Megélni is kínzó, de többször elmeséltetni: kínzás – bántalmazott gyerekeken segít a Barnahus-modell

Szocio

Megélni is kínzó, de többször elmeséltetni: kínzás – bántalmazott gyerekeken segít a Barnahus-modell

A Barnahus annyit jelent, mint gyermekek háza, ahol minden az abúzust elszenvedett gyermekekért történik. Az izlandi Barnahus-modell alapvető sajátossága, hogy minden körülmények között hisznek a gyermeknek. Jó hír, hogy ma már Magyarországon is elismert módszernek számít az igazságszolgáltatásban: a büntetőeljárásról szóló törvény idén január 1-től érvénybe lépett módosítása lehetővé teszi, hogy igazságügyi szakpszichológus, vagy a gyermekvédelmi törvényben meghatározott szaktanácsadó kérdezze ki a büntetőeljárási kihallgatásban érintett gyermekeket.

Dr. Lazáryné Illés Mária, a szombathelyi Barnahus-szolgálat szakmai vezetője több mint negyven éve dolgozik gyerekekkel, ebből az utóbbi harminc évben igazságügyi pszichológus szakértői munkát is végez, és saját bevallása szerint jelenleg az izlandi modellnél nem ismer jobb módszert a gyermekkori abúzus igazságügyi felderítésére. A magyar Barnahus-szolgálat Szombathelyen kezdte meg működését 2016-ban, azóta több mint százkét igazságügyi pszichológusi szakértői vizsgálat zajlott a kicsiket kímélő módszer segítségével.

Csak a tavalyi évben huszonhét nyomozati eljárásban végeztek gyermekbarát kihallgatást és igazságügyi pszichológusi szakértői vizsgálatot, háromnegyed részükben szexuális bántalmazás gyanúja merült fel. Ez hatalmas szám, különösen, ha belegondolunk, hogy csak az esetek egy része kerül a Barnahus-szolgálathoz. Annak ellenére, hogy a módszer hatékonysága megkérdőjelezhetetlen, mégis sok téves információ jelenik meg a sajtóban a modellel kapcsolatban, ezért fontosnak tartjuk az izlandi módszer részletes ismertetését.

Dr. Lazáryné Illés Mária, a szombathelyi Barnahus-szolgálat szakmai vezetője – Fotó: Barnahus

Hogyan működik a Barnahus-modell?

Magyarországon az a gyakorlat, hogy a büntetőeljárás során a rendőrök (akár többször is) kihallgatják a gyermekeket, így a kiskorú áldozatoknak rendszerint többször el kell mondaniuk a fájdalmas eseményeket, újra és újra átélve ezáltal a traumát. Ezen változtatna a Barnahus-modell, megcélozva azt, hogy a gyereknek csak egyszer kelljen beszélnie az őt ért sérelmekről. Továbbá a rendőrségnek igazságügyi szakértőt kell kirendelnie minden olyan esetben, ahol felmerül az abúzus gyanúja tizennyolc év alatti gyermekeknél. Ez az igazságügyi vizsgálat viszont Szombathelyen ma már a Barnahus-szolgálatban, Barnahus-módszerrel történik. Ilyenkor kép- és hangfelvétel is készül mindenről.

Fotó: Barnahus

„Az iratanyag tanulmányozása után az igazságügyi szakértő vizsgálatot előkészítő stábülést tart, ami kifejezetten a Barnahus-modell sajátja. Ezen részt vesznek a gyermeket aktuálisan és korábban jól ismerő jelzőrendszeri tagok és a nyomozórendőr, de a szülő nem. Itt én próbálok minden olyan információt összeszedni a gyerekről, ami tökéletesebbé teheti a másnap bekövetkező vizsgálatot. 

Másnap megtörténik a vizsgálat itt, a Barnahus-szolgálatban, egy kihelyezett rendőrségi, gyermekbarát meghallgatószobában. A rendőr kihallgatja a gyermeket, én a monitorszobából figyelem a kihallgatást. Ehhez van jogom. A rendőri kihallgatásban a gyermek élményszerűen mondja el az abúzusa történetét. Még aznap elvégzem a szakértői véleményhez és a kirendelő szerv által feltett kérdések megválaszolásához szükséges pszichológiai tesztvizsgálatokat, de már nem mondatom el újra a gyermekkel, ami történt vele. Ezzel is kíméljük a gyereket, mert az esetek nagy százalékában minden egyes újramesélés jobban traumatizálja őt, mint maga a történet” – ismertette a folyamatot dr. Lazáryné Illés Mária.

Fotó: Barnahus

Mitől hitelesebb a Barnahus-szolgálatban rögzített vallomás a klasszikus kihallgatási formában nyert információknál?

A Barnahus-módszer sokat emlegetett előnye, hogy itt hisznek a gyermeknek. Általános tapasztalat, hogy a gyerekek azt mondják, amit láttak, így az abuzálás látvány részét, a cselekvéseket el tudják mondani. A felnőtt gondolkodásra és emlékezetre sokkal inkább jellemző, hogy arról számol be, amit gondol a megtörtént eseményről.

Az izlandi módszer további specifikumai, hogy a törvényes képviselőnek még négy alkalommal vissza kell vinnie a gyermeket fókuszterápiás ülésekre, illetve, hogy utánkövetéses vizsgálattal ellenőrzik a gyermek további sorsának alakulását: a nemzetközi szabványoknak megfelelően fél-, egy-, két-, öt- és tíz év után is követik a gyermek életútját. Emellett adatgyűjtéssel rögzítik a szakmai vizsgálatok eredményeit a további összehasonlíthatóság és statisztika érdekében.

Az adatrögzítés hitelességét a norvég fejlesztésű INDICO szoftver és hardver alkalmazása biztosítja: ez egy nemzetközi szabvány, amelyet Magyarországon a büntetőeljárás nyomozati szakaszában egyedül a Barnahus-szolgálat használ egyelőre. Ez teszi hitelessé a kép- és hangrögzítést: ujjlenyomattal indul és ujjlenyomattal zárul, tehát nem lehet kívülről módosításokat végezni benne, így a per szakaszában a vádlott védője nem tudja megkérdőjelezni a rögzített gyermekkihallgatás és további vizsgálati anyagok felvételének hitelességét.

„A Barnahus-szolgálat nem gyógyító hely, de a jövőben holland mintára tervezzük egy önsegítő csoport létrehozását a nem bántalmazó családtagok részére. A nyomozati és a per szakasz elhúzódása miatt ugyanis sok esetben tönkremegy a családnak azon része (is), amely nem bántalmazta a gyermeket” – teszi hozzá a folyamat ismertetéséhez dr. Lazáryné Illés Mária.

Fotó: Barnahus

Ki válhat jelzőrendszeri taggá?

A büntető törvénykönyv szerint háromféle büntetendő abúzus van: a súlyos érzelmi elhanyagolás – amiről a nemzetközi kutatások azt mondják, hogy jobban bántalmazza a gyereket, mint akár a szexuális vagy a fizikai bántalmazás–, a fizikai bántalmazás és a szexuális abúzus. A tizennyolc éven aluliakat érő abúzus összes formája hivatalból üldözendő, az új jelzőrendszeri törvény szerint minden tizennyolc éven felüli magyar állampolgárnak jelzőrendszeri kötelezettsége van, másrész pedig amennyiben a családsegítőnek, a gyermekjóléti szolgálatnak, a gyámhivatalnak, a gyámnak vagy a pszichológusnak a tudomására jut a gyermeket ért abúzus, akkor azt jelentenie kell a gyámhivatalhoz vagy a rendőrséghez. Ők kérhetik az igazságügyi pszichológus szakértői vizsgálatát.

Elkövetők tekintetében markáns különbségek vannak az idegenek által elkövetett bántalmazás és a családon belüli erőszak esetei között.

„Ha megy haza a gyerek este, és a parkból kiugrik egy bácsi és mutogatja neki magát, ezt a gyerek otthon rögtön elmondja a szülőnek. A szülő azonnal megy a rendőrségre, és az egész család azon van, hogy kiderüljön, ki volt a tettes, és hogy ítéljék el. Ám, ha a vérszerinti apuka mutogatja magát vérszerinti gyermekének a négy fal között, és megjutalmazza vagy megfenyegeti a gyereket a hallgatásért, akkor a gyerek nem beszéli el otthon a történteket.

Biztos, hogy lesznek lelki tünetei, de nem biztos, hogy a vétlen szülő észre is vesz valamit,

és hanyatt homlok rohan a rendőrségre feljelentést tenni akár a kapcsolattartó apa, akár a nevelőapa ellen, mert ha a nevelőapát börtönbe zárják, mondjuk veszélybe kerül a megélhetésük. Ha feljelentést tesz a szülő, még akkor is számtalanszor látjuk, hogy amint megindul a nyomozás, és rádöbben a család, hogy ebből ítélet lesz, amit esetleg börtön követ, nagyon sokszor vissza akarják vonni a büntető feljelentést, de hatályos jogszabályok értelmében a gyerekek esetében erre nincs mód. Ilyenkor elkezdik befolyásolni a gyereket: megfélemlítik, ráveszik, hogy mást valljon.

Amikor például egy svédországi iskolában vagy óvodában a gyerek először beszél valakivel ilyesmiről, egy órán belül már ott van a Barnahus-szolgálatban, és délután két-három órára el is készül a gyermek szülői befolyásolásmentes vallomása. A szülőnek csak ezután szólnak, különben nagy eséllyel csak torzított vallomást lehetne kapni a gyerektől. Itt, Magyarországon, Szombathelyen is erre törekszünk a rendőrséggel kötött többéves együttműködésünk óta. Szeretnénk a további megyékben nyíló Barnahus-szolgálatok számára is mintát mutatni” – összegzi a Barnahus-munka módszertani lényegét Mária.

Eszközök a Barnahus-módszer szolgálatában

A „gyermekek házában” iparművész által a módszer szakemberinek a segítségével tervezett abúzusbabák segítik az események élményszerű felidézését. Ez is egyik sajátossága az itteni szakértői munkának, nem minden európai szolgálatban alkalmazzák őket. A gondolat alapja, hogy a gyermekek akár nyolc- kilencéves korukig is szívesen babáznak, így ezt a szimbolikus nyelvet lehet hatékonyan használni a valós események rekonstruálásában is.

„Ezeknek a babáknak pirosra festett szájuk és nemi szervük van. Van nagypapa, nagymama, apa, anya, különböző életkorú gyerekek. Két garnitúra áll belőlük rendelkezésre: egy őszi-téli ruhás és egy tavaszi-nyári ruhás. Nagyon sokszor előfordul, hogy például arra a kérdésre, hogy „mikor történt?” mondjuk egy öt-hatéves gyereknek a baba ruhájáról jut eszébe, hogy „rajtam is póló volt akkor, vagy spagetti pántos felső”. Nem tud közelebbi időmeghatározást mondani, de nem is ez a lényeg, mert amit elmond, az hiteles, az élményszerű. Ezeket a babákat egy üveges szekrényben tároljuk, gyerekszem magasságban, így, ha a gyerek szeretne játszani a babákkal, természetesen erre van lehetősége. Van olyan eset, hogy én, mint szakértő úgy ítélem meg – és erre jogom van –, hogy a rendőrség által feltett kérdésekre ezeket a babákat alkalmazom vizsgálati eszközként.

A Barnahus-szolgálatban zajló vizsgálat során viszont nem játszunk. A vizsgáló szobában nincsenek játékok. Az abúzusbaba sem játékszer, hanem vizsgálati eszköz. A gyerekek sokkal okosabbak, mint a felnőttek, én magam is meg vagyok lepve, mennyire érzik ezt, hogy egy vizsgálati eszközről van szó és a játék nyelvén döbbenetesen élményszerű vallomástételek történnek ezekkel az abúzusbabákkal. Ezt nem én mondom ki, hanem a rendőr, ő állapítja meg, hogy élményszerű-e a vallomástétele a gyermeknek. Amin még mindig meg vagyok lepődve, pedig negyven éve vagyok már a pályán, hogy nem tudom mitől, de belépnek ide a gyerekek és érzik, hogy ez egy komoly hely, ide nem játszani jöttek” – mondja dr. Lazáryné Illés Mária.

Fotó: Barnahus

Magyarországon az esetek hány százalékában jut el az ügy a végső igazságtétel stádiumába?

„Erre vonatkozóan nincs elérhető statisztikai adat. A 2016. évi 29. törvény [Szaktv.] 56. paragrafusa kimondja, hogy amikor elindul egy igazságügyi eljárás, minden eljárási cselekményről értesíteni kellene az eljárási szakértőt. Se a Barnahus-szolgálat, se én mint igazságügyi szakértő, egyetlen esetben sem kaptunk értesítést a folyamatban lévő eljárási cselekményekről. Azt sem tudom, hogy hány olyan vádemelés született, amelyben a Barnahus szakértői vizsgálatot figyelembe vették. Mi ezért is küzdünk, hogy az igazságszolgáltatás legyen a gyerekek barátja” – zárja le a beszélgetést a szombathelyi Barnahus-szolgálat vezetője.

Európaszerte, most leginkább talán Franciaországban foglalkoznak egyre többet a gyermekkori bántalmazás témájával. Mi is írtunk a vérfertőzéses kapcsolatok felderítésének nehézségeiről és ellentmondásairól. 

Ajánljuk még: