Mostanában sok szó esik a nők és férfiak közötti egyenjogúságról, a bérek közötti szakadékról, a láthatatlan munkáról, ami még mindig nagy részben a nőket terheli. De a nemek közötti egyenlőtlenség nemcsak ezeken a területeken van jelen, hanem átszövi a hétköznapjainkat is. A legtöbb használati tárgyat, a közlekedési rendszert, az autókat is az átlag férfira szabták. Ez pedig számos apró, vagy akár drasztikus nehézséget okoz a nőknek a mindennapokban.

Jártál már úgy, hogy valamilyen eredményedet nem szívesen osztottad meg az ismerőseiddel, barátaiddal, mert tartottál tőle, hogy túlzott dicsekvésnek fogják tartani? Elgondolkoztál egy munkahelyi megbeszélésen, hogy biztosan hangoztasd-e az új ötleteidet, mert attól féltél, túlságosan törtetőnek gondolnak majd? Ha a válaszod igen, megnyugtatlak: ezzel nem vagy egyedül. A jelenséget tall poppy (magas mák) szindrómának nevezték el egy ókori római történetre utalva.

A női test és lélek egyik alapja a folyamatos átalakulás, ami legszembetűnőbben a menstruációs ciklusban köszön vissza. Az évszakelmélet szerint a közben lefolyó hormonális változások négy szakaszra bonthatóak, amelyek a természet körforgásának felelnek meg hónapról hónapra. Ha alkalmazkodunk ehhez, kiegyensúlyozottabb, önmagunkkal szemben elfogadóbb életet élhetünk, illetve kihasználhatjuk az energiával teli időszakokat.

Az Eat Art a képzőművészet egy olyan ága, amely az ételeket és az ezek köré szervezett banketteket használja műalkotásként, és fogalmaz meg vele társadalomkritikát. Az étkezés kultúrájának elemzése, feldolgozása és az étel tárgyként való alkalmazása a képzőművészetben most reneszánszát éli, ennek mentén nyílt meg az Arthropodcene, rovarok a tányéron című Eat Art kiállítás Budapesten. De mi az az Eat Art?

Számtalan szerelmespárral találkozni, akiknek annyira hasonlít a kinézetük, hogy ha nem ismernénk őket, nem tudnánk eldönteni, vajon rokoni kapcsolatban állnak-e egymással vagy egy párt alkotnak. Nemcsak a gesztusaik és a mimikájuk mutat hasonlóságot, de az arcvonásaik, sőt a testfelépítésük is. Ennek mögöttes okaira többször próbáltak már rájönni a pszichológusok, és úgy tűnik, most találtak egy megalapozott választ.

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, Suhajda Szilárd május 23-án este elindult a Mount Everest csúcsára. A jeladója alapján 8795 méteren biztosan járt, ami egyedülálló teljesítmény: a magyarok közül „tiszta mászással” ő jutott a legmagasabbra a Mount Everesten. Azonban nem tért vissza. Mivel hatvan órája van az úgynevezett halálzónában, minimális esélye van annak, hogy életben találják, de a mentőcsapat elindult, s a csodában bízunk mindannyian. Erőss Zsoltot éppen tíz éve vesztettük el: a tragédia ismétlődik, de a reakcióink most lehetnek jobbak.

Számos olyan magyar tevékenykedett a kozmetikai iparban, akik világhírnévre tettek szert, termékeiket az USA-tól Ázsiáig mindenhol ismerik, és igazi hollywoodi sztárok is használják. Milyen Esztert takar Estée Lauder, ki teremtette újra Dávid király csábítójának az illatát, és kiről mondta Marilyn Monroe, hogy nemcsak a testét, hanem a lelkét is képes volt gyógyítani?

Néhány nap múlva lesz a nyolcadik házassági évfordulónk, az együtt töltött évek száma pedig már bevallhatatlanul sok. Tizenöt éves voltam, amikor összejöttünk. Ki gondolta volna azon a decemberi délutánon, hogy a gimis szerelemből egy életre szóló kapocs lesz? Sokak szerint mi vagyunk az álompár. Gyakran megkérdezik, hogy mi a titkunk. Ezen gondolkoztam el az esküvőnk évfordulójához közeledve.

A csokoládé a mindennapok része. Bekapunk néhány kockával ebéd után, megeszünk egy egész táblával, ha azt érezzük, épp összedől körülöttünk a világ. De ha egy igazán jó csokira vágysz, valószínűleg nem elég a szupermarket polcait átböngészned. Miről ismerheted fel a valóban magas minőségű csokit? Hogyan érdemes kóstolni? Mit jelent a tudatos csokoládéfogyasztás? Ezekről a kérdésekről beszélgettem Tóth-Tatai Lilla csokoládészakértővel.

Átalakulóban van az apaszerep: egyre inkább evidencia, hogy a férfi is aktívan kiveszi a részét a család életéből, a gyereknevelésből. A korábbi generációk esetében az apa elsődlegesen családfenntartó volt, és gyakran hangoztatták, hogy majd akkor foglalkoznak a gyerekkel, ha már tud focizni. Mostanra viszont egyre több férfi szeretne minőségi időt tölteni a kicsikkel, szoros kapcsolatot kialakítani velük, és részt venni a mindennapjaikban már csecsemőkoruktól. De hogyan tudnak beletanulni ebbe az új szerepbe? Mi segíti őket, ha a családi mintákhoz nem tudnak nyúlni? Egyáltalán hogyan és mikor születik meg az apa? Ezekről a kérdésekről beszélgettem Vadas János coach-csal, a Kispapacoaching alapítójával.

Aki valaha volt a gyerekével játszótéren, szinte biztos, hogy találkozott versengő anyukával. Ők azok, akik a homokozó mellett villámgyorsan kezdenek el kérdezgetni ismeretleneket, hogy a te gyereked mióta szobatiszta, mikor állt fel, és átalussza-e már az éjszakát. Olyan, mintha a kérdésekre adott válaszaid egyfajta fokmérőként szolgálnának a jóanyaság skáláján, és te minden válasszal egyre rosszabb ember lennél. De miért is jó bárkinek, hogy ezt éreztesse mással?

A kovászos kenyér iránti rajongásom régóta töretlen, az otthoni kísérletezésig mégis csak fél éve jutottam el. Azóta viszont heti szinten tölti meg a konyhát a frissen sült kenyér illata. A maradék kovászból pedig sorra születnek a kreatív felhasználás jegyében az újabb és újabb ételek. Hiszen ha már etetgetem, nevelgetem Karolát, biztosan nem szeretném egy cseppjét sem kidobni.