Pünkösd rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség.
Lágyszárú évelő, vagy fásszárú, lombhullató cserje – a legtöbb kerttulajdonosnak ez az információ nem sokat jelent, megelégednek azzal, hogy a hatalmas virágok egyaránt erősen illatoznak pünkösd környékén. Ezért is kapta a virágkeresztségben a pünkösdi nevet, hiszen az időjárástól és a pünkösd napjától függően – mert ez utóbbi, ugye változó ünnep – nagyjából akkor pompázik.
Valójában a virágzása nem tart sokáig, olyan, mint a pünkösdi királyság
– pedig e népi szokás nem a virágról kapta a nevét. A gömb alakú bimbóval szívesen lövöldöznek a kertben a rosszcsont apróságok, puskagolyóként vagy más harci fegyverként bevetve – a nagymamák bosszúságára. A napsütés hatására hamar felfeslik a bimbó, és csodás sziromrózsával örvendeztet. Vannak fajták, amelyek megszámlálhatatlanul sok szirmot bontanak. A szél, az eső hamar letarolja őket, de az évelő fajták virágai vágott virágként is megállják a helyüket.
Borbás Marcsi: Legyünk együtt – utazz velem otthonról, haza!
Egy virtuális utazásra hívlak benneteket térben és időben egyaránt. Tartsatok velem őrségi kertembe!
Napsütötte helyre érdemes ültetni őket, és az elvirágzás után is gondoskodni megfelelő vízellátásukról. Az őszi kerti munkák idején a pünkösdi rózsák tövénél a talajt lazítsuk fel, és pótoljuk a felhasznált tápanyagokat, ezzel biztosítva a következő évi bőséges virágzást. A fás szárú pünkösdi rózsának kell jó néhány év, mire virágzásba fog, türelemmel kell hát lenni – nem az unokánknak ültetjük, mint a diófát, de ha azonnali virágpompát szeretnénk, akkor inkább a lágyszárú fajtákat válasszuk.
Az idei tavasz nem kedvezett felénk a pünkösdi rózsáknak, pedig május vége felé rózsaszín és bordó, teltvirágú változatai pompáznak legtöbbször végig a főút mellett. A szárazság és a kiszámíthatatlan időjárás megtépázta lombjukat, és ahogy virágba borultak, elvesztették erejüket, és egy nap alatt elszomorodtak. A lombjuk kifakult, a kóró szárak alatt színes sziromtengert hordott a szél, a hirtelen jött zivatar után a sziromtenger haragos folyóként hömpölygött tova… az idei virágzás méltatlan pünkösdi királyság volt.
Egyes vidékeken a szirmokat gondos kezek összegyűjtik, a pünkösdöt rövidesen követő úrnapi körmenetek virágszőnyegeinek megalkotásához használják. Ennek egyik legszebb példája évek óta Budapest mellett, Csömörön látható.
Van hazánkban egy növényritkaság, a bánáti bazsarózsa,
mely szintén rokonságot ápol a pünkösdi rózsákkal. Ez a fokozottan védett növény a Mecsekben, a Zengő környékén őshonos, ott bontja szépséges virágát, amelynek eszmei értéke 250.000 Ft. Pécsi gyermekkorom szép emlékei közt ott őrzöm a Mecsek-béli túrákat, amikor kora tavasszal az illatos hunyorban, később a medvehagyma-virágzásban, aztán a bánáti bazsarózsákban gyönyörködtünk a város felett.
A pünkösdi rózsa Kínából érkezett Európába,
a hagyományos kínai gyógyászat előszeretettel használja a mai napig is gyógynövényként a virágát, és ősszel kiásott gyökerét.
Itt, az öreg kontinensen is gyógyerőt tiszteltek benne, az antik korok nagy orvosai női bajok vagy epilepszia estén alkalmas gyógynövényként ajánlották. A népi gyógyászat régebben bélbántalmak esetén javallotta a virágszirmokat, a szárított gyökeret.
A mai, modern fitoterápia már tudja, hogy növény minden része – beleértve a gyönyörűséges színes szirmokat – alkaloidokat és glikozidokat tartalmaz, erős hasmenést és egyéb bajokat okozhatnak. Szóval bármennyire is csábító, el a kezekkel tőle, ha a konyhába igyekszünk.
Akárcsak a pipacsot, a pünkösdi rózsát is a szemnek és az orrnak hagyjuk meg gyönyörűségnek. Egy-két szirmot felhasználhatunk díszítésként, de azt senkinek sem ajánlom, hogy a reggeli pünkösdi turmixát e növény szirmaival pirosítsa!
***
Pünkösd rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség. Éld át idén otthonról az ünnep csodáit, fedezd fel és próbáld ki velünk legszebb hagyományait! Magyarország, a csodák forrása!
Ajánljuk még: