, mert nekünk éppen úgy kényelmes, tegyük olyan helyre, ahol nem melegszik fel, ahol a szellőzés akadálymentes! Természetesen érdemes az ételeket és italokat is megfelelő távolságban tartani a gépektől.

Portalanításnál kirázogathatjuk a gépből a port, és az esetleg mégis odakerült ételmaradékot, bár ebből a szempontból viszonylag védett a legtöbb eszköz, mert jellemzően olyan a kialakításuk, hogy az elektronika viszonylag kis eséllyel tudjon nedvességgel érintkezni. Esztétikai szempontból azonban nem baj, ha olykor áttörölgejük a laptopot egy puha kendővel. Függetlenül attól, hogy fényes vagy matt felületű kijelzőt választottunk, érdemes azt is időnként áttörölni egy puha ronggyal. Esetleg egy kevés ablaktisztítót is használhatunk, hogy mindenféle szennyeződést eltávolítsunk róla. Így nem csak jó, de szép is lesz a gépünk!