Tudod, hány madárbirs faj létezik? Ne csodálkozz, ha nem! Mutatjuk, miért nehéz megmondani
A szakemberek egy része szerint körülbelül 90-re tehető a madárbirsfajok száma, de azok, akik a kisfajokat is önálló fajként értelmezik, sokszor 300-400 fajról beszélnek. Ha az alapvetően elterjedt monográfiából indulunk ki, akkor
összesen 347 madárbirs fajról beszélhetünk világszerte, ám ezek közül Európában csak 7, Magyarországon csak 3 védett faj őshonos.
A madárbirs (Cotoneaster) tehát egy igen változatos nemzetség, tagjai közt éppúgy megtalálhatjuk a kisebb fákat, mint a földön kúszó, mindösszesen 10 centiméteres cserjéket. Nagyrészt lombhullatók, de sok közülük félörökzöld, illetve akadnak köztük örökzöld fajok is.
A fénylő madárbirs (Cotoneaster nitens) egy ívelt ágrendszerű, lombhullató cserje, aminek végleges magassága eredeti élőhelyén akár a négy métert is elérheti. Kérge vöröses- vagy szürkésbarna színű, virágai május-júniusban nyílnak, a szirmok rózsásak. Bíborfekete termései szeptember-októberben érnek, levelei pedig ősszel az aranysárga és a vörös árnyalataiban pompáznak. Könnyen kezelhető, talajban nem válogatós, tágtűrésű faj, ami szoliterként is megállja a helyét.
Egyik kedvencem, az idehaza legjobban teljesítő faj a fűzlevelű madárbirs (Cotoneaster salicifolius), ami örökzöld vagy félörökzöld, felálló ágrendszerű, terebélyes növény. Kezdetben ágai molyhosak, és levelei ráncosak, fonákjuk szürkén molyhos. Fehér virágai sokvirágú bogernyőben nyílnak a júniusi melegben, a termések pedig fénylő skarlátpirosak, és kissé tojásdadok. Októbertől díszítik az ágakat, és sokáig, szinte egész télen ott is maradnak. Számos fajtája létezik: alacsony termetű és kúszó is. Könnyen nevelhető, jól tűri a szárazságot, talajban nem válogatós.
Érdekes faj a hupeji madárbirs is (Cotoneaster hupehensis), ami egy lombhullató, 2-4 méter magasra megnövő madárbirs faj elliptikus levelekkel, és fehér bogernyő virágzattal. Termései ragyogó cseresznyepirosak, gömbölydedek, és augusztus-szeptemberben érnek. Az egyik legszebb madárbirsként tartják számon, azonban idehaza kevésbé ismert – inkább távolabbi vidékek növénye.
Nem úgy a dúsvirágú madárbirs (Cotoneaster multiflorus), ami bár lombhullató, igénytelensége és alkalmazkodóképessége az egyik legkedveltebb madárbirssé teszi. Magassága élőhelyétől függően 0,5 és 4 méter között változhat, ágrendszere vékony, levelei kékeszöld árnyalatúak, és akár húszasával nyíló kis virágai laza bogernyőkbe rendeződnek. Termései vörösek vagy lilásvörösek, és augusztus-szeptemberben érnek. Szinte mindenféle talajtípuson elél, ezért kedvelt alkotója a rézsűk vagy kevésbé előnyös helyek ágyásainak is. Nagy előnye, hogy szinte teljesen kórokozó- és kártevőmentes, így ideális kertészeti faj.
Izgalmas faj az örökzöld, 1-4 méter magasra növő tejfehér madárbirs is (Cotoneaster lacteus). Krémfehér virágai májustól nyílnak, élénkvörös termései pedig szeptember-októberben érnek és sokáig az ágakon maradnak. Tág tűrésű, igénytelen, várostűrő faj, de idehaza a keményebb teleken károsodhatnak levelei.
Természetesen számos más madárbirset is érdemes megismernünk, köztük olyan érdekességekkel, mint a hólyagos levelű madárbirs, a törpe-, a svéd- vagy a kasmíri madárbirs.
Hálás és kevés gondoskodást igénylő növények: nagy szolgálatot tehetnek és sok örömöt okozhatnak kertünkben.
Nyitókép: 123RF
