Gyümölcsöskert rózsákkal – a festőóriás Klimt és a rózsa ígérete

Ausztriában úgy tartják, Gustav Klimt az ország eddigi legragyogóbb és legizgalmasabb festőművésze. Az 1862-ben született művész kezdetben történelmi témájú képeket festett, majd egyre inkább az expresszionizmus felé fordult, kialakítva összetéveszthetetlen stílusát.

1897-ben társalapítója lett a bécsi szecessziónak, és ezzel új fejezetet nyitott a festészetben.

Klimt élvezte az életet, szerelmese volt a szép dolgoknak, imádta a pazar esti lakomákat. Lenyűgözte a hölgyeket művészetével, életfilozófiájával. Hogy miként hódított meg számtalan hölgyet, az örökre az ő titka marad, de az biztos, hogy a virágok királynője, a rózsa, nem csak a műveiben látott napvilágot, hanem az udvarlások során is nagy szerepet játszott. A rózsa a szerelem és a szenvedélye jelképe, vallotta.

Gustav Klimt regényes életéről játékfilm is készült, annak a társadalmi miliőnek az ábrázolásával, amelyben élt és dolgozott. A festőzsenit korunk egyik színészzsenije, John Malkovich alakítja a Raúl Ruiz rendezésében készült, 2006-ban bemutatott Klimt című filmben:

Klimt egyik leghíresebb tájképe a Gyümölcsöskert rózsákkal. Amikor beköltözött Bécs XIII. kerületébe, a ma is nevezetes Klimt-villába, akkoriban csupán egy kis ház állt egy lenyűgöző virágoskert közepén. Ez a kert, a virágok özöne olyan nagy hatással volt a festőre, hogy szinte megrészegült tőle. Évről-évre újra beültette virágokkal a ház környékét, és büszkén mutatta meg mindenkinek. A hozzá érkező vendégeket először a virágtengeren vezette végig, hosszan ecsetelte szépségüket, azután került csak sor arra, hogy a műteremben pillantást vethessenek műveire.

Gustav Klimt: Gyümölcsöskert rózsákkal – Fotó: Wikimedia Commons

Ecsetje nyomán új életre keltek a kert virágai. Munkája során rengeteg aranyat használt, de Gyümölcsöskert rózsákkal című képén a természet buja színei elegendőek voltak ahhoz, hogy a kert ragyogását érzékeltesse. A paradicsomi idill, a szépség harmóniája jelenik meg a vásznon.

– így jellemezte az expresszionista Egon Schiele, a festő apai jóbarátja Klimt alkotóműhelyét.

A Klimt-villa, Hietzingben – Fotó: Österreich Werbung @österreichwerbung

A hietzingi Klimt-villa látogatható, áprilistól a fagyokig a 6500 négyzetméteres, csodaszép kerttel együtt. A festői villában a műtermet megőrizték eredeti állapotában, a szecesszió rajongói itt beleélhetik magukat a festő mindennapjaiba. A kertet is az eredetihez hűen állították helyre. A

középpontban a Klimt-képekről is jól ismert damaszkuszi rózsák állnak, amelyeket több mint 100 évvel ezelőtt ültettek. A Klimt-rózsát egy bécsi rózsakertész keltette újra életre.

Akárcsak a festményeken és a villa kertjében, a Klimt-rózsa halvány rózsaszínben pompázik. A rózsaszín rózsa általában a fiatalságot, a szerelmet és a szépséget szimbolizálja, ez a három tulajdonság teszi tökéletes választássá egy kapcsolat kezdetén. Ami talán egy kicsit közelebb is visz bennünket Klimt titkához, hogy hogyan udvarolt a szép nőknek.

Damaszkuszi rózsa – Fotó: Österreich Werbung @österreichwerbung 

A Klimt villa kertjében hétvégenként árnyat adó, hatalmas gesztenyefák árnyékában egy kávé és egy sütemény mellett új benyomásokat szerezhetünk a festmények rejtelmeiről.

Ahogy Claude Monet számára Giverny, Paul Cézanne-nak Provence, Gustav Klimt életében az Attersee partja volt a másik meghatározó alkotóhely. 1900 és 1916 között ebben a régióban töltötte a nyári hónapokat.

Itt, az Attersee partján születettek az elbűvölő tájképei. A tó partja, a környező hegyek, a virágos rétek nyári menedéket jelentettek Klimt számára. Kedvenc helyeit ma egy témaút során járhatjuk végig.

A Klimt-villa egyik szobája – Fotó: Österreich Werbung @österreichwerbung

A Gustav Klimt-túraútvonal központi szakasza a Kammer-schörflingi parti sétányt és seewalcheni területet öleli fel. Itt nyílt meg a festőóriás születésének 150. évfordulóján a látogatóközpont, a Gustav Klimt Zentrum, amely kertjeit a festő legismertebb képei alapján terveztek meg és alakítottak ki. Itt aztán lehetőségünk van teljesen elmerülni Klimt virágos, csodás világában, ahogyan azt ő is tette egykor. Ráérezhetünk arra az elemi erőre, ahogyan a táj vezette a festőecsetet, amint a természet ontotta színeit a palettára. Klimt csupán ezeket az inspirációit vetette vászonra, zseniális módon.

Képei nem a természet tiszta reprodukciói, hanem a szabad képzelet lenyomata szögletes vásznakon, rajtunk a színek, a formák és a perspektíva egységes összjátéka bontakozik ki. Innen, az Attersse parti kertből írta élete szerelmének, Emilie Louise Flögének 1916. márciusában:

Fotó: Österreich Werbung @österreichwerbung 

Ha sikerült nekünk is elmerülni a hegyek, a víztükör és az egész táj hangulatában, akkor akár mi is komponálhatunk saját tájat! A túraút során egyes tájékoztató táblákon négyzet alakú nyílások találhatók. Ahogyan azt több mint 100 évvel ezelőtt a mester egy kartonból készített „motívumkeresővel“ tette, ezeken a kivágott négyzeteken áttekintve mi is az ő szemével láthatjuk a tájat. Az oszlopokon német és magyar nyelvű információ is található, a felfedezőutat festményekről, fotográfiákról és képeslapokról készült illusztrációk gazdagítják. Választhatunk az úthoz audioguide-ot, vagy szakvezetést is, hogy még több történetet és anekdotát tudjunk meg Klimt világáról.

A szecesszió annyit tesz: kivonulás. Csak rajtunk múlik, mit értünk meg, mit érzünk ebből a nem mindennapi festményeket nézegetve.

Az „örök virágzás művésze”, Klimt habzsolta az életet, kényeztette múzsáit, pukkadásig ette magát pazar lakomákon. Utolsó éveiben mégis Bécs nyüzsgését a hegyek ölére cserélte, és különösen fogékony lett a természet érzéki ereje iránt. Tájképein mintha megállt volna az idő, mintha egy földi paradicsomba csöppennénk.