Évente 820.000 gyermek életét lehetne vele megmenteni – Gondolatok az anyatejes táplálás világnapján

Az anyatej csodája

Az anyatej előállítása biztosan beletartozik az emberi test legcsodálatosabb képességei közé. Sokan vannak, akik boldogok, ha szoptathatnak, másoknak erre korlátozottabbak a lehetőségeik, és olyanok is vannak bőségesen, akiknek bár lenne rá módja, mégsem élnek vele.

A WHO által 2018-ban közzétett adat szerint, ha a szoptatást többen és hosszabb ideig alkalmaznák a táplálásban, akkor évente 820.000 gyermek életét lehetne megmenteni. Ennyien lennének, akik elkerülhetnék általa az alultápláltságot.

Az anyatej mind a baba, mind az anya számára számos jótékony hatással bír.

Minden olyan tápanyag megtalálható benne, amire a csecsemőnek szüksége lehet, így hatékonyan segíti őt abban, hogy könnyedén növekedjen, fejlődjön. Tudományos kutatások sora bizonyítja, hogy az anyatej segít abban, hogy a csecsemő egészséges legyen: csökkenti az allergiák kialakulásának a kockázatát és hatékonyan véd a fertőzésekkel szemben is.

Ha az anyai oldalt nézzük, rendkívül praktikus is. Biztonságos, mindig kéznél van, éppen a megfelelő hőmérsékletű, ráadásul összetétele képes aszerint változni, amire éppen szüksége van a babának. A szülés utáni időszakban – amikor az úgynevezett colosztrum választódik ki – például jóval több fehérjét és ásványi anyagot, ám kevesebb szénhidrátot és zsírt tartalmaz, mint később. De nemcsak az összetétele változik, hanem az íze is, attól függően, hogy az anya milyen ételeket fogyaszt. Így közvetve már az élet első hónapjaiban, még a hozzátáplálás előtt elkezdenek ismerkedni azokkal az ízekkel, amik a családban népszerűek.

Anyatejes felnőttek

Talán nem is gondolnánk, de a pozitív hatások akár egy életen át elkísérhetik azt, akit anyatejjel tápláltak. Egy vizsgálat eredményei szerint azok, akiket csecsemőkorukban édesanyjuk szoptatott, felnőttként nyitottabbak, optimistábbak és kevésbé szorongók. Más leírások a testi egészséget emlegetik: kisebb kockázat a sclerosis multiplexre, emlőrákra és szívbetegségekre, megint máshol a cukorbetegség és az elhízás nagyobb esélyű elkerüléséről írnak.

Természetesen nem elhanyagolható szempont az sem, hogy azok az anyák, akik képesek hosszabb ideig szoptatni, vélhetően olyan körülmények között élnek, ami szintén hozzájárul a kiegyensúlyozottabb fejlődéshez. Így tehát nem feltétlenül jelenthető ki egyértelműen, hogy ezek az előnyök csak és kizárólag a szoptatásnak köszönhetőek!

Szoptatás egy ideális világban – és a valóságban

A WHO és az Unicef a következő szempontokat javasolja betartani, ha gyermekünk szoptatásáról gondolkodunk:

• az anyatejes táplálás kezdődjön meg a szülés után azonnal, egy órán belül
• a csecsemő életének első hat hónapjában csak és kizárólag ilyen módon történjen a táplálása
• a hatodik hónaptól kezdődjön meg a hozzátáplálás, de folytatódjon a szoptatás még legalább a gyermek kétéves koráig.

A realitás azonban sokszor eltér ettől.

A szoptatás társadalmilag stigmatizált, ráadásul kettős mércének kitett: elméletben elvárás, hogy az anya ilyen módon táplálja gyermekét, a gyakorlatban azonban

sokan megbotránkoznak, ha ez nyilvánosság előtt zajlik, akár a lehető legdiszkrétebben.

Ha az anyatej (és annak is nem a lefejt változata) az egyetlen táplálék, amit a kicsi fogyaszt, az különös terhet jelent az anyákra nézve, hiszen ők az egyetlenek, akik ilyen értelemben el tudják látni a csecsemőt. Elsőgyerekes anyukaként magát a szoptatást is meg kell tanulni. Össze kell hangolódni a gyermekkel, ami akkor is kihívásokkal teli lehet, ha egyébként készséges a baba. Ellenben ez a folyamat örömet is adhat: a baba és az anyuka között megerősödik a szeretetkapcsolat, erősödik a kötődés.

Ugyanakkor a testet és az elmét is kikezdheti, ha hónapokon át életünk meghatározója az, mikor, mennyit és hogyan tudjuk etetni a gyermeket. Egyszerűbb megoldás (lehet) a cumi, amibe x grammnyi ételt megkap a gyermek, bármelyik fél fájdalma nélkül.

Nemcsak a szoptató anya lehet jó anya!

Van az a szint, ahol az anyától már túl sokat igényel az anyatejes táplálás, s ilyenkor a gyermeknek is jobb, ha anyatej nélkül, de egy kiegyensúlyozott mama mellett élhet.

Vannak olyanok is, akik akarják, de nem tudják szoptatni gyermekeiket. Ennek számtalan oka lehet, akár biológiai szinten is. Előfordulhat például, hogy a mellben nincs megfelelő mennyiségű mirigyszövet, de befolyásoló tényező lehet bármilyen hormonális probléma (pl. PCOS), vagy akár a szülés után rövid időn belül alkalmazni kezdett hormonális fogamzásgátlók is.

A biológiai okok mellett számos pszichés tényező, mint például az anyák stressz-szintje is szerepet játszik az anyatej-kiválasztásban.

Sőt, a szoptatás meghiúsulhat a baba egyes tulajdonságaiból kifolyólag is. Ilyen lehet például a szájpadhasadék, de vannak olyan csecsemők is, akik például letapadt nyelvvel születnek, ők lehet, hogy egyáltalán nem, vagy csak az anyának nagy fájdalmat okozva képesek a szopásra. A csecsemők azonban szerencsére más módon is anyatejhez juthatnak. Ha az anyának van teje, ő maga fejhet neki, ha nincs, bizonyos körülmények között jogosult lehet az igénylésre.

Bárhogy is alakul, a szoptatás vagy az anyatejes táplálék hiánya még nem jelenti egyértelműen, hogy a csecsemő behozhatatlan hátrányokat szenved, sem pedig azt, hogy nem lesz elég erős a kötődés anya és gyermeke között. Szerencsére ma már egy külön szakma foglalkozik a szoptatással, kérdés vagy bizonytalanság esetén érdemes lehet laktációs szaktanácsadó segítségét igénybevenni!