Már megint élelmiszert kellett kidobnod? – a hűtőben tárolás tudománya segíteni fog

Vegyünk egy átlagos hűtőszekrényt, a modernebb szériákból. Ezeket a tervezők egy adott struktúra szerint alakították ki, amely elgondolásokat színes, gazdagon illusztrált matricákkal szokták jelölni. Alul vannak a kihúzható gyümölcs- és zöldségtároló fiókok, a romlandóbb élelmiszerek pedig az alsó polc hátulján kapnak helyet, mert ott a legalacsonyabb a hőmérséklet, így feltételezhető, hogy ott tárolhatóak a leghosszabb ideig.

Igen ám, de hiába a pontos tervezés, ha az emberi természet máshogy működik. Kinyitjuk a hűtőt, és jellemzően oda pakolunk, ahol hely van, és az kerül előre, amit gyakrabban veszünk ki, a leghátrább pedig a ritkán szükséges élelmiszer tolódik. Márpedig a hátsó sor nincs a látóterünkben, gyakran el is felejtkezünk az itt tárolt ételek létezéséről, ebből következően általában megromlanak, mire eszünkbe jut, hogy megvettük őket. 

Az emberi elme kapacitása korlátozott, ezt el kell fogadnunk. Ráadásul az egyik korlát a „látótávolságon kívül, az elmén kívül” áll, vagyis ha nem látunk valamit, akkor azt hajlamosak vagyunk elfelejteni,

ez pedig egyenes út az élelmiszer-pazarláshoz. 

Ahhoz tehát, hogy ne költsünk feleslegesen és ne termeljünk értelmetlen hulladékokat, a figyelmünk irányítását úgy kell átrendeznünk, hogy az ételeink tárolását rendezzük át: tegyük láthatóvá a leginkább romlandó élelmiszereket. Jelentéktelen apróságnak tűnhet, de a viselkedéstudomány szakemberei szerint sokszor a legkisebb változások vezethetnek a legnagyobb hatásokhoz.

Tudatos rakodás

Jiaying Zhaonak, a British Columbia University viselkedéskutatójának a hűtőszekrények más dimenzióból történő megközelítése az egyik szakterülete. Zhao szerint ideje feje tetejére fordítanunk a szokásos hűtőszekrény-szervezési rendszerünket, és teljesen más perspektívákban gondolkodnunk. Egy átgondolt, jó szokássá vált hűtőszekrényhasználattal sokat tehetünk az élelmiszerpazarlás megelőzéséért, egyben karbonlábnyomunk csökkentéséért is.

Zhao szerint érdemes alkalmaznunk a „first in, first out” stratégiát, amit a vállalatok és a raktárak is használnak készleteik hatékonyabb kezelésére: a legrégebbi termékeket a hűtőszekrény elején és közepén tartják, ahelyett, hogy fokozatosan a polc hátulján lévő elfelejtett sarkokba tolnák őket. Tehát

a bevásárlószatyorból kipakolva a legújabb élelmiszereket tegyük leghátra,

és a mindennapi használat során ezek lassan haladjanak előre. Így mindig a legrégebbi ételek lehetnek elől, és sokkal nagyobb eséllyel ehetjük meg őket.

További, néhány megfontolandó ötlet Zhao javaslatai közül:

• Tedd a romlandó holmikat az ajtókba, így minden nyitás alkalmával a szemed előtt lesznek. Ezzel a módszerrel mindig tudni fogod, mit kell legelőször felhasználnod, és rengeteg élelmiszerhulladékot takaríthatsz meg!
• A legtartósabb élelmiszereket rejtsd a fiókokba! A ketchup, a mustár, a majonéz sokáig megőrzi a szavatosságát, ezért bátran tehetjük a hűtő egy eldugottabb szegletébe, miközben helyükre a romlandóbb élelmiszerek kerülhetnek.
• Próbáld a zöldségeket lezárt dobozokban tárolni, amelyekben frissek maradhatnak. Egy megfelelően kiválasztott tárolóedényben megóvod őket az érlelő etiléngázoktól, így tovább megőrzik kívánatos állagukat.

Ha már az etiléngázokról esett szó…

Tudvalevő, hogy különböző gyümölcsök és zöldségek együtt tárolásakor az egyik élelmiszert a másik által kibocsátott gázok és anyagok szennyezhetik, befolyásolhatják. Ráadásul a különböző termékek optimális tárolási hőmérséklete és relatív páratartalma nagyon eltérő, így közel sem olyan egyszerű ez a hűtőben tárolás kérdésköre, mint azt elsőre gondolnánk. 

Ha együtt, egy rekeszben vagy polcon tároljuk a különböző gyümölcsöket és zöldségeket, akkor figyelembe kell vennünk, hogy a tárolt termékeknek etilénérzékenysége is van. A termések érése során ugyanis etiléngáz szabadul fel, de mindegyik más tempóban érik, ezért a belőlük felszabaduló etilén mennyisége is változó. Az etiléngáz fő hatása azonban az, hogy serkenti a gyümölcs érését, és vannak olyan gyümölcsök és zöldségek, amelyek etiléntermelése kifejezetten sok, míg mások pont érzékenyek rá. Ebből logikusan következik, hogy ezek együtt tartása nem a legszerencsésebb megoldás, mert az utóbbiak hamarabb meg fognak romlani. Bővebben itt olvashattok a témáról.

Például a saláta, a sárgarépa és a brokkoli gyorsan romlik, ha körtével, almával, banánnal, avokádóval, őszibarackkal, szilvával és más, etilént kibocsátó termékkel együtt tárolják. A szakemberek szerint nem jó ötlet együtt tárolni az almát és a körtét a zellerrel, a káposztával, a sárgarépával, a burgonyával vagy a hagymával. Nem érdemes egy helyre raknunk a zellert és a sárgarépát a hagymával. Továbbá a

hagymát, fokhagymát, citrusféléket vagy a burgonyát semmilyen más termékkel ne tároljuk együtt.

Az alma és a körte például kellemetlen színt és ízt kap, ha burgonyával tárolják, míg az alma, a citrusfélék, a hagyma, a fokhagyma és egyes trópusi gyümölcsök illatát más termékek könnyen felszívják – ezzel nagymértékben romlik a saját minőségük.

De nézzük meg, melyek tartoznak a kibocsátó, és melyek az érzékeny kategóriákba – méghozzá a hidegre való érzékenység szerint!

Hidegre nem érzékeny termések közül:

• Kifejezetten etiléntermelő az alma, a sárgabarack, az érett kiwi, a nektarin, az őszibarack, a körte és a szilva.
• Érzékeny az etilénre az articsóka, a spárga, a kelbimbó, a brokkoli, a fejeskáposzta, a karfiol, a zeller, a cikória, a leveles zöldek, a póréhagyma, a saláta és a petrezselyem.

A hidegre közepesen érzékeny termések közül:

• Kifejezetten etiléntermelő az avokádó, a sárgadinnye, a maracuya és a paradicsom.
• Érzékeny az etilénre a paprika, az uborka és a cukkini.

A hidegre érzékeny termések közül:

• Kifejezetten etiléntermelő a banán, a mangó és a papaya.
• Érzékeny az etilénre a jackfruit és a krumpli is.

A Nébih szerint

A mindennapok során kiemelt figyelmet kell fordítanunk a gyorsan romló nyers húsok és tejtermékek előtérbe helyezésére, mert sok esetben csak néhány napig tarthatóak el a hűtőszekrényben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei szerint akkor hatásos a hűtés, ha a húsokat 5 Celsius-fok alatt tároljuk, az összes többi élelmiszertől elkülönítve, nem érintkezve más élelmiszerekkel. Figyeljünk arra, hogy a húslé ne csepeghessen le, ne szennyezhesse a hűtőszekrény belsejét sem. A darált húst pedig legalább egy napon belül fel kell dolgoznunk. 

Tejtermékek esetében 0-5 Celsius-fokos hőmérséklet az ideális, és a gyártó által előírt tárolási és fogyasztási javaslatokat mindig célszerű betartanunk. Az egyes termékek felbontás után különböző ideig tarthatók el, ezért ez esetben is a gyártó javaslatai az irányadóak. Az ultramagas hőmérsékleten kezelt, UHT tejek felbontás nélkül kilencven napig tárolhatóak szobahőmérsékleten, de felbontás után maximum 2-3 napig tárolhatóak a hűtőben. A pasztőrözött és magas hőmérsékleten kezelt tejtermékeket mindig hűtőben kell tárolni – szigorúan a csomagoláson feltüntetett időpontig. 

Láthatjuk tehát, hogy egy olyan egyszerű szokásról is, mint a hűtőszekrény használata, van mit tanulnunk – és érdemes is időt szánnunk rá! Így sokkal egészségesebb és nem utolsósorban takarékos, fenntarthatóbb táplálkozásunk lehet!