Ha szeretnénk megkóstolni a természet kincseit, de nincs ismeretünk arra vonatkozóan, hogy mit, mikor és hogyan szedhetünk, akkor érdemes felkeresnünk a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács online felületét. Itt fontos és gyakorlati információkat kaphatunk azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amikre figyelnünk kell önmagunk és a minket körülvevő természet érdekében is.
A gyógynövények gyűjtésére mennyiségi, területi és természetvédelmi előírások vonatkoznak. Nem mindegy, hogy a gyűjtés helyszíne állami vagy magántulajdonban áll, mert más-más szabályok vonatkoznak rá. Az állami erdészet kezelésében álló, de nem védett természeti státusszal rendelkező területen (amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik)
személyenként és naponta legfeljebb 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül egyéni szükségletnek – ekkora az a mennyiség, aminek gyűjtéséhez nincs szükség külön engedélyre.
Ha azonban magánterületen járunk, már az egyéni szükséglethez történő gyűjtéshez is a terület tulajdonosától, kezelőjétől vagy használójától kell engedélyt kérnünk.
Ahhoz, hogy tudjuk, természetvédelmi területen járunk-e, számos helyről kaphatunk segítséget Tájékozódhatunk a nemzeti parki igazgatóságok Természetmegőrzési Osztályaitól, a természetvédelmi hatóságtól, a kerületvezető erdésztől, de felkereshetjük a Természetvédelmi Információs Rendszer internetes felületét is. Azt tudnunk kell, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint védett természeti terület a nemzeti park, a tájvédelmi körzet (fokozottan védett) természetvédelmi terület és a természeti emlék is. Továbbá védett természeti területnek minősülnek a Natura 2000 térségek is!
Védett vagy nem védett természeti terület esetében is számolnunk kell a korábbi gyűjtések élőhelyre gyakorolt hatásával, a gyógynövény életformájával vagy éppen a keresett növényi rész átlagsúlyával. Való igaz: a laikusok számára ez nem könnyű feladat, viszont ezek az ismeretek bizony nagyon fontosak. Hogy miért? Például azért, mert egy rossz döntésünkkel akár „túl is gyűjthetjük” az adott fajokat. Fontos továbbá, hogy jelenlétünk a terület legkisebb bolygatásával járjon, és csak azokat a növényi részeket válogassuk össze, amiket valóban fel is használunk.
A saját és családunk egészségének szempontjából az is nagyon fontos, hogy a gyűjtött gyógynövények ne szennyezett területről származzanak.
Forgalmas utaktól legalább 500 méter távolságot kellene tartanunk. Ne gyűjtsünk szemétlerakó helyek közelében, a folyamatosan legelőnek használt területeken, valamint a vasúti töltés mentén és az ipari övezetekben – erre a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács külön felhívja a figyelmet.
És ami talán a legfontosabb: ismerjük, amit gyűjtünk!
Képesnek kell lennünk megkülönböztetni az olykor rendkívül hasonló, esetenként mérgező fajokat egymástól! Bár a hozzáértőknek evidens lehet a következő párosítás, a laikusok számára komoly veszélyt jelenthetnek: nem mindegy, hogy áfonya vagy boróka kerül az utunkba, és még véletlenül se keverjük össze a fekete bodzát a rendkívül veszélyes gyalogbodzával! Fontos tudnunk, hogy zsálya vagy kankalin akadt utunkba, petrezselyem vagy bürök leng a szélben, és akácnál is számít, hogy fehér, lila vagy sárga!
A gyűjtést száraz időben, lehetőleg kesztyűben végezzük, és csak az egészséges növényi részeket szedjük le!
A legkíméletesebben akkor járunk el, ha egy éles ollóval vagy késsel vágjuk le a betakarítani kívánt részeket. Ezeket kosárba, vászontáskába vagy papírzacskóba gyűjtsük, soha ne tegyük nejlonba! A begyűjtött gyógynövényeket amilyen hamar csak tudjuk, terítsük ki száraz, napfénytől védett, szellős és meleg helyre, vagy lógassuk fel maximum 15-ös kötegekben!
A gyógynövények világa amilyen káprázatos, olyan bonyolult is. Az egyes fajoknak eltérő a gyűjtési idejük, a felhasználási módjuk, de még az ajánlott szárítási körülményeik is. Valamit virágzás előtt, valamit utána kell szednünk, vannak olyan növények, amiket szigorúan mag nélkül és olyanok is, amiket kifejezetten maggal érdemes felhasználnunk.
Ezernyi szabály, ismeret és rendszerben gondolkodás szükséges a biztonságos gyűjtéshez és felhasználáshoz, ehhez kétség sem fér. De aggodalomra semmi ok: ha szánunk időt a tájékozódásra, hamar belerázódhatunk a gyűjtésbe, és nyár végére már komoly tudással a hátunk mögött vághatunk bele az őszi szezonba.
Én arra biztatok mindenkit, hogy bátran fedezze fel a természet csodáit: gyűjtsön bodzavirágot, készítse el a nagymama szörpjét, aszaljon meggyet, főzzön pitypangteát, ízesítse friss mentalevéllel a hűsítő limonádét, vagy szárítson télire cickafark- vagy mezei zsurló teát! Persze mindezt odafigyeléssel, a kellő ismeretek birtokában!
Többet meg szeretnél tudni gyógynövényeinkről? Ismerd meg, milyen gyógyhatással bír a csalán, az apróbojtorján és a cickafark!
Nyitókép: 123RF
