A remélés a farsang végéhez köthető téltemető, tavaszváró, alakoskodó szokás a heves megyei Novaj községben. Lényege, hogy egy ál-lakodalmas menet jellegzetes, maskarába öltözött, fiatal, még meg nem házasodott legényei végigjárják a falu utcáit: csörömpölés, élő zeneszó közepette bemennek a lányos házakhoz bekormozva az ott lakó fiatal lányokat, asszonyokat, s cserébe tojást és szalonnát kapnak, melyet este megsütnek, elfogyasztanak. A koromnak alapvetően tisztító hatást tulajdonítanak: megszabadít a gonosztól, rossztól, átoktól, betegségtől, sőt, akár egy jó vagy jobb esztendő eljövetelét is jósolhatja. Az UNESCO Szellemi Kulturális Nemzeti Jegyzékén szereplő szokás eredetéről és jelenéről Dobó Zsófiát, a Novaji Remélők Egyesületének egyik alapító tagját kérdeztem.

Szombaton tartották a hagyományos parádsasvári borotválós asszonyfarsangot, mely jelen formában hazánk egyetlen ilyen farsangi mulatsága. A több mint 120 éves múltra visszatekintő népszokást a szervezők évről-évre igyekeznek úgy megőrizni, ahogy azt egykor nagyszüleiktől, dédszüleiktől látták, hallották. Idén sem maradhatott el a látványborotválás, a férfiüldözés vagy éppen a titkos helyi recept alapján sütött pampuskakóstolás sem. Az 1900-as évek eleje óta ismert szokás nem csupán egyszerű mulatság, de fontos szimbólumokat rejtő télűző hagyomány.

Több tonnányi jégtömbből faragva áll a karakkói Waweli Székesegyház és a Szent Adalbert-templom miniatűrje a magas-tátrai Tarajkán. A közel 1300 méteres tengerszint feletti magasságon fellelhető sátorkupola alatt rejlő műalkotást a Magas-Tátra legszebb időszakos látnivalójaként is emlegetik.