100 éves az első keresztrejtvénykönyv
A monda szerint egy fokvárosi fegyencnek köszönhetjük a keresztrejtvény ősét. Victor Orville, egy angol földbirtokos közlekedési szabálysértés miatt töltötte börtönbüntetését, mikor a cellája falán, az ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által kirajzolt rácsba készített fejtörőt. Állítólag a börtönorvos tanácsára küldte el az ábra mását az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki közzétette azt. A sztori igen sok kérdést felvet, kérdéses már az is, hihetünk-e benne, az viszont tény, hogy a keresztrejtvényhez hasonló feladványok már megjelentek a 19. századi Angliában és az USA-ban is, Olaszországban pedig 1890-ben az Il Secolo Illustrato della Domenica című magazin tett közzé egy függőlegesen és vízszintesen is négy-négy kockából álló rejtvényt.
Az angolok szerint ők találták fel a keresztrejtvényt a XIX. században, mások szerint az első világszerte elismert megjelenés az Egyesült Államokhoz köthető: 1913-ban a New York World karácsonyi mellékletében kapott helyet egy keresztrejtvény, amit Arthur Wynne szerkesztő készített. Igen ám, de miközben az angolok és amerikaiak az első helyért mentek ölre, mindenki elfelejtette az olaszokat. Senki sem emlékezett az 1890-es fejtörőre az olasz lap hasábjain, egészen 1959-ig, amikoris a La Sfinge Manzoniana című folyóirat szerkesztője, Angelo Zappa bebizonyította, hogy a műfaj atyja nem Wynne, hanem az olasz Giuseppe Airoldi, akinek tiszteletére még egy kis szökőkutat is állítottak.
A kezdetben még szókeresztnek nevezett fejtörők több, mint tíz évet vártak az igazi hírnévre: 1924-ben a Simon & Schuster kiadó adta ki az első keresztrejtvénykönyvet. A keresztrejtvény világhódító útra indult, még a későbbi angol királynő is – aki ekkoriban még csak Erzsébet hercegnő volt – lelkes megfejtővé vált: egy alkalommal saját aláírásával ellátva, a Buckingham Palota dombornyomásos levélpapírján küldte be a megfejtést, amivel meg is nyerte a fődíjat.
Magyarországon 1925. január 22-én, a Ma Este című hetilap hasábjain jelent meg az első fejtörő, és olyan átütő sikert ért el, hogy kevés idővel később már
Andrássy úti bérházat is lehetett nyerni a helyes megfejtések beküldésével.
Az első hazai fejtörőt egy Kristóf Károly nevű fiatal újságíró készítette, aki városi legendák szerint a megjelenés előtt szerette volna művét letesztelni valakivel. Lement a közeli kávéházba, ahol egy fiatal férfi éppen a verseskötetét árulta. Úgy tartják, hogy felhívta a szerkesztőségbe a költőt, és elé rakta a rejtvényt, miután a költő azt felelte: „Van nekem elég rejtvény az életemben”, majd faképnél hagyta a szerkesztőt. Az illető állítólag József Attila volt.
1968-ban, Pécs városában alakult meg az első rejtvényfejtő-klub, 1996 óta pedig a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete szervezi a hazai rejtvényfejtő-versenyeket. Mert a rejtvényfejtés nemcsak magányos időtöltés: évente több mint húsz országos versenyt rendeznek meg hazánkban, amiből az egyik 24 órás megmérettetés. A fejtörők világa ráadásul még világbajnokot is ad hazánknak: az egyik legkiemelkedőbb hazai versenyző Madarassy Pál, aki 2007-ben egyéniben lett világbajnok. A Rejtvény Világszövetség 1992 óta minden évben megrendezi a rejtvényfejtő világbajnokságot, ahol hazánk már számos alkalommal jó eredménnyel szerepelt. 2018-ban csapatbronzérmet nyertünk, 2023-ban negyedikek lettünk, 2008-ban az ötödik helyen végeztünk, úgyhogy bátran mondhatjuk: a magyar rejtvényfejtők ott vannak a világ élvonalában. Interjút is közöltünk korábban az egyik rejtvényfejtőmesterrel:
„Mióta nyugdíjas vagyok, alig vagyok otthon” – Interjú Kasparek Éva rejtvényfejtőmesterrel
Sokunk kedvenc kikapcsolódásának saját ünnepnapja is van 2007-től: az első Füles 1957. február 3-i megjelenéséhez igazították a rejtvényfejtés napját. A rejtvényfejtőversenyekkel teli ünneplést rendszerint a legközelebb eső vasárnapra szervezi a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete, idén ez mára esik. Kasparek Évával, az Egyesület elnökével beszélgettünk – nem csak a rejtvényekről.
Rejtvények minden mennyiségben
A régi magazinokat lapozgatva jobbnál jobb fejtörőkre bukkanhatunk – és őszintén mondom: érdemes elővennünk őket. Itt van például egy Cimbora, 1923-ból: a Benedek Elek által szerkesztett hetilap, amelynek utolsó oldalain a legkülönfélébb agytornákkal találkozhatunk. Pontrejtvény, pótrejtvény és számrejtvény, de akadnak betűrejtvények és találóskérdések is. Ne legyünk restek, lapozzunk csak oda! Ugye, hogy nem is olyan egyszerű? Pedig akkor, a húszas években gyerekeknek szánták…
De az 1830-as években sem volt unalmas az élet: a Regélő számaiban a legérdekesebb anagrammákkal, rákrejtvényekkel, tréfarejtvényekkel és szórejtvényekkel találkozhatunk- érdemes kikeresnünk őket a digitális archívumokból. A Hasznos mulatságok számai igencsak megtornáztatják agyunkat: te vajon tudod-e, hogy miféle embernek van 500 feje, és miféle emberek nem élnek tovább harminc napnál?
A rejtvényfejtők napja alkalmából azt kívánjuk, hogy szánjatok időt a fejtörők világának felfedezésére, szerezzetek be egy-két jó rejtvényújságot, tanuljatok belőlük, és pihenjetek úgy a hétvégén, hogy másképpen fárasztjátok az agyatokat, mint egyébként!
2007-ben a Rejtvényfejtők Országos Egyesületének és a Füles Szerkesztőségének kezdeményezésére február 3-át (a Füles újság születésnapját) a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánították. Azóta minden évben fejtörő versenyekkel várják az érdeklődőket és rejtvényrajongókat, bízva abban, hogy mai képernyőorientált világunkban is akadnak még olyanok, akik készen állnak megtornáztatni agyukat.
