Urban Verbunk: Ne hazudj a bolygónak!

Erőteljes, ösztönösen őszinte és látványos – az Urban Verbunktól megszokhattuk már, hogy ezek a fiúk nem érik be kevéssel: nemcsak szórakoztatnak, elkápráztatnak, de felrázzák, állásfoglalásra is késztetik a nézőt. Aki arra kíváncsi, mi mindenre képes a néptánc a 21. században, annak nem lesz kétsége őseink kultúrájának máig ható varázslatos erejéről, miután látta már színpadon az Urban Verbunk virtuóz négyesét. 

Néptáncosok, balettművészek, akrobaták és produkcióik által figyelmet követelő aktivisták – a magyar-arab gyökerekkel rendelkező, Harangozó Gyula-, Junior Prima- és Bezerédj Zoltán-díjas  Moussa Ahmed táncművész által vezetett Urban Verbunk ismét feladja nekünk a leckét. A „Ne hazudj a bolygónak!” (Don’t lie to the Planet!) című, legújabb színpadi show-jában a jelenleg legégetőbb kérdésben kéri állásfoglalásunkat: a kék bolygóért mi vagyunk a felelősek, és ezt a felelősséget tettekben kell megmutatnunk. A látványos produkció zenei rendezője Szitha Miklós, zenei producere Pierpaolo Guerrini, a hangszerelésTóth Ádám érdeme. A vizuált az ODPictures, a fény- és vizuáltechnikát pedig a Next Stage Team tervezte. Közreműködik továbbá Elina Nechayeva, Petar Markoski és Zdroba Patrik.

Nincs fontosabb téma ma a környezetvédelemnél és az ökológiai fenntarthatóságnál, és nem véletlen, hogy ez a tabudöntögető formáció éppen ezt dolgozza fel az általuk képviselt progresszív stílusban: a világon egyedülálló, tánctechnikai bravúrokkal bővelkedő néptáncstílust elegyítik egy lenyűgözően mozgalmas és látványos színpadképpel. Mindez kiegészül egy újragondolt zenei koncepcióval, melyben a komolyzene nagyjainak legismertebb zeneművei hallhatók egyedi hangszerelésben, szimfonikus zenekari alapokon, crossover hangzásban – szerves egységet alkotva a világ legnagyobb popelőadóinak slágereivel.

A „Ne hazudj a bolygónak!” (Don’t lie to the Planet!) című Urban Verbunk show tehát egyszerre pörgő táncszínház, magával ragadó mozi, akrobatikus „újcirkusz” – crossover zenei élménnyel fűszerezve.

A tánc és a zene mellett az előadást kísérő, grandiózus vizuális elemek, a vízzel feltöltött tánctér és a pirotechnikai látványosságok magával ragadó, egyedi élményt nyújtanak a közönségnek. A „fűszer”, amit az Urban Verbunk használ a téma feldolgozásához, csípős, hiszen maga a téma is égetően aktuális:

Az ember okozta extrém környezeti változások miatt a Föld utolsó órájában járunk, most kell tenni azért, hogy az unokáinknak is legyen még hol felnőniük.

A bravúros produkcióban a világunkat alkotó négy őselem – tűz, víz, föld és levegő – mellett mintegy „konferanszéként” feltűnik az „ötödik elem”: a mesterséges intelligencia. Úgy tűnik hogy a néptánc újraértelmezésében az Urban Verbunk megtalálta az időkaput, mely mostantól kezdve örökre nyitva áll múlt és jövő között, és amelyen mi magunk is szabadon közlekedhetünk a bolygó ökológiai egyensúlya iránti felelősségünk tudatában. Ahogy a népi kultúra ösztönösen értette és élte a természettel való szimbiózis szabályait, és nem rótt elviselhetetlen terheket a környezetre, úgy ma, a 21. század kényelmében számunkra sem lehet kérdés, hogy saját életünk hétköznapi gyakorlatában a fenntarthatóság az egyik legfontosabb irányelv. 

Nem véletlen, hogy a mesterséges intelligencia jelenléte kíséri végig a produkciót, mintegy bemutatva, felkonferálva a nézőknek a különböző műsorelemeket. A jövőkép, melyet mai technológiai környezetünk előrevetít, riasztó lehet. Az ember okozta környezeti károk (erdőtüzek, vízhiány) hatásait már jól ismerjük, de legalább ennyire fájó, hogy miközben civilizációnk egyre fejlettebb technológiai eszközöket birtokol, azonközben nem képes felülkerekedni olyan társadalmi problémákon, amelyeket folyamatosan újratermel (éhínség, diszkrimináció). 

Egyetemes problémákkal kapcsolatosan nem lehetünk semlegesek – erre figyelmeztet az Urban Verbunk előadása, mely nem csak a figyelmünket, de a lelkiismeretünket is éberen tartja – nem csak az előadás idejére... 

A cikk megjelenését az Urban Verbunk támogatta.