Ünnepi filmajánló: 6 kultikus magyar alkotás a forradalomról

Megáll az idő (1982)

Igazi generációs kultuszfilm: egy olyan nemzedék krónikája, amelynek egyszerre kellett megbirkóznia a felnőtté válással, és azzal a kusza, veszélyes és sokszor gyászos világgal, ami az ’56-os események után következett. A Megáll az idő a forradalom képeivel indul, az akkori tragédiából fakad minden, ami később történik. De a szerelem és a szabadságvágy mindent felülír, a kettős lázadás a rendszer és a felnőttek ellen rendre tragikomikus jeleneteket eredményez. Gothár Péter alkotását végig körbelengi az édesbús, házibulis retroérzés, annak minden nevetségességével együtt – elég csak a kábítószeres Coca-Cola mítoszára gondolni.

Szamárköhögés (1986)

Az ’56-os forradalom gyerekszemmel. Gárdos Péter filmjének kis főhőse ezzel a megmosolyogtató bölcsességgel indít: „Ha felkelés van, akkor nincs iskola.” (Bár az ilyen gyermeki kijelentések mögött gyakran rejtőznek súlyos tragédiák, elég csak a Sorstalanság első mondatára gondolni: „Ma nem mentem iskolába”.)

A Szamárköhögés egyetlen család sorsán keresztül mutatja be az országban zajló eseményeket, amik az élet legapróbb területein is észlelhető változásokat hoznak – kell-e az átlőtt kenyérnél erősebb szimbólum? A világ a feje tetejére áll, a gyerekek néha felnőttesen, a felnőttek néha gyerekesen viselkednek; és ne feledjük, ez az a film, amiben a magyar filmtörténelem egyik legemlékezetesebb anyós-vej zsörtölődését mutatja be két színészóriás, Törőcsik Mari és Garas Dezső.

Eldorádó (1988)

Bereményi Géza rendezése sem egy klasszikus 1956-os film, hanem egy olyan, történelmen átívelő alkotás, ami fontos viszonyítási pontként használja az akkori eseményeket. Itt a forradalom csak körülményként, a főhős, a sikeres kapitalista előtti leküzdendő akadályok egyikeként jelenik meg, de egy dolgot mégis ki kell emelnünk: az Eldorádó az egyik első játékfilm, amiben értékes archív felvételek vannak az ’56-os utcai harcokról, és ezeket a képsorokat a szocialista cenzúra (még a rendszerváltás előtt járunk!) is a helyükön hagyta.

A temetetlen halott (2004)

Portré ’56 kommunista mártírjáról. Persze azt, hogy Nagy Imre mártír, netán hős volt-e, sokan vitatják (ellentétben kommunistaságával, ami nem kérdés). Mészáros Márta rendező azonban nem állít semmi ilyesmit a filmjével, „csak” a lehető legnagyobb történelmi hitelességgel mutatja be a halálra ítélt miniszterelnök sorsát, és megpróbálja rekonstruálni, mit érezhetett a forradalom leverése utáni szűk két évben. A lengyel Jan Nowicki főszereplésével készült film voltaképpen egy csendes, visszafogott, gondolkodásra késztető gesztus – amit akár úgy is értelmezhetünk, mint a Nagy Imre-újratemetés utáni legutolsó eltemetést, a végtisztesség megadását egy ellentmondásos, de mindenképp nagy hatású történelmi személyiségnek.

Szabadság, szerelem (2006)

A nagyszabású történelmi mozi, amit ’56 már nagyon megérdemelt. A magyar filmben ritkán látható, tökéletesen kivitelezett csatajelenetekkel a gimnáziumi történelemórák remek kiegészítője, vizuális segédanyaga lehet, de ennél jóval több is. Szép, igazán szabad és igazán szerelmes mozi, nagy, epikus, mégis részletgazdag mű. Egy ilyen nagyívű, hollywoodi léptékű filmet nehéz jól befejezni, hiszen a happy end az ismert okokból kizárt, de az is idegennek és durvának hatott volna, ha az utolsó percekben csak vérfürdőt látunk. Goda Krisztina rendező és alkotótársai ezért még a jó ízlés határán belül elvágták a filmet, és egy Márai-idézettel zárták le. Méltó befejezés, mint ahogy a Szabadság, szerelem is méltó megemlékezés, tisztelet-teli főhajtás ’56 hősei, mártírjai előtt.

A vizsga (2011)

Kevésbé ismert tény, és még kevésbé feldolgozott téma, de az ’56-os forradalom komoly hatással volt az ügynökök munkájára is. Az Államvédelmi Osztálynak meg kellett győződnie arról, mely embereiben bízhat meg, ezért próbára tették a III/III-asokat. A vizsga egy olyan film, amelynek a hagyományos értelemben véve nincs szimpatikus szereplője, hiszen mindannyian megfigyelés és terror alatt tartanak ártatlan civileket– ráadásul még egymást is, a saját érdekeiknek megfelelően. Köbli Norbert feszes és fordulatos forgatókönyvében mindenki mindenkit átver, hitchcocki csavarokkal adják tudtunkra: az emberi aljasságnak nincs határa. Érdekesség, hogy épp most, csaknem tíz év után forog A vizsga folytatása, A játszma címen, ezúttal is Kulka Jánossal a főszerepben.