Kult

Húsvéti filmajánló – Hangolódjunk az ünnepre!

Míg karácsonyi filmekkel Dunát lehetne rekeszteni, addig húsvéti témájúakból közel sem találunk olyan sokat. Azért lássunk most 5 olyan alkotást, ahol akár maga az ünnep, akár az üzenete, azaz az áldozat, a szeretet és a megbocsájtás ereje központi szerepet kapnak. Sőt, még egy kis könnyed szórakozás is belefér, ha a sonkától és tojástól már kellőképp elnehezülten heverünk a kanapén!

Ben-Hur

11 Oscar. Ennyit zsebelt be a megaprodukció, amely 8.000 statisztával és 50.000 közreműködővel készült. Csak a Titanic és a Gyűrűk Ura trilógia első része tudott évtizedekkel később ezzel versenybe szállni, ám 11 Oscarnál többet eddig még film nem szerzett. Ha ebből a szempontból nézzük, akkor a Ben-Hur egy mestermű. Ha más szempontból nézzük, akkor is. A történelmi dráma a húsvéti tévéműsorok egyik legfontosabb darabja, 220 percben meséli el Jézus történetét egy jeruzsálemi zsidó család fiának szemszögéből, központi elemmé téve a megbocsátás üzenetét, az újjászületést és a megváltó szeretetet.

A passió

Mel Gibson egy mindenki által ismert témához nyúlt: Jézus Krisztus életének utolsó 12 óráját, a szenvedést, a Messiás elleni vádaskodások, a kínzások és a keresztrefeszítés pillanatait filmesítette meg úgy, ahogy azok valóban történhettek, követve a Bibliában írt „forgatókönyvet”. Megrendítő film, nagyjából két órás tömény sokk, ami nem kegyelmez, nem finomkodik. A passió legalább olyan pontos a szenvedések rekonstrukciójában, mint a bibliai idézetek felelevenítésében, különlegességét pedig csak tetőzi, hogy holt arámi nyelven beszélnek benne, ezért csak felirattal nézhető a világ minden országában. Az igazi hatás érdekében azt javaslom, hogy olvasd el a nyolcoldalnyi szenvedéstörténetet, majd pedig nézd meg A passiót, és hagyd, hadd dolgozzon benned.

Jézus Krisztus szupersztár

1973-ban az egész világ megismerte a „hippi Jézust”. Hogy hogyan? Úgy, hogy a kopár, félsivatagi táj közepén elterülő romokhoz ütött-kopott, rozoga autóbusz érkezett, ami egy társulat tagjait hozta magával. A jelmezek kicsomagolása után a fiatalok játszani kezdtek, előadták az Örök Történetet, Jézus földi életének utolsó szakaszát mutatták be. A musical a hetvenes években kőkemény botrányt váltott ki, de aztán megemésztette a világ: úgy látszik, a rock és az evangélium mégsem annyira összeegyeztethetetlenek. 

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Ha ízig-vérig húsvéti filmre vágyunk, akkor a Kellemes húsvéti ünnepeket! kell megnézünk Sophie Marceau és Jean-Paul Belmondo főszereplésével. A Casanova-életmódot folytató Stephane Margelle (Jean-Paul Belmondo) a Riviérán él feleségével, Sophie-val. Szoknyapecér életmódjához hűen nem tétlenkedik, miután feleségét kivitte a repülőtérre: amikor a véletlen folytán összetalálkozik egy 18 éves lánnyal, megkezdi csábításának folyamatát, a lakására is felviszi. A feleség gépét azonban törlik, és mikor hazatér, férjét a 18 éves lánnyal találja. Hogy mit kreálnak a szorult helyzetek? Felfoghatatlan kifogásokat: Stephane azt hazudja, hogy a fiatal lány a gyermeke.

Hopp

Igazán jó családi, tehát gyerekekkel nézhető húsvéti filmet nehéz találni, de nem lehetetlen. Sonkával, tormával és tojással felszerelve érdemes nekikezdeni a Hoppnak, gyerekek, unokák társaságában, hogy az öreg húsvéti nyúl története egy másik dimenzióba repítsen minket. Az animációs mesefilm Hopp Fredről, a munkanélküli naplopóról szól, akinek át kell vennie a húsvéti nyuszi munkáját, mert véletlenül megsebesíti. Még ha nem is egy mélyenszántó alkotás, tökéletes szórakozást ígér az ünnepekre.  

 

 

Ajánljuk még:

A Napba öltözött asszony oltalmában – Nagyboldogasszony a magyarság egyik legfontosabb ünnepe

A magyarság legnagyobb, egyben legbensőségesebb Mária ünnepe van ma: Nagyboldogasszony napja, melyen Szűz Mária mennybevételére (Assumptio Beatae Mariae Virginis) emlékezünk. Számunkra ez az ünnep rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen Szent István királyunk – aki minden évben augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot – 1038-ban, halála előtt ezen a napon ajánlotta országát és népét Szűz Mária oltalmába, tehát Nagyboldogasszony napját államalapító királyunk avatta ünneppé. Azóta Szűz Máriát Magyarország védőszentjeként, patrónusaként tiszteljük, Magyarok Nagyasszonyának tekintjük. Ünnepének liturgikus szokásrendje mellett gazdag paraliturgikus és folklórhagyományunk is van szerte a magyar nyelvterületen.