Kén: a bőrápolás egyik leghasznosabb alapanyaga

A kén és a bőrápolás kapcsolata

Kozmetikai összetevőként a kén a pattanásos, aknés bőr kezelésében lehet a legnagyobb segítségünkre, leginkább antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatásairól ismert. Redukálja a bőr faggyútermelését, serkenti megújulóképességét, ezáltal megelőzi a pórusok eltömődését is. Tisztító hatása kiemelkedő, felszívja a felesleges zsírt, így az olajos, tág pórusú bőr különösen hálás lesz érte. A rosacea kezelésében is kiemelt szerephez jut: hazánkban a magisztrális készítményekben 3-5 százalékos koncentrációban alkalmazzák. A legújabb kutatási adatok azt mutatják, felgyorsíthatja a sejtcserét is, ezzel számos területen lehet hasznunkra.

Használatának mérlegelésekor tudnunk kell, hogy a kéntartalmú kozmetikumok kifejezetten szárító hatásúak, ezért a száraz bőrtípussal rendelkezők inkább kerüljék. A szakemberek egyetértenek abban, hogy leginkább pakolásként érdemes használni: heti egy alkalommal kenjük fel arcbőrünkre, hagyjuk hatni 15-20 percig, majd öblítsük le.

Az MSM

A metil-szulfonil-metán (MSM) egy szerves kénfajta, ami ugyanúgy megtalálható az emberi testben, mint a növényekben, elfogyasztjuk, amikor káposztát vagy fokhagymát eszünk, de számos kozmetikai szerben is rálelhetünk. Az MSM ugyanis képes helyreállítani a kollagént és a keratint a bőrünkben, ezért a kozmetikai ipar a természet egyik legfontosabb ásványi anyagaként tartja számon. Használata hozzájárul a pattanások, a sebek és a hegek gyógyulásához, emellett elősegíti más tápláló anyagok felszívódását is. Fokozza a hámréteg regenerálódó képességét, csillapítja a gyulladást, és elhalványítja a foltokat is.

Egy 2015-ös klinikai vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a belsőleg történő MSM-kezelés láthatóan késlelteti a bőr öregedését. A kutatók arra a következtetésre jutottak, az MSM szabályozza a bőr egészségéért és az öregedés megelőzéséért felelős kulcsgének expresszióját. A belsőleges MSM-kiegészítés javulást mutatott a szarkalábak és a bőr feszessége, valamint a bőr tónusa és textúrája esetében. A vizsgálat során a résztvevők sokkal nagyobb javulást tapasztaltak a ráncok teljes számában, hosszában, súlyosságában és a mélyvonalak számában is.

A kén mindemellett az emberi szervezet egyik legfontosabb természetes antioxidánsa, továbbá a legújabb kutatások szerint a szilimarin nevű anyag együttes használatával az MSM képes a bőrpír, a viszketés, a hidratáltság és a bőrszín javítására a legkomolyabb rosaceás problémák esetében is – hatása tehát rendkívül szerteágazó.

Jó, ha van otthon egy kénszappan

Áldásos hatásait még sokáig lehetne sorolni, de talán ennyivel is sikerült meggyőzni az olvasót arról, hogy a kénnel bizony érdemes foglalkozni. Legegyszerűbb formája, a kénszappan a mattító, szárító és fertőtlenítő tulajdonságainak köszönhetően a pattanásokon kívül számos más bőrprobléma esetén is segítségünkre lehet. Kezelhetjük vele a korpás fejbőrt, viszketést csillapíthatunk vagy éppen kiütéseket kezelhetünk – kellő odafigyelés mellett.

A kénszappan ugyanis megsértheti vagy akár tönkre is teheti a bőr természetes védőgátját. Ha pedig ez megtörténik, akkor a bőr felesleges faggyút termelhet és megjelenhetnek pattanások és mitesszerek. Tehát pont az ellenkező hatást érhetjük el vele. Az érzékeny, száraz vagy allergiás bőr esetében kerülni kell a kén használatát. Ha ilyen típusú bőrrel rendelkezünk, akkor érdemes hasonló hatással rendelkező, de más összetevőjű készítményeket alkalmaznunk – például nano ezüstös szappant, szódás arcmaszkot vagy szulfidos lemosót.

Ha mégis a kénes kozmetikumok mellett döntünk, akkor érdemes bőrtípustól függően csak heti egyszer használni, és ellensúlyozni a negatív hatásait például sheavajjal, argánolajjal, kakaóvajjal, makadámdió-olajjal vagy A-,B-,C- és E-vitaminokkal.

Az ichtiol és az ichtamol

Ipartechnológiai szempontból a vulkanikus kőzetek és fosszilis palák lepárlásából juthatunk a 10 százalékos kéntartalmú anyaghoz, az ichtiolhoz. A másnéven gyógyászati kátrány egy olyan szerves szénvegyület, ami redukáló, hámképző, fertőtlenítő, érösszehúzó, nyugtató hatással bír, segíti a szeboreás, aknés, érzékeny, gyulladásra hajlamos, rosaceás bőr tüneti kezelését. Összehúzza a pólusokat, nyugtatja a bőrt és segít az apró sebek eltüntetésében. Önállóan nem ajánlott a bőrünkre kenni, mert kiszáríthatja, ezért krémbe vagy szappanba keverve találkozhatunk vele.

Ennél is magasabb, 27 százalékos a Holt-tengeri iszapból nyert ichtamol kéntartalma. Ez egy antimikrobiális anyag, ami segít a bőrön található mikroorganizmusok egyensúlyban tartásában. A gyógyászatban (gyakran cink-oxiddal kombinálva) ekcéma és a pikkelysömör kezelésére alkalmazzák, a 10 vagy 20 százalékos ichthamolt tartalmazó kenőcsök a leggyakoribbak. Néha „fekete kenőcsnek is nevezik, ismertségét Paul Gerson Unna német bőrgyógyász szakorvosnak, a dermatopatológia egyik úttörőjének köszönheti.  A fülgyógyászatban a glicerin és az ichthammol (G&I) keverékét fertőzések helyi kezelésére is használják.

Kísérletezzünk bátran, de óvatosan!

A különböző kéntartalmú alapanyagokhoz mi is hozzájuthatunk, és a megfelelő felkészülés után magunk is elkészíthetjük bőrápolóinkat, amelyeket így teljes mértékben önmagunkra szabhatunk. Az ichtiol, az ichtamol és az MSM is elérhető alapanyag formájában, ráadásul nem is olyan drágán. Érdemes tehát kellő ismereteket szereznünk hatásmechanizmusokról, a velük együtt alkalmazható anyagokról, és kezünkbe venni az otthoni bőrápoló rutinunk irányítását. Így megkímélhetjük magunkat a felesleges adalékanyagoktól, tartósítóktól vagy illatanyagoktól – bőrünk garantáltan hálás lesz érte!