Könyvajánló az ünnepekre – a békére vágyó felnőtt léleknek

Az olvasás jó. Az olvasás egészséges. A szépirodalom olvasása fejleszti az empatikus képességet, segít kizökkenteni minket a mindennapok problémáiból – olyannyira, hogy

számos országban terápiaként írják elő az olvasást a hangulati, szorongásos és fóbiás zavarokkal, alvászavarokkal, alkohol- és drogproblémákkal küzdők számára.

De az sem mindegy, mit és hogyan olvasunk: a képernyőn keresztüli olvasás ugyanis kevésbé hatékony, mint a valódi könyv használata. Érdemes tehát odakészítenünk egy-egy rég vágyott kötetet a kanapé mellé, és átadni magunkat az olvasás lelket és testet gyógyító hatásainak.

Ehhez a kellemes kikapcsolódáshoz mi is ajánlunk pár remek alkotást:

Aki szeretné feleleveníteni gyermekkora klasszikusait, annak a Tíz karácsonyi történet a magyar és a világirodalom mestereitől című kötetet ajánljuk. Dickens Karácsonyi éneke, a híres Diótörő, a Három Királyok, Jókai, Mikszáth és Kosztolányi alkotásai más-más hangulatban repítenek vissza az időben. De nem kell a sztorinak is ünnepinek lennie. Itt van például az egyik legkülönlegesebb magyar klasszikus, Ottlik Géza Iskola a határon című alkotása, amit sokan

minden idők egyik legjobb magyar regényének tartanak.

A látszólag puszta katonaiskolai tapasztalatokban bővelkedő mű rendkívül részletes elemzése az ember pszichéjének, ami nem mellesleg kimagasló érzékenységgel is rendelkezik. De mondhatnánk Jókai „aranyemberét” (Jókai Mór: Az arany ember) vagy Gárdonyi „láthatatlan emberét” is (Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember). Mindkettő újra és újra olvasható alkotás.

A világirodalom gyöngyszemei között említhetjük az Elfújta a szelet Margharet Mitchelltől vagy a modern kor egyik csillagát, Daniel Keyes Virágot Algernonnak című művét, ami egy fogyatékkal élő ember felemelkedésének történetét tárja az olvasók elé, méghozzá olyan utolérhetetlen stílusban, hogy az utolsó percig izgalomban tartja az olvasót. Gabriel García Márquez mesterien játszik az érzelmek hullámzásával a Száz év magányban, de Ernest Hemingway sem kíméli az olvasó lelkét az Akiért a harang szól fejezeteiben.

Az érzelmek iskoláját (Gustave Flaubert) a tizenkilencedik század egyik legnagyszerűbb francia nyelven írt regényének tartják, Selma Lagerlöf „Gösta Berlinga”-ja pedig a Nobel-díjasok könyvtára sorozat részeként érhető el. Nathaniel Hawthorne-t, A skarlát betű íróját a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakjaként ismerik el, de a klasszikus történelmi regény megteremtőjének, Sir Walter Scott-nak is vannak letehetetlen művei, ilyen az Ivanhoe is.

Hazájában két évig vezette az eladási listákat, húsz nyelvre fordították le és film is készült belőle – így hódította meg a világot Anne Michaels Rejtőzködő töredékek című alkotása.

Kultuszregények között az egyik legmagasabb olvasottságra szert tevő Üvegbúrát sem hagyhatjuk ki Sylvia Plath-tól, és az indiai családtörténet, Arundhati Roy Apró dolgok istene című regénye is figyelemreméltó.

Az afro-amerikai irodalom egyik legkiemelkedőbb műve Zora Neale Hurston Istent látták című műve, ami a legfontosabb társadalmi kérdéseket boncolgatja. Érdemes lehet utánajárni John Steinbeck A kék öböl című kötetének vagy Dickens kevésbé ismert, de annál nagyszerűbb alkotásának Közös barátunk címmel.

És ha még ezek közül sem sikerül választani, akkor íme egy húszas lista a legkülönfélébb alkotásokból: