A 16. kerületi Mátyásföld káprázatos villák, égbetörő platánfák, mesebeli kertek, izgalmas kertvárosi történetek és persze varázslatos magnóliák otthona, melyek (időjárás függvényében) március végi, április eleji virágzásukkor a legszebbek. Benedek Ágnes helytörténészt, idegenvezető kollégámat csábítottam el egy ómátyásföldi sétára, hogy a magnóliavirágzás aktualitása kapcsán meséljen a liliomfák történetén túl a helyi kertek, parkok kialakításáról, jellemzőiről, hiszen sokak véleménye szerint ezek alkotják a főváros egyik legszebb kertvárosi negyedét.

Földrajzi és geológiai érdekességek, vulkanikus emlékek és termetes sziklatömbök, forrásvíz, kápolna, kilátópontok, gyógyító levegő, melegkedvelő tölgyesek és impozáns bükk szálerdők, legendák, közel 100 éves műemlék épület, de még sítörténeti emlékek is – mindez egyetlen, kb. 10 km-es mátrai körtúra útvonalán. Klasszikus mátraházai körtúra, kicsit másképp.

A remélés a farsang végéhez köthető téltemető, tavaszváró, alakoskodó szokás a heves megyei Novaj községben. Lényege, hogy egy ál-lakodalmas menet jellegzetes, maskarába öltözött, fiatal, még meg nem házasodott legényei végigjárják a falu utcáit: csörömpölés, élő zeneszó közepette bemennek a lányos házakhoz bekormozva az ott lakó fiatal lányokat, asszonyokat, s cserébe tojást és szalonnát kapnak, melyet este megsütnek, elfogyasztanak. A koromnak alapvetően tisztító hatást tulajdonítanak: megszabadít a gonosztól, rossztól, átoktól, betegségtől, sőt, akár egy jó vagy jobb esztendő eljövetelét is jósolhatja. Az UNESCO Szellemi Kulturális Nemzeti Jegyzékén szereplő szokás eredetéről és jelenéről Dobó Zsófiát, a Novaji Remélők Egyesületének egyik alapító tagját kérdeztem.

Szombaton tartották a hagyományos parádsasvári borotválós asszonyfarsangot, mely jelen formában hazánk egyetlen ilyen farsangi mulatsága. A több mint 120 éves múltra visszatekintő népszokást a szervezők évről-évre igyekeznek úgy megőrizni, ahogy azt egykor nagyszüleiktől, dédszüleiktől látták, hallották. Idén sem maradhatott el a látványborotválás, a férfiüldözés vagy éppen a titkos helyi recept alapján sütött pampuskakóstolás sem. Az 1900-as évek eleje óta ismert szokás nem csupán egyszerű mulatság, de fontos szimbólumokat rejtő télűző hagyomány.

Több tonnányi jégtömbből faragva áll a karakkói Waweli Székesegyház és a Szent Adalbert-templom miniatűrje a magas-tátrai Tarajkán. A közel 1300 méteres tengerszint feletti magasságon fellelhető sátorkupola alatt rejlő műalkotást a Magas-Tátra legszebb időszakos látnivalójaként is emlegetik.