Pöttyös könyvek – ifjúkorunk letehetetlen olvasmányai ma is értékesek

Az első magyar gyermekkönyvkiadó 1950-ben alakult Ifjúsági Könyvkiadó néven, majd később Móra Kiadóként működött. Az általuk megjelentetett, emberi sorsokat és tanulságos történeteket bemutató könyveket nevezték pöttyös és csíkos könyveknek, puszta kinézetük alapján. Kifejezetten lányoknak íródtak (a fiúknak a Delfin és a Sirály sorozatok készültek), a pöttyös könyvek ajánlott korosztálya 8-11 év volt, míg a csíkosaké 12-16 év.

Az első könnyedebb, érzelmeken és személyes történeteken alapuló könyvsorozatok voltak akkoriban: lapjaik között volt szerelem, barátság, és olyan emberi témák is, mint a kiközösítés vagy a csúfolódás. Ma egy teljesen más világban is hatalmas értékkel bírnak, sőt, talán fontosabbak, mint valaha.

A pöttyösök

„Már a nagymama is Pöttyös könyveket olvasott kislánykorában. Pöttyös köntösben jelent meg annak idején Szabó Magda Álarcosbálja, Astrid Lindgren Harisnyás Pippije, a Pöttyös sorozat szerzője volt többek között Thury Zsuzsa, Nagy Katalin, Halasi Mária, Bálint Ágnes, Fehér Klára, G. Szabó Judit. Az elmúlt fél évszázad alatt a Pöttyös színe és mérete néha változott, de a lányregény műfajának sikere töretlen maradt” – olvashatjuk a Móra Kiadó Pöttyös Könyvek Sorozat oldalán. 

És teljesen igazuk van. A pöttyös könyvek generációk örökségei, amelyek anyákról leányokra szálltak, és amelyek

segítettek kedves, finoman suhanó női lelket varázsolni az érés előtt álló kislányos világokba.

Számtalan történet, megannyi megközelítés. Megmutatták az örömöt és a könnyet, a sikert és a kudarcot, megtanítottak küzdeni és elengedni – miközben észrevétlenül formálták személyiségünket.

Írói között hazai és külföldi szerzőket is megismerhettünk, számtalan kultúrát és több tucatnyi elgondolást fogott össze a sorozat egy közös céllal: a felnőtté válás nehézségeinek leküzdését, az életre való felkészülést és a belső vívódások rendbetételét akarta átadni.

Például Fehér Klára regénye, a Mi, szemüvegesek és Halasi Mária írása, Az utolsó padban jó példái az iskolai kiközösítésnek és csúfolódásnak, de legfőképpen annak, miért ne vegyünk részt bennük. Thury Zsuzsa első nagy sikerű ifjúsági regényében, A francia kislányban pedig egy tehetséges, mélyen érző, zárkózott és vadóc kislányt ismerhetünk meg, aki egy francia bányászvárosból kerül egy budapesti általános iskola 7/b osztályába. Míg Márton Klára Elment a vonat című alkotása rávilágít: a szeretet az egyik legfontosabb érték a világon, a szeretet hiánya, a szeretetre való sóvárgás pedig a legnehezebb lelki fájdalmak egyike. Nagy gondolatok, meghatározó érzések és valós élettörténetek: ezek minden pöttyös könyv mögött ott rejtőztek, és nagy sikert hoztak a sorozatnak.

A csíkosak

A Csíkos könyvek már az élet nagyobb bajaira keresték a megoldásokat. A sorozattal összeforrt Kertész Erzsébet neve is, aki számtalan kötetet jelentetett meg a csíkos borító alatt: Elizabeth, Titkos házasság, Bettina három élete, A lámpás hölgy – csak néhány cím a regényeinek hosszú sorából. Érdekesség, hogy

Kertész Erzsébet kizárólag nőkről írt történeteiben:

a női sorsról, és arról, hogy az, aki nem adja fel, könnyen válhat példaképpé, hőssé.

A csíkos könyvek sorozatban a legkülönfélébb regények között válogathatunk. A fehér rabszolgában például Amerika történelmének abba a sötét korszakába vezeti el az író az olvasót, amikor még mindenki természetesnek találta a déli államokban, hogy a négerek rabszolgasorban élnek. Egy izgalmas, megrázó fordulatokban bővelkedő történet során ismerkedhet meg az olvasó a fehér rabszolga és rajta keresztül a színesbőrű rabszolgák nyomorúságos sorsával, illetve az emberi természet szörnyűségeivel.

Fantasztikus olvasmány Az elmaradt tánc, a Boldogtalan nyár és a Fekete szivárvány is, a Minden másképpen van pedig kimaradhatatlan kötete a kamaszkor közepén állók könyvespolcának. Lehet-e őszinte barátság fiú és lány között? – teszi fel a kérdést az író regénye kezdetén. Adott két fiatal, akik együtt tanulnak, és közben alig észrevehető szerelem bontakozik ki közöttük. 

A kalandosabb kiadások

A kalandosabb műveket kedvelőknek ott volt a Delfin sorozat: történelmi témák, korabeli sci-fik – összesen 167 Delfin-könyv jelent meg 1964-től 1990-ig, köztük olyan klasszikusok, mint A sátán kutyája, A kincses sziget vagy az indiánregények. Híres magyar írók kalandregényei is vannak köztük szép számmal: a Kinizsi Pál vagy A szebeni fiúk is a sorozatot dicsérik. Antikváriumokból, könyvvásárokon a mai napig beszerezhetők olyan fantasztikus olvasmányok, mint A fekete esernyő, A Hudson vándora, A földrengések szigete vagy A sólymok szabadnak születtek. 

A sorozatban a legtermékenyebb magyar szerző, Nemere István nevével is találkozhattak az olvasók.

A Pécsen született író, műfordító és eszperantista több mint 740 könyvet jegyzett csak magyar nyelven. 1980-ban jelent meg a Fantasztikus nagynéni című ifjúsági regénye, amivel megindult a hírnév felé. A sorozatban olyan műveket olvashatunk tőle, mint A várúr fia vagy A titokzatos padlás.

Azok számára pedig a Piknik sorozat kínált megoldást, akik a kamaszok ügyes-bajos dolgairól szerettek volna olvasni. E kötetek 1985-től jelentek meg, és csak kortárs külföldi szerzők ifjúsági regényei kaptak helyet köztük, Feleki Ingrid szerkesztésében és Maurer Dóra sorozattervei alapján. A Szovjetuniótól az Egyesült Államokig mindenhonnan emeltek át értékes műveket, csak pár példa: az első kötetek között szerepelt A miből lesz a csodagyerek? és A bicegő angyal, az egyik legkedveltebb történet a A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója, és mindenképpen érdemes elolvasni a Miért rosszak az emberek? és a Bocsáss meg, Madárijesztő! köteteket is.

Alig párszáz forintért juthatunk hozzá ezekhez a fantasztikus olvasnivalókhoz,

érdemes tehát kicsit visszautaznunk az időben, és gyermekeinket is megismertetni ezekkel az értékes alkotásokkal. Abban biztos vagyok: nem árt a mai világnak egy szelet tartalom a múltból.

Nyitókép: Fortepan / Aradi Péter