Az első gondolatom az volt, hogy megöltem valakit – történetek ittas vezetőktől

Létezik egy igen hatásos és tanulságokkal teli internetes felület, a Wrong Side of the Road (Az út rossz oldalán), ami azt mutatja be, mi történik, ha alkoholfogyasztás után a vezetés mellett döntünk. Az ENSZ Továbbképző és Kutató Intézet (UNITAR), illetve a Diageo, a világ egyik legnagyobb alkoholos italgyártó és forgalmazó cége közös projektjének célja, hogy az emberek megértsék az ittas vezetés következményeit. Egyébként nem horrorisztikus vagy tragikus történetekről van szó, itt nem ez a típusú elborzasztás a cél, hanem az, hogy személyes történeteken keresztül megértsük: egy rossz döntés, és alapjaiban változhat meg az egész életünk, másoké is. Az interaktív oldal úgy igyekszik hatni a látogatóra, hogy lehetővé teszi: előre megírt kérdéseket tegyünk fel a történetüket elmesélő ittas vezetőknek. Magyarországon természetesen magyaroknak, hogy még közelebb érezhessük őket magunkhoz – akár mi is lehetnénk.

Ha ugyanis egy halálos közúti balesetről olvasunk a hírekben, az még mindig kevésbé hat ránk olyan erővel, mintha például a szomszéd mesélné el az ittasan okozott balesete történetét, amelynek során ugyan nem halt meg senki, de az érzései, az ijedtsége, amelyeket megfogalmaz arról, mit tett, erőteljesebben gondolkodtatnak el bennünket is.

„Párom elmondása szerint, amikor ránézett az órára, 75-80 kilométeres sebességgel akartam bevenni egy derékszögű kanyart” – hangzik egy történetben. Egy pillanat alatt megdermedek, amikor vizualizálom a történetet. És a neheze még csak ezután jön: „Kinyitottam a mikrobusz hátsó ajtaját, és megláttam a két kislányt”.

„Reggelig szórakoztam, nem emlékszem, hogy ültem be az autóba. Képszakadásom volt, és délelőtt 10 óra környékén arra emlékszem, hogy balesetet okoztam”  – egy másik történet, amely sokkal rosszabbul is végződhetett volna.  

Ki így értelmezi, ki úgy

Európa területén az ittas vezetés egy mindenütt jelenlevő társadalmi jelenség: évente tízezer fő veszti életét ezzel összefüggésben. Azért, hogy a problémakör minél jobban kezelhető legyen, az Európai Bizottság 2001/115/EC számú ajánlásában meghatározta az alkoholos befolyásoltság azon fokát – 0,5 mg/ml véralkoholszint –, amely felett jelentősen növekszik a balesetek bekövetkezésének esélye. Vagyis ezen érték felett már mindenképpen intézkedés javasolt. De ez csak iránymutatás, a tagállamok legtöbbje saját szabályok szerint igyekszik kezelni a problémát.

Például a Litván Btk. szerint az ittas vezetés bűncselekménye akkor valósul meg, ha valamilyen „eredmény” történik, tehát a vezető megszegi a közúti közlekedés szabályait, sérülést vagy nagyobb vagyoni kárt okoz. Az Egyesült Királyságban viszont a törvény

a befejezett cselekményen kívül már az ittas vezetés kísérletét is bünteti.

Ausztriában az egyik legszigorúbb a határérték: a kezdőknek (három évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező járművezetőknek) és a hivatásos sofőröknek 0,1 ezrelék. Litvániában pedig zéró tolerancia van érvényben a kezdők (2 évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező járművezetők) és a hivatásos járművezetők, valamint a motorkerékpárok vezetői számára. Máltán viszont engedékenyek: 0,8 ezrelék a határ.

A szankciók is igen változatosak, mert ahány ház, annyi szokás – és bizony vannak igencsak extrém esetek Európában. 2017-ben egy norvég nő Oslo belvárosában úgy vezette személygépkocsiját, hogy vérének alkohol értéke háromszor magasabb volt (0,6 ezrelék) az engedélyezett maximális értéknél. Így 250 ezer norvég korona bírságot szabtak ki rá, ami körülbelül 77 millió forintnak megfelelő összeg volt. Az ár nem véletlenül lett ilyen magas, ugyanis Norvégiában a büntetés összege keresetfüggő: a 0,5 ezreléket meghaladó értéknél

a pénzbírság összegének legalább az illető másfél havi alapfizetésének kell lennie,

de nem lehet kevesebb, mint tízezer norvég korona. Mivel az ominózus hölgy, Katharina G. Andresen egyike a világ leggazdagabb fiataljainak, igen magas lett a bírság is. Persze, emellett mellékbüntetésként 18 nap felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáról is döntött a bíróság, valamint a vezetési jogosultság ideiglenes korlátozásáról, a vezetői engedély tizenhárom hónapra történő bevonásáról. A norvégok szigorúan veszik az ittas vezetést, ehhez kétség sem fér.

A dánok megoldása sem rossz: a 2,01 ezrelékes véralkoholszintnél lefoglalják az autót. De ugyanúgy járnak el, ha csak 1,2 ezrelék mutatható ki, de visszaesővel van dolguk. Az elvett járműveket eleinte csak megőrzik, és a bíróság dönt arról, hogy visszaszolgáltatják-e vagy ténylegesen elkobozzák. Utóbbi esetben

a rendőrség elárverezi a járművet, és az így kapott összeg az államkasszába vándorol.

2021-től érdekes büntetési rendszer lépett életbe Németországban is. A kezdőknek és a 21 év alatti járművezetőknek már 0,3 ezrelék alatt is jár a büntetés: baleset okozása nélkül 250 euró és vezetői engedély próbaidejének meghosszabbítása, baleset okozása esetén pedig a jogosítvány bevonása vagy akár szabadságvesztés is lehet a kiszabott tétel. Szabálysértés esetén ráadásul a kezdő járművezetőknek egy javító szemináriumon is részt kell venniük, méghozzá a saját költségükön. Nincs mese: a kezdőknek zéró tolerancia van.

Hatékony megelőzés kontra gazdaság

Svédország komoly harcot folytat az ittas vezetés ellen: a tetten ért sofőrök számára Európában az elsők között vezettek be kétéves rehabilitásiós programokat, továbbá

alkoholszondás indításgátlókat szereltek be számos autóba,

és a kormányzati járművek, iskolabuszok 75 százalékába is. Az automatikus szondázást ma már több mint nyolcvanezer haszonjárműben alkalmazzák. De minden szigorítás ellenére, a svéd halálos balesetek egynegyedét még mindig az ittas sofőrök okozták, ezért tovább kutakodtak: kiderült, hogy a kompon érkező autósok is nagymértékben felelősek. Ugyanis a kompokon rendkívül kedvező áron lehet szeszes italt vásárolni, ami fogyasztásra ösztönöz. 2004-ben például egy magyar kamionsofőr okozott öt halálos áldozattal járó közúti balesetet Svédországban, amikor részegen elvétette az autópályalehajtót, ezért megfordult a pályán és szembe haladt a forgalommal. 

Mivel évente több, mint hárommillió jármű érkezik komppal Svédországba, kifejlesztettek egy tesztkapurendszert: ezek olyanok, mint a fizetőkapu: a sofőrök behajtanak, megfújják a szondát, és ha minden rendben, a sorompó nyílik. Az automatikus rendszer elég gyorsan működik , autónként fél perc alatt túl lehet rajta jutni. A program sikeresnek bizonyult, így már egyre több helyen telepítik. 

Szomorú viszont Olaszország esete: papíron zéró tolerancia áll fenn a kezdők és a hivatásosok esetében, illetve 0,5 ezrelék a határérték a gyakorlott vezetők esetén – de a turisztikai régiókban azzal igyekeznek segíteni a gazdaság életben maradását és a megélhetést, hogy a borvidékeken és gasztronómiai központokban „nem piszkálják” a kóstolókról távozó vendégeket.

A helyzet idehaza

A hazai statisztikák szerint a közlekedési bűncselekmények több mint fele ittas járművezetés. „Az ittas vezetés az összes közúti baleset nyolc százalékát okozta 2022-ben, ami azt jelenti, hogy az év minden napján legalább három szerencsétlenség történt annak következtében, hogy alkoholos befolyásoltság alatt ült valaki a volán mögé” – olvashatjuk Berzai Zsolt rendőr alezredes, az ORFK Balesetmegelőzési Osztály vezetője nyilatkozatában, az ORFK honlapján.

Magyarországon zéró tolerancia van érvényben.

Bármilyen gépi meghajtású jármű – így autó, motorkerékpár, motorcsónak, motoros sárkányrepülő, stb. – vezetésekor az ittas vezetésért büntetés jár már 0,3 ezrelék véralkohol, illetve 0,15 milligramm/liter levegőalkohol koncentráció felett. Ez szabálysértésnek számít, bűncselekménynek 0,5 ezrelék véralkohol, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol koncentráció felett minősül az ittas vezetés. Szabálysértés esetén az ittas vezetésért járó pénzbüntetés egy közigazgatási bírságot jelent, amelynek összegét 30 ezer és 100 ezer forint között határozzák meg, a jogosítvány megmarad. Bűncselekmény esetén a hatályos büntető törvénykönyv kötelező jelleggel írja elő a járművezetéstől történő eltiltást, az eljáró bíróság kizárólag az eltiltás időtartamáról dönthet.

Megint más a helyzet akkor, ha az ittas járművezetés során vagy annak eredményeként más, a büntető törvénykönyv alapján szankcionálni rendelt cselekmény is megvalósult: „Ilyen cselekménynek számít, ha az ittas járművezető olyan közlekedési balesetet okoz, melynek során személyi sérülés, vagy halálesetet is bekövetkezik. Ezekben az esetekben az ittasság, csak mint minősítő körülmény kap helyet, és ezen cselekményért akár szabadságvesztés büntetés is kiszabható. Vagyis az elkövetőt ittas vezetésért börtönbüntetéssel is sújthatja a bíróság” –  olvashatjuk az erre szakosodott ügyvédi portálon.

Fontos tudnunk, hogy az ittas állapotnak nem feltétele, hogy az illető az elfogyasztott alkohol befolyása alá kerüljön, tehát nem szükséges az összes alkoholnak felszívódnia, vagyis a vérben kimutathatóan megjelennie.

Ittas állapotban van már az is, aki megivott annyi alkoholt, hogy az később felszívódva a fenti értékeket előidézze. 

A lényeg valahol itt rejlik: nem a szabályokban, büntetésekben és határértékekben, nem a kimutathatóságban, az ezrelékekben. Hanem a felelős döntéseinkben. Ne azért ne igyunk, hogy ne csípjenek el, hanem azért, mert nem akarunk kárt okozni önmagunknak vagy másoknak. Ne engedjünk meg magunknak a vendégség elején egy pohár bort, mondván, csak három óra múlva indulunk vissza. Gondoljuk végig, milyen erő fölött rendelkezünk, amikor autóba ülünk, és milyen tudatállapotban szeretnénk azt irányítani. Érezzük megtiszteltetésnek ezt a felelősséget, minden egyes alkalommal, amikor gázt adunk.