Ha öko és bio, akkor minden szuper? Nem!

Megosztó

Ha öko és bio, akkor minden szuper? Nem!

Hiába akarunk jó dolgokat vásárolni, első látásra még a témában jártasabbak is bele tudnak sétálni egy-egy alaposan megtervezett csapdába – hát még azok, akik nincsenek felkészülve a gyártók aljas, ám annál eredményesebb húzásaira. A trükkök tárháza szinte végtelen, de mi most elhoztunk egy tucatnyi leleplezést, hogy legközelebb könnyűszerrel kikerülhesse a boltok polcain sorakozó illúziókat. Mert bizony nem minden bio, ami fénylik!

Probléma: még mindig tarol az impulzusvásárlás

A marketingszakemberek jóban vannak a pszichológia tudományával, ezért pontosan tudják, hogyan viselkedünk, és miként lehet bennünket befolyásolni. Ismereteiket előszeretettel fel is használják e célból, mindezt úgy, hogy aligha veszünk észre belőle valamit. Az áruk nem szokványos elhelyezése – például alakzatba pakolása –, az akciós termékek, a kasszánál kínált apróságok, az illatok és a háttérben játszott zene mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy többet költünk, mint terveztük.

Megoldás:

Tudom, könnyű mondani, de  amennyire csak lehet, igyekezzünk felkészülten, listával nekiindulni a vásárlásnak, és próbáljuk csak azt megvenni, amire valóban szükségünk van!

Probléma: túl sok jel, túl kevés jelentés

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy attól, hogy a csomagoláson egy minősítő védjegy található, az már hiteles, megbízható termék. És ebben tévedünk a legnagyobbat. Ma már számtalan logó díszíti a csomagolásokat, amely sokszor csak a cég saját maga által kreált emblémája, vagy egy kereskedelmi társulás minősítési rendszere, amelyet egy független szervezet sem felügyel. A zöld tisztítószerek nagy része például a növényi összetevőket és az újrahasznosított csomagolást emelik ki címkéjükön, de találunk köztük „lebomló illatanyagra” vagy „100% komposztálhatóságra” hivatkozó termékeket is. Ezek könnyen elhitethetik, hogy ökotermékkel van dolgunk, de jobban elolvasva az összetevőket rájöhetünk, hogy ez még csak közel sincs a valósághoz.

Megoldás:

Érdemes megismernünk a hiteles védjegyeket, amelyet valós képet festenek a vásárolni kívánt termékek összetételéről, egészségünkre és környezetünkre gyakorolt hatásairól. Ezen az oldalon bátran tájékozódhatunk, ha szeretnénk megtudni, mit is rejt valójában a csomagolás.

Probléma: hamis színek, formák, feliratok

Tökéletes gyümölcsök, nem létező színben pompázó ételek. Harmatfriss salátalevél, flakonról lekívánkozó citrom, „vegán”, „természetes illatanyag” és „organikus összetevők” szlogenek. Ígéretek, amerre csak látunk. De ügyeljünk a részletekre! Bármennyire kívánatos is az eper a joghurt oldalán, az eper ízű joghurt nem biztos, hogy valaha látta névadóját. Az illatanyag már önmagában mentes bármely természetességtől, és attól, hogy egy mosószer vegán, még közel sem biztos, hogy környezetkímélő. Az állatokon nem tesztelve felirat nem azt jelenti, hogy egészséges, és az a mogyorókrém, aminek leírásában a mogyoró csak a lista végén kullog, az vajmi keveset tud adni ebből a fantasztikus termésből.

Megoldás:

Ne a grafika, a képek és a kiemelt szavak vezessenek bennünket, ha dönteni kell! Olvassuk el az összetevőket, és ne felejtsük el az egyik legfontosabb szabályt: az összetevők listáján mindig olyan sorrendben következnek az alapanyagok, amennyi található belőlük a termékben: elől a legtöbb, a végén a legkevesebb. Ne vegyük meg azt a csokoládét, ami cukorral kezdődik, és csak a harmadik, negyedik helyen van benne a kakaó vagy a csokoládé! Lehet, hogy jól néz ki, de semmiképpen sem egészséges!

Probléma: a csomagolást összekeverjük a tartalommal!

Divatját éli a hulladékmentesség. A gazdasági szereplők is hamar felültek erre a lóra, és ha tartalmát tekintve nem is sikerült megváltoztatni a kínált árut, a csomagolásán ejtettek egy csavart. Hány meg hány olyan terméket látunk a boltok polcain, amelyeken hangsúlyozzák, hogy 100 százalékban újrahasznosított csomagolásban, hogy környezetbarát alapanyagok felhasználásával készült csomagolás. Igen, a csomagolás – de nem a tartalom! Szép és jó, hogy egyfelől könnyítettünk a környezeti terheken, de ha a beltartalom ugyanolyan silány, akkor a fogyasztás szempontjából vajmi kevésbé léptünk előre.

Megoldás:

Ne csapjon be bennünket a jól kinéző csomagolás!

Olvassuk csak el, hogy mi van egy-egy termékben, és tartalom alapján döntsünk!

Probléma: az a bizonyos light…

Élelmiszer vásárlása közben legtöbbeknél az érzékek döntenek. A reklámok, hirdetések, ígéretek úton útfélen ostromolnak bennünket, majd a boltba érve megkapjuk a kegyelemdöfést. Élelmi rostokkal, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, light, csökkentett cukortartalom, és társaik. Ilyenkor kell megfordítani a csomagot, és tanulmányozni a tápanyagtáblázatot. El sem hinnék, milyen gyakran meglepődünk majd, hogy a szuper egészségesnek gondolt élelmiszer valójában sok cukrot, zsírt vagy éppen sok sót tartalmaz. A „light” csalogatása a legtöbbször csak egy bizonyos tápanyagra vonatkozik, ezen belül is a termék zsírtartalmára, de már nem érintette például a cukortartalmat. Ha egy ilyen termék esetében megnézzük a valós adatokat, akkor azt látjuk, hogy a cukortartalom a termék körülbelül egyharmadát képviseli – gondoljunk csak a gyerekeknek kínált tejtermékekre vagy a reggeliző pelyhekre.  A vitaminok, ásványi anyagok, rost, vas, kalcium jótékony hatása eltörpül a mérhetetlen mennyiségű cukor mellett. A helyzet még a „30 százalékkal kevesebb cukorral”, vagy az „élelmi rost hozzáadásával” hirdetett áruk esetén is hasonló: az egészségesnek gondolt termék nem feltétlenül nyújtja azt, amire szervezetünknek szüksége van – annyira legalábbis biztosan nem, mint adalékanyag-mentes, természetes alapanyagokkal pótolt társai.

Megoldás: 

Próbáljunk minél kevésbé feldolgozott árukat vásárolni, inkább alapanyagokból tárazzunk be, és ha tudunk rá időt, energiát keríteni, készítsük el mi magunk azt, amire szükségünk van. Ha híján vagyunk az ehhez szükséges erőforrásoknak, marad a régi nóta: olvassuk el, mit veszünk, mit eszünk!

 

Probléma: ha vágyat vásárolsz, nem terméket

Hiába olyan a sült pizza képe a mireliten, hogy már szinte érezzük az illatát is, ha kibontva egy vékony tésztán hat leheletvékony szelet szalámival akarnak jóllakatni bennünket. Vágyunk valamire, de nem azt kapjuk – talán ilyenkor ismerjük fel, hogy nem érdemes kompromisszumot kötni abban, mit is együnk.

Jót tesz a testnek, de milyen áron?

Az elmúlt években egészségügyi tanácsok jönnek, mennek; táplálkozási trendek születnek majd csengnek le, és hol ez, hol az számít követendőnek. Az egyik legizgalmasabb területe a táplálkozástudományi vitáknak a halfogyasztás. A legtöbb szakember kifejezetten ajánlja a tengeri hal fogyasztását, mások azonban komolyan kételkednek a mai óceánok tisztaságában. Korábban már mi is foglalkoztunk ezzel az ezernyi kérdőjelet tartogató témával és továbbra is ajánljuk mindenkinek, hogy nézze meg A fenntartható halászat valódi arca című dokumentumfilmet. A filmben nemcsak globális kérdéseket feszegetnek, hanem bizony arra is rávilágítanak, hogy a halkonzervek oldalán feszítő etikus logók, MSC bélyegek egyáltalán nem jelentenek garanciát arra, hogy unokáink életében is lesz élet a kontinenst körülvevő tengerekben. Mert bizony már itt tartunk, és lehet, hogy hamarabb bekövetkezik, mint gondolnánk. Érdemes többet megtudnunk a halászatról, a tengereken folyó küzdelmekről, és átgondolnunk, hogy mi az egészséges egyensúly halfogyasztás és az élet reménye között.

Egy 2020-as francia vizsgálat szerint a szupermarketek halosztályán árult halak 81 százaléka nem fenntartható halászatból származik, védjegyek ide vagy oda. Az UFC-Que Choisir szerint a halászok a különösen környezetpusztító vonóhálót használják a legnagyobb arányban (74 százalék): ez számos olyan fajt is foglyul ejt, amelyre egyébként nem halásznak (a cetfélék halálozásának is ez az egyik fő oka). Nagytestvére, a fenékvonóháló még ennél is nagyobb rombolásra képes: használatával a tengerfenék, a tengeri növény- és állatvilág is jelentősen sérül – visszafordíthatatlan károsodást okoz vizeinkben.

Megoldás:

MSC védjegy ide vagy oda, gondoljuk át a halfogyasztás környezeti hatásait, és nézzük meg a fenntartható halászat valódi arcait, amiből azt is megtudhatjuk, hogy mennyit is ér a delfines logó konzervesdobozok falán.

Ajánljuk még: