Intuitív táplálkozás – aknázd ki tested önszabályozó képességét!

Ha kipróbáltál mindenféle diétát, ha érzelmi evő vagy, ha titokban vagy nem is olyan titokban folyamatosan gyűlölöd a testedet, ha problémás az étkezéshez és az önmagadhoz való viszonyod, ha soha nem tudsz kiélvezni egy evést anélkül, hogy bűntudatod ne lenne utána, akkor tudom, min mész keresztül. Az intuitív evés viszont visszavezethet téged egy testileg-lelkileg egészségesebb ösvényre! Hadd meséljem el, mi is ez valójában!

Belevágjunk-e felnőttként a zenetanulásba?

Aki zenél, az kiélheti benne kreativitását, nagyobb lesz az önbecsülése. Ráadásul a zenélés általában összehozza az embereket. De ha eddig nem tanultunk meg játszani egy hangszeren se, akkor vajon már késő? Érdemes még belefektetni azt a sok-sok órát? Milyen hamar lesz látszatja? Mi lesz, ha ráununk, ha túl sok áldozatot kíván? Milyen módokon tanulhatunk zenét felnőttkorban? 

Minek nevezzelek? Helyes megnevezések fogyatékon innen és túl

Veled is előfordult már, hogy egy fogyatékos emberrel nem tudtál kapcsolatba kerülni, mert nem voltál biztos benne, hogy jó a megnevezés, amit használnál a problémájára? Ha igen, nem vagy egyedül. Sokan azért nem mernek kérdezni minket, mert félnek, hogy sértő szavakat használnak. Nem olyan bonyolult ez, mint amilyennek tűnik, azonban van néhány szempont, amit érdemes észben tartani, így jó esetben elkerülhetők lesznek a szóhasználati tanácstalanságból adódó kínos esetek.

„Tudom, hogy úgyis hazavisz” – csapatmunka a vakvezető kutyámmal

Minden év április negyedik szerdája a vakvezető kutyák világnapja. Kétségkívül elképesztő okosak, kedvesek, fegyelmezettek. Nem szabad őket simogatni, ezt is tudjuk. De milyen az életük, mi van a munkájuk mögött, hogy telnek a hétköznapjaik, és milyen kihívásokkal kell szembenézni, ha az ember egy ilyen kutya gazdija lesz?

A konfliktuskezelés két csodaeszköze: értő figyelem és erőszakmentes kommunikáció

Szövevényes emberi viszonyainkban sokszor az vezet kenyértöréshez, hogy nem figyelünk eléggé a másikra, erőltetjük a véleményünket, vagy mi nem adjuk jól tudtára, ha nem tetszik nekünk valami. Így könnyen félremennek a dolgok a legjobb szándék ellenére is. Viszont néhány jó kommunikációs stratégia elsajátítása minőségi változásokat hozhat kapcsolatainkba. 

Ana levelei – Evészavaros blogok, ahol tanácsot adnak, hogyan éheztesd magad hatékonyan
Tudod-e, kicsoda Ana, Mia, Cat, Deb és Sue? Ártatlan beceneveknek tűnnek, ha meghalljuk ezeket egy kamaszlány szájából, de a legtöbb esetben nem sorozatszereplőkről beszélgetnek ilyenkor, ha egyáltalán beszélgetnek róla hangosan. Legtöbbször ugyanis nem teszik. Az ilyesmit jobb anonim módon megtárgyalni más anonim lányokkal, olyan fórumokon, ahová a szülők nem igazán jutnak el.
Döntsük le a mítoszokat! – 8 tévhit a vak emberekről
Szeretek cikket írni, de nem szeretem, ha minden cikkemből kiderül, hogy látássérült vagyok. Nem véletlenül: nem akarok én lenni a sokadik vak bloggerlány. Egyszerűen csak ember akarok lenni. Megmutatni, hogy pont ugyanazok a problémák foglalkoztatnak, mint bárki mást, aki jól lát. Persze nem azt mondom, hogy ugyanolyan egyszerűen is oldom meg a mindennapjaimat, mint a látó társaink, de a vakokkal kapcsolatos mítoszokat, tévhiteket, felnagyított legendákat nem szeretem, mert nem érzem magaménak őket – és nem vagyok egyedül ezzel.
Gyerekek kínoznak gyerekeket – iskolai bántalmazás régen, ma és az irodalmi kánonban
Sokat hallunk az iskolai bántalmazásról, talán minden évben egyre többet, és úgy gondolom, nem ok nélkül. Örülök ennek a tendenciának, hiszen nagy szó, hogy az áldozatok mernek beszélni. Kár, hogy ilyen sok időnek kellett eltelnie, ennyi tragédiának kellett megtörténnie, mire a társadalom lassacskán elkezdte komolyan venni az érintett gyerekek segélykiáltásait. Pedig számos szépirodalmi művünk is foglalkozott a témával már jóval korábban is – milyen kár, hogy az ott olvasottak nem csak a fantázia szüleményei... 

Már követem az oldalt

X