Te melyik generáció tagja vagy? Ez jellemzi a nemzedéked!

Szocio

Te melyik generáció tagja vagy? Ez jellemzi a nemzedéked!

Veterán, baby boomer, X, Y, Z és alfa – egyre gyakrabban halljuk ezeket a generációs megjelöléseket. De vajon melyik nemzedékre vonatkoznak, és milyen jellemzői vannak az egyes kategóriáknak? Ha megértjük, miért olyan a másik, amilyen, talán felhőtlenebb lesz az együtt töltött idő is!

Eredetileg marketing célból határozták meg a pszichológusok, hogy ki melyik generációba tartozik, mert ebből következtettek a különböző korú emberek vásárlói magatartására. Később általánosságban érdeklődésre tartott számot a generációk szerinti osztályozás, hiszen segítségével sokat megérthetünk az eltérő korosztályok gondolkodásmódjából. 

A lentebb bemutatott felsorolás kategóriáit Amerikában írták le, így – főképpen a múltban távolabb eső csoportok – megfeleltetése nem száz százalékos, nem vonatkoztathatunk mindent a magyar társadalomra, hiszen eltérő gazdasági és történelmi tapasztalatokkal (is) bírnak az eltérő kontinensen élők. Ugyanakkor nem véletlenül érvényes Európában is ez a besorolás: remek kiindulóalap. Az is szembetűnő lehet, hogy egyre „rövidebbek” a generációk: míg korábban 20-25 éven belül nem sokat alakult körülöttünk a világ, vagyis ugyanazokkal a tapasztalatokkal nőttünk fel, mára akár öt év is meghatározó lehet: a technika megjelenése és az új eszközökkel, módszerekkel megjelenő tapasztalatok a társadalomban olyan tagoltságot eredményezett, amire korábban nem volt példa.

Az egyes generációkhoz rendelt születési dátumok rugalmasan kezelendők, hiszen a valóságban nem lehet ilyen éles határokat meghúzni. 

A veteránok (más néven építők): akik 1928 és 1945 között születtek

E generáció legfőbb tapasztalata a hiány, a bizonytalanság, emiatt egy veterán számára rendkívül fontos, hogy legyen tartaléka, akár élelmiszerből, háztartási szerekből, akár a bankszámláján. Munkának leginkább a kétkezi tevékenységet tekintik, és nagy értéknek tartják, ha egy gyerek folytatja a szülei foglalkozását, vagy épp a családi vállalkozásban vállal részt. A család egyébként is a legfontosabb tényező az életükben: mivel tapasztalatuk, hogy a nehéz korszakokat csak összetartással vészelhették át, ezért szoros családi közösségben érzik biztonságban magukat. Mindezek miatt igen rossz szemmel nézik, ha a fiatalabbak nem fordítanak gondot a tartalékolásra, váltogatják a munkahelyeket, nem vesznek részt a családi ebéden, vagy ha folyton valami kütyüvel vannak elfoglalva. Ők ugyanis a számítógéppel csak idősebb korukban találkoztak, és nem is szívesen használják a technikai újdonságokat.

​Baby boomerek: akik 1946 és 1964 között születtek

Nagy lázadók voltak, akik szüleik merev erkölcsi elveit elutasították. Sokkal nagyobb szakadék feszült köztük és az előző generációk között, mint bármikor a történelem folyamán. Gyerekkorukban poroszos rendszerben tanultak és szüleik is kemény elvárásokkal voltak feléjük. Ez az utolsó generáció, amelynek tagjai még túlnyomó többségében magázták szüleiket. 

Amikor felnőttek ezek az emberek, szabadságra vágytak, arra, hogy kifejezhessék véleményüket, részt vegyenek a világ sorsának alakításában. Ennek következménye, hogy hozzájuk köthetők a diákmozgalmak, hippi-forradalmak vagy épp Woodstock.

A mára megöregedett fiatalokban idős korukra is megmaradt a kíváncsiság, nyitottság. Szeretik, ha gyermekeik meglátogatják őket, de ők maguk ritkán kelnek útra. Viszont ha szükség van rájuk, akkor bármit megtesznek, rengeteget segítenek, vigyáznak az unokákra. Ez a generáció jellemzően fiatalon, huszonévesen házasodott. Gyermekeik kicsi korkülönbséggel születtek, és gyakori, hogy a szülők nem igazán voltak még érettek a családi életre, amikor belekezdtek, ezért sokszor apaként, anyaként nem álltak a helyzet magaslatán – ám nagyszülőként annál inkább remekelnek. 

Az X generáció: az 1965–1980-ig születettek

Nomádoknak vagy digitális bevándorlóknak is nevezik ezt a nemzedéket, mivel az őket követő generációk már a digitális kultúrába születtek bele, míg az X-ek gyerekkora a kütyük nélkül telt. A technológiai fejlődés a szemük előtt zajlott le, ők találkoztak először a számítógépek világával. Így elfogadják és professzionálisan használják a digitális világ eszközeit, de félig még a „múltban élnek”, nosztalgiával gondolnak vissza arra a korra, amikor a ma már mindent befolyásoló eszközök még nem léteztek.

Gyerekkorukban sokat voltak egyedül, korán önállóak lettek, és a barátok rendkívül fontosak számukra.

A kételkedés nemzedéke is ez,

mivel számos változást éltek át. Az ő felnőttkorukra jól láthatóan megváltozott a korábbi status quo: a vallásosság szerepe csökkent, a nők és férfiak világban betöltött helye, nemi szerepei alakultak, a család és a családról való gondolkodás megváltozott. Később a csernobili katasztrófa ingatta meg a világ biztonságosságába vetett hitüket. Éppen ezért e generáció tagjai ismét csak törekednek a biztonság, stabilitás megteremtésére, a karrierben elért eredmények, a szakmai megbízhatóság fontos számukra. Sokan közülük lelkiismeretesek mind munkájukban, mind a magánéletükben: mindenhol a legjobbak szeretnének lenni. Saját igényeiket viszont gyakran háttérbe szorítják, például rengeteget dolgoznak akkor is, ha nem fizetik meg őket kellőképpen.

Az Y generáció: az 1980 és 1999 között születettek

Az ő életük már összeforrt a számítástechnikai eszközökkel. Felnőttként el sem tudják képzelni az életet kütyük nélkül, és azonnal megtanulják kezelni a legújabb fejlesztéseket is. Bár számukra nem idegen a technológia, azért még nagy dolog: jó eséllyel e generáció tagjai emlékeznek, mikor vettek a szüleik (vagy ők maguk) először számítógépet, mikor kapták meg az első telefonjukat. Ugyanakkor gyerekkoruk már csak azért is másképpen telt, mint az X generációnak, mert a szülők sok helyen egyenrangú családtagként nevelték utódaikat, és általában több mindent tudtak adni számukra, mint a korábbi nemzedékekben.

Az Y generáció azt látta, hogy szüleik rengeteget dolgoznak, és nem jut idejük a kikapcsolódásra, magára az életre. Ezért ők már egész másképpen állnak a munka világához: fontos számukra a megfelelő jövedelem és rugalmasság, a megbecsültség. Véleményüket bárhol és bárkinek elmondják, hiszen úgy nőttek fel, hogy otthon is meghallgatták őket. Szabadabb, az életet jobban élvező nemzedék ez, mint az őket megelőzőek, ám sokszor nehéz felnőniük, és helyt állniuk a munka területén. Igényeik tekintetében felnőttek, a teljesítéséhez szükséges eszközöket azonban nehéz önállóan megteremteniük. Sokan szüleikkel élnek akkor is, ha lenne lehetőségük saját életük kialakítására, és jellemző lehet rájuk a céltalanság.

A Z generáció: 2000 és 2010 között születtek

A Z generáció tagjai „digitális bennszülöttek”, akik már egy teljesen új világba születtek bele. Mire ők érkeztek, mindenkinek volt telefonja, idővel okostelefonja, így a Z-ket hatalmas információáradat vette körül kicsi koruktól kezdve. Ezek az információk alakítják személyiségüket is, kapcsolatrendszerüket is. Nagyon kreatívak, nyíltak és kezdeményezők, erőteljes önbizalom és gyakorlatias szemlélet jellemzi őket. A digitális világon kívül azonban kommunikációs gondokkal küszködnek, nehezen fejezik ki magukat, olykor gondot okoz nekik, miképp oldják meg konfliktusaikat.

Tanulási szokásaik, sőt, olvasási mechanizmusuk is egészen más. A hosszabb, egybefüggő szöveg olvasása és megtanulása rendkívül nehéz számukra: hozzá vannak szokva, hogy szemük cikázik az alcímek között, hiszen gyakori, hogy rövid, egyszavas vagy épp szimbólummal kifejezett kommunikációt folytatnak maguk is. Ennek előnyei is vannak természetesen: képesek egyszerre több mindenre is figyelni, és hamar megtalálják a számukra releváns információkat, ugyanakkor az információt másképpen kezelik, mint a korábbi nemzedékek, és kevesebb ideig is emlékeznek a megtanult anyagra. Ez a megváltozott gondolkodásmód kihívások elé állítja az oktatási rendszert, amely még a korábbi generációk tanulási szokásaihoz igazodik. 

Az alfa generáció: a 2010-től születettek

Az alfa generációról még keveset tudunk, hiszen tagjai még gyerekek. Általánosan visszafogottabb a viselkedésük, azonban ennek a visszafogottságnak az ellenpontja is megjelenik, sokan közülük hajlamosak az agresszióra. Annyi már most bizonyos, hogy ők is a digitális világban formálódnak, ezért is lehet, hogy a legtöbb óvodás már gond nélkül kezeli az okostelefonokat.

Gondolkodásmódjuk, tanulási mechanizmusuk az eddigiek alapján jó eséllyel ugyanolyan, mint a Z generációé: rengeteg ingerre van szükségük, ahhoz, hogy ne unatkozzanak, és bár sok információt képesek befogadni a legkülönbözőbb területekről is, de kevés tudnivaló vésődik beléjük mélyen.

A valódi találkozások, kapcsolatok már most hátrébb szorulnak az életükben, ezért a kutatók szerint nagy veszélyt jelent majd számukra az elmagányosodás.

Cikkünk forrásaként Steigervald Krisztián: Generációk harca - Hogyan értsük meg egymást? és Az információs társadalom (szerk.:Pintér Róbert) című könyvek szolgáltak. 

 

Már követem az oldalt

X