Az egyik legősibb és legegyszerűbb módja a növények tartósításának: a szárítás. Megvan az a hátránya viszont, hogy a szárított növényi részeket leginkább tea készítésére tudjuk felhasználni. A megfelelő időben szedett növényi részeket tiszta abroszon szétterítve vagy lapos dobozokban, esetleg csokorban, fellógatva száríthatjuk meg. Sose tegyük tűző napra, és óvjuk a nedvességtől, portól, rovaroktól. Az elektromos aszalógépet csak végső esetben válasszuk, takarékoskodjunk az energiával! A nap melege plusz hozzáadott érték a szárítmányhoz! Viszont egy sörkollektoros aszalónak – amit házilag is elkészíthetünk – egész évben hasznát vehetjük.
A szárítmányokat jól záródó edényekben, sötét, hűvös helyen tartsuk, és minden esetben címkézzük fel!
A lemorzsolt növényi részeket érdemes felhasználás előtt átszitálni. A durvább részeket teának, az finomabbakat fűszerként alkalmazhatjuk.
Erdőben és réten növénygyűjteményeken lépkedünk – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Egyes növényeknél a fagyasztás is szóba jöhet, de mindig mérlegelni kell, hogy vajon érdemes-e. Ha egész évben hozzájuthatunk – mint a levélzöldségek nagy részéhez – akkor nem érdemes. Kivételt képez, ha valami szerencse folytán nagyobb mennyiséghez sikerült hozzájutnunk. A csalánt, spenótot, a mángoldlevelet leforrázva, lecsöpögtetve csomagoljuk kis dobozokba. A sóskát érdemes egy kevés zsiradékon megpárolni, így tenni kis zacskóba vagy dobozba. Sose feledkezzünk meg a feliratozásról, és arról sem, hogy a fagyasztott élelmiszer nem lesz örökké tartós: fagyasztással csupán lelassítjuk a romlási folyamatokat.
A fagyasztóba tett zöldségeket lehetőség szerint 6 hónapon belül fogyasszuk el! Még így is megeshet, hogy felengedés után nem ugyanazt az íz-élményt fogja nyújtani, mint a friss.
A fermentálás is remek formája a tartósításnak. Érdemes alaposan körüljárni a fermentálás tudományát, mert ízletes és egészséges ételeket készíthetünk ezzel a módszerrel. De előtte puhatoljuk ki családtagjainktól, hogy ők milyen viszonyban vannak az erjesztett alapanyagokkal, ételekkel. Sajnos, sokan a savanyú káposztán túl nem nagyon fogadnak el másféle, erjesztéssel készült ételféleséget. Dacára annak, hogy számos remek tulajdonsággal, szervezetünkre gyakorolt kiváló hatással vannak a fermentált ételek felvértezve, sokan nem tartják kívánatosnak a jellegzetes aromavilágukat.
6+1 fermentált csoda a kimchin túl
Ha azt mondom: fermentált, rögtön a kimchi jut eszébe mindenkinek. Tény, hogy egyre nagyobb népszerűsége van idehaza is a fermentált ételeknek, ám az alaprecepteken túl megannyi izgalmas kombináció vár ránk, például a keleti ízekre specializált boltokban vagy nagyobb áruházakban.
De ha zöld utat kaptunk, és be lehet illeszteni a mindennapokba fermentált zöldségeket, akkor már kora tavasztól nekiláthatunk!
A csíkokra metélt medvehagyma, az apróra tépkedett tyúkhúr lehet az első, amit feermentálunk, aztán folytathatjuk a zsenge zöldségekkel, akár karalábészárral, egyelt répával, retekkel.
A nyári vadnövények közül remek a fermentált kövér porcsin, de valójában a kertünk kínálata és az ízlésünk szabhat csak határt.
Erdőben és réten növénygyűjteményeken lépkedünk – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Tartósíthatunk mézben és cukorban is. A felaprított zöld növényeket cukorral vagy mézzel rétegezve rakosgassuk üvegekbe, a rétegeket cukor- vagy mézsorral fejezzük be. A gondosan lezárt üvegeket sötét, hűvös helyen tároljuk. Így készülhet például a kakukkfűszirup, lándzsás útifű szirup.
Az alkoholban eltett növényi részek gyógyászati célra és likőr-alapanyagként jöhetnek számításba.
A kakukkfüves-rozmaringos bedörzsölőszerhez apróra vágott, tavaszi hajtásokat tegyünk kisebb üvegekbe, öntsük fel alkohollal, és legalább 6 héten át érleljük! Zsibbadás, idegrendszeri panaszok esetén nagyon eredményesen alkalmazhatjuk. A hasonlóképpen készíthetjük el a tinktúrákat, főként felaprított gyökerekből, de ehhez már nagyobb gyakorlat szükséges. Alkohollal való tartósítás a likőr, a gyógybor készítése is, ami szintén széleskörű ismereteket kíván.
Kerekrepkény – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Növények, amelyeket most, tavasz idején érdemes tartósítani:
- Medvehagyma: levelet pesztónak, vagy lefagyasztva, bimbóját fermentálva savanyúságnak.
- Tyúkhúr: gyógyteának, szárítani.
- Pitypang: virágából szörp, szirup.
- Kerekrepkény üde hajtásai: fűszersóként.
- Csalánlevél: szárítva teának, friss hajtásait pesztóként, vagy forrázás után fagyasztani.
- Útifüvek, kakukkfű, ibolyavirág: mézben vagy cukorban, szirupnak.
Ez csak néhány ötlet ahhoz, hogy a természet tavaszi kincseiből valamennyit eltegyünk későbbre is. Amennyit tudunk, annyit viszont fogyasszunk belőlük frissen, akkor a legízletesebbek, akkor tartalmazzák a legtöbb hasznos hatóanyagot, vitamint. És ahogy kihajt, kivirágzik a rét és a kert, úgy folytathatjuk a növények begyűjtését, tartósítását.
