Fájdalmat csillapít, boldoggá tesz, felpörget, de meg is nyugtathat a kedvenc számod

Kult

Fájdalmat csillapít, boldoggá tesz, felpörget, de meg is nyugtathat a kedvenc számod

Egy-egy régi sláger pillanatok alatt visszaröpíthet a múltamba, ez az egyik oka zenerajongásomnak – de nem az egyetlen. Számos, az egészségünkre jótékony hatása lehet a zenehallgatásnak, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat a Zene világnapja alkalmából.

Néhány nappal ezelőtt unalmamban kapcsolgattam a tévét, érdekes műsort kerestem, mígnem rábukkantam az egyik zenei csatornára, ahol a kilencvenes évek zenéit játszották. Egymás után jöttek a klipek, a fejemben pedig csak úgy cikáztak az emlékek – eszembe jutottak a „régi szép idők”, amikor tizenéves voltam. Ahogy magnóra vettük a tévéből a külföldi zenéket, a „vegyes” feliratú VHS-ek és a válogatáskazetták, a sulibulik, az első farmerdzsekim, a kitűzők és az első walkmanem.

Libabőrös lettem, ahogy az akkori klipek visszavittek engem is múltba.

Olyan emlékeket idézett fel bennem a zene, amik már nagyon-nagyon régen nem jutottak eszembe. Vártam, mi lesz a következő szám, és hogy az milyen újabb képet idéz fel a múltamból. Pet Shop Boys, Moby, Nirvana, Soundgarden, Suzanne Vega, La Bouche… Igazi időutazásban volt részem, pláne, hogy ez utóbbit már akkor sem szerettem olyan nagyon…

Különleges hatással lehet ránk a zene: nemcsak visszahozhatja az emlékeinket, de lelkiállapotunktól függően felpörgethet, megnyugtathat, boldogabbá tehet, vagy éppen elszomoríthat minket. Növelheti a pulzusszámot, fokozhatja a légzést, emelhet a vérnyomáson, de hathat pont ezzel ellenkező módon is – abban több kutató egyetért, hogy a zene ereje jótékony hatással lehet a testi-lelki egészségünkre.

Például jót tehet a szívünknek: egyes kutatások kimutatták, hogy a zenehallgatás javíthat a vérkeringésünkön. A ritmus és a dallam hatására csökkenhet, vagy emelkedhet a pulzusszám és a vérnyomás, csökkenhet a kortizolszint („stresszhormon”), valamint növekedhet a vér szerotonin- és endorfinszintje („boldogsághormonok”). Mindezek után nem csoda, ha azt állítják (nemcsak) a szakemberek, hogy a zene jellemzően jókedvre deríti az embert – ez főleg a dopamin nevű hormon számlájára írandó.

Az emlékek felidézésében is nagy segítségünkre lehet a zene, de ezen túlmenően a kutatók azt is bizonyították, hogy 

a zeneterápia segítségével tompítani lehet az Alzheimer-kórral vagy a demenciával küszködők tüneteit.

A zenehallgatás például segíthet az Alzheimer-kórban szenvedőknek az elveszettnek tűnő emlékek felidézésében, sőt bizonyos szellemi képességek fenntartásában is. Nem utolsósorban a zene javíthat a betegek hangulatán és támogathatja a kommunikációjukat is.

Többek között a kommunikáció elősegítésére is lehet használni a zenét a spekturmzavarban szenvedő gyerekeknél, többek között az érzelmek (főleg a félelem, a magány, a harag) kifejezésében;

a zeneterápiában részesülő spektrumzavarban szenvedő gyerekeknél javultak a szociális válaszok, a kommunikációs készségek és a figyelem.

A zene jótékony hatásainak vizsgálata során a tudósok felfedezték azt is, hogy ahogyan a stresszt, úgy a fájdalmat is csökkentheti egy-egy megfelelően kiválasztott dallam meghallgatása. Például a műtétből lábadozó betegek vizsgálatában megfigyelték, hogy azok, akik zenét hallgattak a műtét előtt, alatt vagy után, kevesebb fájdalmat jeleztek és általánosabb jobban érezték magukat, mint azok a betegek, akik nem hallgattak zenét az ellátásuk során. Zenehallgatás közben ugyanis olyan ingerek érkeznek az agyba, amelyek mintegy „elvonják a figyelmet” a fájdalomingerektől és ezáltal enyhülhet annak észlelt intenzitása.

Nem szabad megfeledkezni a zene és a kreativitás kapcsolatáról sem: a zenetanulás, a zenélés jócskán hozzájárul a kreativitásunk fejlesztéséhez, s ezáltal tudja elménket is frissen tartani. Ugyanakkor sokan vannak, akik zenehallgatás közben „kapnak ihletet”, bizonyos számok beindítják az agyukat, és ezáltal sokkal hatékonyabban végzik el a feladatukat.

Ha az edzések közben zenét hallgatunk, az hozzájárulhat az állóképességünk növeléséhez, de a ritmus és a dallamok hatására növekedhet a fizikai teljesítményünk is.

Vannak olyan szakemberek, akik szerint diéta közben is hasznát vehetjük a hifinknek: egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy ha evés közben lágy zene szól a háttérben és még a fényeket is tompítjuk hozzá, akkor egyrészt lassabban falatozgatunk, másrészt kevesebbet eszünk... 

Ugye, nem is kell több indok, hogy bekapcsoljátok ma a rádiót vagy egy jó YouTube lejátszási listát?!