„A fotográfia megjelenése új dimenziókat nyitott meg a hagyományok és a népművészet megörökítésében és értelmezésében. A fényképezőgép lencséjén keresztül a fotográfusok nemcsak dokumentálták, hanem egyúttal újra is alkották a világot, sajátos nézőpontjukat, érzelmeiket és gondolataikat is belefoglalva a képekbe” – fogalmaz a kiállítás létrejöttének kapcsán Both Miklós a Hagyományok Háza főigazgatója, aki szerint a tárlat elősegíti azt a folyamatot is, hogy az emberek szélesebb köre is bepillantást nyerjen a sokszor távoli és ismeretlen kultúrákba, gazdagítva ezzel saját világképüket és empátiájukat.
Fotó: Komka Péter Pál
Hogyan is dolgozik a ma fotográfusa Magyarországon és a magyarlakta vidékeken a hagyományosan annyira kedvelt és kitüntetett fotótémán, a magyar néphagyomány vizuális megörökítésén? Van-e továbbélő fotóművészeti tradíció vagy mindent másként, más gesztusokkal tesznek a jelenkor alkotói?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Pixel és folklór című kiállítás, amely azt is bemutatja, hogy nemcsak a hagyományokhoz való viszonyulás, de az egész magyar kortárs fotográfia is mély átalakuláson ment át a 21. században.
„Talán nem véletlen, hogy az ezredfordulónak nagy jelentősége van a kiállításban, hiszen azóta úgy tapasztalom, hogy különösen felerősödött a fiatalok figyelmének megnyeréséért folytatott állandó harc.
Amellett, hogy valójában nem motoszkált a fejemben, hogy ezt a kiállítást kifejezetten fiataloknak dedikáljam, nagyon remélem, hogy felkelti majd a kíváncsiságukat. Akik érdeklődnek az ellentmondások, illetve a speciális kérdésfeltevések iránt, bizonyára felfigyelnek a címben lévő kifejezések ellentétére” – fogalmaz Szarka Klára, a kiállítás kurátora, aki azt is elárulta, hogy hogyan alakult át markánsan az elmúlt néhány évtized során a a fotográfiai alkotás mikéntje.
Fotó: Pályi Zsófia Etelka
Az elkapott pillanat, az igazi, riportos fotográfia megtelítődött, és felváltotta a rekonstruált világ, aminek a lényege, hogy összesűríti azokat a látványokat, amelyek időben és térben szét vannak szóródva.
Mesélt arról is, hogy egy másik, újfajta megközelítés a konceptfotográfia is érvényben van, amit szintén felfedezhetünk a tárlaton, hiszen a 21. századtól szinte minden témában találkozhatunk vele.
Fotó: Bödey János
A kiállítás megannyi választ kínál „a 21. századi tétova, útját tévesztett, különböző válságokban létező ember kérdéseire” – tudtuk meg Szarka Klárától. „Az a meglepő tanulság körvonalazódik ebből az anyagból, hogy vannak dolgok, amikért igenis érdemes a hagyományhoz visszanyúlni. Azt gondolom, az egész személyes életünkre vonatkozóan nagyon sokat tanulhatunk a tradíciókból, ha jól és igaz módon viszonyulunk hozzá” – összegezte gondolatait a kurátor, aki reményeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy mindennek megtalálásában segíthetnek a modern szemléletű fotók, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy ne legyen számunkra olyan idegen a hagyomány, még távoli is, és nem alkalmazható egy az egyben életünk minden területén.
„A Pixel és Folklór kiállítás bemutatja, hogyan képes a fotográfia hidat képezni a múlt és a jelen, a hagyomány és a modernitás között, miközben párbeszédet teremt a különböző művészeti ágak között”
– összegezte Both Miklós a kiállítás üzenetét. És ha egy rövid ideig úgy tetszett is, hogy a globalizáció kiradíroz minden hagyományt, talán szabálytalanul, talán másként, mint ahogy mi azt elképzeltük, a tradíció mégis felbukkan itt és ott napjainkban. A fotográfiák arról tanúskodnak, létezik a népművészet, élni tud a hagyomány a 21. században is.
Kiállításmegnyitó: 2024. október 9., 17 óra
A kiállítást megnyitja Szabó T. Anna, József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító
Nyitókép: Kaiser Ottó
Ajánljuk még:
Az idő a legértékesebb, amit egymásnak adhatunk: megpihenni hív a Máltai Szeretetszolgálat az Adventi Kertbe
„Minden megpróbáltatástól csak erősebb lettem” – Szabival, a pékkel beszélgettünk
Magyarország András-naptól vízkeresztig is nagyon finom – Borbás Marcsival új könyvéről beszélgettünk
