Híres magyarok a kozmetikai iparban – Estée Lauder, a bibliai illatok királynője és a vegyész angyal

Estée Lauder: a tudatos márkaépítés női úttörője

Josephine Esther Mentzer, vagy ahogyan a világ ismeri, Estée Lauder az 1900-as évek elején született New Yorkban, egy európai gyökerekkel rendelkező zsidó családba. Édesanyja, a magyar Rose Schotz 1898-ban emigrált az Egyesült Államokba, és itt ismerkedett meg a cseh Max Mentzerrel, akivel hamarosan családot alapítottak.

Esther, vagy ahogy a család szólította, Eszti az üzleti tevékenységet már gyerekként megtanulta.

Testvéreivel együtt édesapjuk vaskereskedésében segített be, ugyanakkor érdeklődését sokkal inkább a szépség- és divatipar keltette fel. Középiskolás korában a családhoz költözött a magyar nagybácsi, John Schotz, aki vegyészként különböző bőrápoló krémek fejlesztésével foglalkozott. A kozmetika alapjait tőle tanulta meg Estée: a közösen eltöltött időben elsajátította a krémek kikeverésének, összeállításának metódusát, és azt is, hogyan lehet ezeket a leghatékonyabban alkalmazni.

1930-ban hozzáment az osztrák származású Joseph Lauterhez, majd hamarosan Lauderre módosították a nevüket, így javítva ki az emigráció során egy félreértésből származó névváltozást. Ezzel együtt megszületett az Estée Lauder márkanév is. Estée a végsőkig hitt nagybátyja krémjeinek hatékonyságában, kezdetben mégsem sikerült bejutnia neves áruházakba. A termékeket eleinte szépségszalonokban árulták: a hajszárítóbúra alatt várakozó nőknek demonstrálta a krémek használatát, próbálva felkelteni érdeklődésüket.

Ekkor találta ki a termékminták osztogatását, hogy a pozitív saját tapasztalattal bírja rá a nőket a vásárlásra.

Az áttörést az hozta meg, amikor a Saks, az egyik legnagyobb New York-i áruház tulajdonosa igent mondott a krémek forgalmazására. Arról, hogy mi győzte meg a férfit, több legenda is kering. Az egyik szerint lányának problémás bőrét sehogyan sem tudták helyrehozni, mígnem egyszer kipróbálta Estée arckrémét. A látványos hatásért hálából a termékek kaptak egy külön pultot az áruházban, és megkezdődhetett árusításuk. A másik történet szerint Estée rendkívül dühös lett, amiért újra elutasították, és az áruházban földhöz vágta egyik parfümös üvegét. A betérő vásárlók közül annyian érdeklődtek a kellemes illat forrása iránt, hogy a tulajdonos végül kénytelen volt megrendelni azt a Lauder családtól. 

Bármi legyen is az igazság, a Saks-szal való együttműködés indította el a márkát a világhír felé. Estée és férje 1946-ban hivatalosan is megalapította az Estée Lauder Cosmetics-et, amelyet mindvégig családi kézben tartott. A márka sikerét nagyrészt Estée marketing- és üzleti tudásának köszönhette, mindvégig hitt abban, hogy tudja, mire van szüksége a nőknek, és képes azt megadni nekik. Alapgondolata, miszerint a szépségápolási termékeket elsősorban úgy lehet eladni, ha azok hatékonyságáról első kézből szereznek a nők tapasztalatot, végigkísérte a márka felemelkedését.

Ez az ötlet vezetett el a szépségtanácsadók és a vevőszolgálatok alkalmazásához is.

A tanácsadók nagy részét személyesen Esther tanította be, hogy képesek legyenek a nőknek elmagyarázni a bőrápolás és bőrvédelem fontosságát, valamint a különböző termékelőnyöket. Szilárd meggyőződése volt, hogy a word-of-mouth, vagyis a szájhagyományon alapuló reklám a leghatékonyabb.

Elhivatottságát mi sem példázza jobban, minthogy személyesen belefolyt az összes apró munkafolyamatba, részt vett szinte minden üzletének megnyitásán. Rendkívül tudatosan alakította ki a márka megjelenésének, kommunikációjának és értékesítésének minden mozzanatát. A csomagoláshoz például

azért választotta a türkizkék színt, mert úgy gondolta, ez képes egyfajta luxust és eleganciát sugározni, miközben visszafogottságával mindenféle stílusú, dekorációjú fürdőszobába illeszkedik.

A magas minőség, a különlegesség élményét kívánta közvetíteni a nők felé: éppen ezért termékeit csak nagy presztízsű áruházakban, szépségszalonokban árusította, és nem nyitott a tömegeket kiszolgáló drogériák irányába.

A termékfejlesztésben is élen járt. Egyik korai sikerét a Youth Dew piacra dobásával érte el. Az ötvenes évekig a parfümök vásárlása a különleges alkalmakhoz kötődött, a nők rendszerint a születésnapjukra vagy a házassági évfordulójukra kaptak ilyen ajándékot a férjüktől. Estée híres illatát úgy dobta a piacra, hogy testparfümöt és fürdőolajat is készítettek belőle. Mindez a kozmetikaipart is alapjaiban rázta fel, és a márkára is óriási hatással volt: a Youth Dew-nak köszönhetően világszerte megváltozott a nők parfümvásárlási hajlandósága, az Estée Lauder pedig növekvő start-upból egycsapásra a kozmetikai ipar nagyágyúja lett.

Esther egyik legfontosabb gondolata mindenki számára inspiráló lehet:

„Sosem álmodoztam a sikerről. Ehelyett mindennap megdolgoztam érte.”

Elhivatottságával, kockázatvállalási hajlandóságával és professzionalizmusával nők ezrei számára vált példaképpé. Karrierjével bizonyította, hogy kemény munkával bármi elérhető, miközben bízhatunk a szépségben és annak erejében.

Judith Müller, a Biblia illatainak megalkotója

Judith Müller, a parfümök királynője egy jómódú debreceni zsidó családba született. Édesanyja balett-tanár volt,

alakja megjelenik Szabó Magda regényeinek Renée karakterében.

Édesapja földbirtokos, valamint Ferenc József seregében szolgált főhadnagyként. Judith úrilányhoz méltó neveltetést kapott: több nyelven tanult, bécsi nevelőnő foglalkozott vele, majd a Dóczi gimnáziumba került. A szépségápolás és a kenceficék iránt hamar elkezdett érdeklődni. Nagymamája már 6 éves kora körül megtanította, hogyan húzza ki gyufaszállal a szerinte túlságosan világos szemöldökét. Együtt keverték az arckrémeket, a különböző gyógynövényekből pedig parfümöket állítottak elő saját szórakozásukra.

Ez az idilli élet a második világháború kezdetekor ért véget a család számára: nagyszüleit deportálták, ő pedig szüleivel együtt az első adandó alkalommal Izraelbe emigrált. Az izraeli évek a megélhetés nehézségekről szóltak: szülei kétkezi munkát vállaltak, Judith pedig szódavíz árusításával járult hozzá a családi kasszához. A szépségápolás iránti érdeklődése azonban nem tűnt el nyomtalanul: katonai szolgálata során egy este épp Dávid király tornyára látott, s a látványban gyönyörködve gondolkozott el azon,

vajon hová tűntek azok a növények, azok az illatok és szépségápolási cikkek, amelyek a Bibliában megjelennek.

Hamarosan megnyitotta első picike szépségszalonját a házuk hátsó kertjében, amint pedig lehetősége nyílt rá, Párizsba utazott, hogy tovább képezze magát. Itt kozmetológiát, vegyészetet, parfümkészítést és sminkelést tanult, profi sminkmesterré vált, több filmben ő készítette Bridgitte Bardot sminkjeit. Elkezdte tudatosan kutatni és tanulmányozni a Bibliában szereplő növényeket, eszébe jutott Dávid és Bethsabé szerelmi története, és elhatározta, hogy újraalkotja az abban megjelenő illatokat.

Visszatérve Haifába 1964-ben megalapította saját parfüm cégét, kreációiban a Szentírásban szereplő nők által használt ősi szépségápolást, illatokat teremtette újra helyi növényekből, virágokból. Ahogy Judith fogalmazott, a múlt illatait elevenítette meg, hogy azokat a ma embere is érezhesse. Létrehozott egy parfümsorozatot, melynek elemeit a Biblia ikonikus alakjairól nevezte el. Ezek között volt az első a Bethsabé:

annak a nőnek az illata, aki képes volt elcsábítani Dávid királyt,

és ő múlhatatlan szerelme hevében megszegte a hetedik parancsolatot. A parfüm két változatban került a piacra: egy fűszeres, édes, virágos verzióban és egy sokkal frissebb, természetesebb, fás változatban. 

Az üveghez inspirációul az izraeli Üvegmúzeum egyik ókori fiolája szolgált, mindegyik darabot kézzel készítették és festették meg, vagyis nincs belőlük két teljesen egyforma: még ma is feltűnnek árveréseken. Művészi kivitelezésük kivívta a szakma elismerését: elnyerte az Amerikai Csomagolási Intézet oscarját, majd ugyanennek a díjnak a német és olasz megfelelőjét is. Hamarosan pedig a luxusparfümök kreatív elismerésével is jutalmazták.

Judith Müller rövid idő alatt világszerte ismertté vált, és egyedi megrendelések alapján is készített illatokat. H. Sternnel, egy ékszerésszel együtt létrehozták a világ első drágakövet tartalmazó parfümjét, megalkotta Thaiföld, a Fidzsi-szigetek és Jeruzsálem nemzeti illatait.

2005-ben pedig Magyar Rapszódia No. 5 néven piacra dobta Magyarország illatát, amihez hazai növényeket használt alapul.

Fejillatát a zöld paprika adja, szívillatát a liliom, orgona, rózsa és a jázmin, míg alapillatát a mirha és az ámbra határozza meg. A csomagolásra ebben az esetben is nagy hangsúlyt fektetett: az üvegeket Szász Endre tervezte és Mata János grafikái díszítik.

László Ernő, aki szerint a bőr magyarul beszél

A kozmetológus bőrgyógyász és üzletember Erdélyben született, majd Budapesten nőtt fel. Itt végezte tanulmányait is: orvosi diplomát szerzett, és a gyógyítás mindvégig küldetése maradt. Saját fejlesztésű termékeivel céljává vált, hogy a bőrhibákat ne csak elfedje, hanem megtalálja a kiváltó okokat, és gyógyítsa is azokat.

Budapesten nyitotta meg a Tudományos Kozmetológiai Intézetet, hírnevét pedig a húszas években két híresség sikeres kezelésével alapozta meg. A Habsburg családból származó Stefánia hercegnő bőrének pattanásossága miatt fordult hozzá, míg Gombaszögi Frida színésznő egy lövés miatt: 1919 elején egy fiatal férfi, valószínűleg

egy rajongója rálőtt, és olyan súlyosan sérült meg az arcán, hogy sokáig kérdéses volt, színpadra állhat-e valaha. A heget László Ernő hatékonyan tudta orvosolni.

Munkája során nagy figyelmet fordított a bőr állapotának felmérésére, és kidolgozta az Invisible Consultation kérdőív alapját, ami bőrtípusok szerint kategorizálta a pácienseket. Ez a forradalminak számító ötlet lehetővé tette, hogy ne csak szalonjában kezelhesse a nőket, de a levélben hozzá fordulókat is tanácsokkal láthassa el.

1937-ben Hollywoodba látogatott, ahol a Warner Brothers felkérte, hogy legyen a make-up részleg vezetője. Habár ezt visszautasította, útja során sikerült olyan kapcsolatokat kialakítania sztárokkal, üzletemberekkel, hogy azok két évvel későbbi emigrációja után segítették beindítani New York-i karrierjét.

Fotó: Himeredith/Wikipédia

Az USA-ban tudatosan a sztárvilág, a felső tízezer irányába pozícionálta termékeit és kezeléseit. De nem volt elegendő az, hogy valaki ki tudja fizetni a borsos árat, a szűkre szabott vendégkörbe való bejutáshoz ajánlólevélre is szükség volt annak egyik tagjától, illetve részt kellett venni egy bőranalízisen és minimum egy konzultáción. Két évvel később berekesztették az új tagok csatlakozásának lehetőségét és 25 ezer főben maximalizálták a létszámot.

Az előírt kúra betartását a doktor úr mindenkitől szigorúan megkövetelte és ellenőrizte: a bőr állapotából egyértelműen tudta, ha valaki eltért a javaslatától. Munkájában leginkább talán a kutatás-fejlesztést, a kémiai kísérletezéseket élvezte a legjobban: ő fedezte fel a gyümölcssavak kozmetikaiparban való alkalmazásának lehetőségét.

Olyan sztárok jártak szalonjába, mint Grace Kelly, Truman Capote, Audrey Hepburn vagy Jacqueline Kennedy Onassis.

Marilyn Monroe egy alkalommal azt nyilatkozta dr. László Ernőről, hogy nemcsak a testét, de a lelkét is képes volt meggyógyítani.

Kezelésének exkluzivitása és hatékonysága következtében ő maga is igazi sztárrá vált az Egyesült Államokban, akit előszeretettel neveztek a szépség angyalának. 1966-ban lépett be a kiskereskedelmi piacra, és termékei ma is óriási népszerűségnek örvendek a tengerentúlon. Rendszeres vásárlói közé tartozik Madonna, Yoko Ono és Barbara Streisand is.